Attila, a hun király alakját a népszerű basszus, Bretz Gábor alakítja, a női főszerepet Odabella szólamát pedig nem más énekli, mint a világhírű olasz szoprán, a karakter specialistája, Maria Agresta, aki olyan világsztárok állandó partnere, mint Plácido Domingo vagy Jonas Kaufmann.
Attila hun király legendák ködébe vesző misztikus alakját, számos, ma már megfejthetetlen titok övezi. Története állandó ihletforrás az utókor alkotói számára. Bizonyos, meghódított népek történetírói kegyetlen, vérengző barbárként emlegetik. Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett és az „Isten ostora” névvel illették. Azonban Priszkosz rétor diplomata és történetíró (448-449) – aki egy követség tagjaként a hun uralkodó udvarában tartózkodott, így beszámolója hiteles forrásnak tekinthető – mindezt cáfolja. Írásaiban Attila hatalmas és ellenálhatatlan latinosan műveltségű, karizmatikus diplomata; éles eszű, megfontolt uralkodó. E Nagy Sándor-i léptékű, mitikus ősünk Verdi képzeletét is megragadta. Az olasz zeneszerző hódítóként, de árnyalt érzelemvilágú férfinek ábrázolja a hunok királyát. Attila emberséges uralkodó, aki nem csak győzni tud, hanem a veszteségeiből is képes talpra állni, és akit mindezek mellett őszintén megérint a szerelem.
A Margitszigeti Színház nézőtéere (Fotó/Forrás: Margitszigeti Színház)
Verdi remekművét a Párizsi Operától a Metropolitan Operáig, a világon mindenütt játsszák. Az előadás ősbemutatója 1846. március 17-én volt a velencei La Fenice operaházban. Magyarországon épp a Margitszigeten mutatták be először, 1972-ben, majd 2004-ben is. A legendás mű, most, közel 20 évvel később, nem csak új, fantasztikus szereposztással, hanem világszerte egyedülállónak számító, animációs filmes hatással, grandiózus LED-díszlettel elevenedik meg a természet ölelte, óriási térben.
“Múlt és jövő, klasszikus és modern találkozása, még nyugati mércével is igazi látványtechnikai bravúr ez a produkció” – mondta Bán Teodóra, a Margitszigeti Színház ügyvezető igazgatója, az Attila operabemutató művészeti vezetője és kreatív producere, aki hozzátette:
Kapcsolódó
Mindenki színháza – interjú Bán Teodórával a Margitszigeti Színház idei programjáról
Már 1938-ban igény mutatkozott rá, hogy mint Salzburgnak és Bayreuthnak, úgy Budapestnek is legyen nyári operaháza. Amikor bezárnak a kőszínházak, akkor nyit Margitszigeti Színház. A szabadtéri játszóhely igazgatójával, Bán Teodórával beszélgettünk.
Modern vizuáltechnológiával, padlótól az égig nyúló ledfalakkal, a klasszikus díszletelemeket felülmúló, hihetetlen részletességű animációs szcenikával megidézni, sőt, életre hívni egy 1500 évvel ezelőtti kort nagy kihívás. Lebilincselő élmény.
Az előadás színpadra állításában nem csak a rivalda fényben, hanem a háttérben is a szakma legjobbjai vesznek részt. A rendező Aczél András mellett, a garantáltan felejthetetlen világítás és látványterv megálmodója Madarász János 'Madár', a jelmeztervező Erkel László Kentaur, a koreográfus pedig Feledi János. Kreatív tanácsadóként pedig Dobó Katát hívják segítségül.
A Dénes István karmester vezényletével, a Magyar Állami Operaház Zenekarának és Énekkarának közreműködésével színpadra álló nagyszabású operabemutatóhoz kapcsolódóan augusztus elején
egy történelmi kiállítás is megnyitja kapuit a Víztoronyban.
A Magyar Nemzeti Múzeummal együttműködésben összeállított tárlat, a legendás uralkodó életéről szeretne átfogó képet adni az érdeklődőknek, és kontextusba helyezni a mű cselekményét az előadásra érkezőknek, ízelítőt adva a hun korból, a hunok kultúrájából, harcmodorából. Az opera és a valóság kapcsolatáról, a honfoglalásról és Attila haláláról is megtudhatunk érdekességeket.
Mindez tehát igazi komplex, gondolatébresztő élménynek ígérkezik, amely történelmünk egy apró, sokszor bizonyára teljesen félreértelmezett darabkáját a jövő köntösébe csomagolva tárja a nézők elé.
Az előadásról bővebben és jegyvásárlás ide kattintva.
Támogatott tartalom.
Fejléckép: Attila (fotó/forrás: Margitszigeti Színház)
hírlevél
