A virtuozitás [Liszt Ferenc] személyiségének és alkotásainak olyan alapvető feltétele, mint ahogyan az életnek a víz

– mondta a zeneszerzőről Farkas Gábor a Librariusnak adott interjúban, hozzátéve, hogy a zongora szerinte éppúgy, ahogy Liszt Ferenc szemében is, mindenre képes. „Akár az énekhangot is ki lehet fejezni vele.”

Farkas Gábor (Fotó/Forrás: Katona Csilla)

A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, április 6-án Farkas Gábor ugyanis a Zarándokévek mindhárom ciklusát eljátssza, ami egy jó három és fél órás koncertet jelent. „Ez egy rendkívüli erőpróba” – mondja.

Különösen úgy, hogy utolsónak tettem bele az olaszországi függeléket, amelyben a Tarantella a legvirtuózabb mind közül.

A „puding próbája” Japánban lesz, Szapporóban szintén játssza a műsort, kicsit hamarabb, mint itthon. Farkas Gábor tavaly a Tokyo College of Music meghívására két évbe a távol-keleti országba költözött. „Nagyon szeretek ott élni, rendkívül kedvesek az emberek, és ami igazán tetszik, hogy egy hihetetlenül jól szervezett társadalomról van szó” – meséli egy másik interjúban a BTF blogján. „Az ottani növendékek egyébként hihetetlenül szorgalmasak, ami nekem nagyon imponál.”

Farkas szerint Ázsia a klasszikus zene jövője lehet – erről már mi is írtunk –, és azt is lehet cáfolni, hogy az ottani játékosok „túl mechanikusak” lennének. „Hihetetlenül érzékeny muzsikusokkal találkozom kint, nem véletlen, hogy most már a legnagyobb zenei versenyeket ázsiai növendékek, fiatal művészek nyerik meg.”

A zongoraművésznek sűrű éve van, rengeteget koncertezik Baráti Kristóffal, aztán belekezd a japán turnéba. „Minden koncert egy tanulási folyamat is egyben, hiszen rengeteg olyan dolog bukkan elő ilyenkor, ami gyakorlás közben nem jelenik meg. Ez természetes. A tanítványaimnak is azt szoktam mondani, hogy koncertezni a pódiumon lehet igazán megtanulni, nem a négy fal között, nem a tantermekben.”