Klasszikus

Farkas Gábor: "Szeretnék számomra új területek felé nyitni"

2013.06.28. 10:58
Ajánlom
A köztudatba Liszt-játékával berobbant zongoraművész június elején zárta le doktori tanulmányait. A Zeneakadémián 2012 ősze óta tanárként is aktív pianistát kutatásairól, és terveiről is megkérdeztük. INTERJÚ

- Liszt Ferenc méltatlanul elfeledett kortársairól írtad a disszertációdat. Mára alig ismert Thalberg, Herz, Kalkbrenner vagy Dreyschock neve - miért éppen az 1830-as években Párizsban élő zongorista-zeneszerzőkkel kezdtél foglalkozni?

- Már amikor 2006-ban a doktori iskolába felvételiztem, akkor izgatott a téma, de igazából a 2009-es weimari Liszt-versenyre való felkészülés, az azt követő koncertek, illetve a 2011-es bicentenáriumi Liszt-év során érett meg bennem. Weimarban például volt alkalmam egy olyan koncerten játszani, amelyen a weimari Liszt-versenyek két korábbi győztesével adtuk elő a Hexameron-variációkat, forgószínpadszerűen felosztva a tételeket egymás között. Ez az a Bellini Puritánok című operájának indulóját feldolgozó darab, amelyet Belgiojoso hercegné felkérésére Chopin, Czerny és Liszt, valamint Henri Herz, Pixis és Thalberg közösen komponált, és a legendás Liszt-Thalberg párbaj alkalmával hangzott el először. Sokak szerint nem jó darab, de én mégis nagyon szeretem. Állítólag Liszt is szörny-műként emlegette, de bizonyíthatóan sokat játszotta, hiszen igazi bravúrdarab, amiben minden zongoraművészi adottságát megcsillogtathatta.

- És mire jutottál, okkal, vagy méltatlanul tűntek el a Liszt-kortársak művei a mai zongoraművészek repertoárjáról?

- Mi számít méltatlannak? Nagyon sok olyan élő muzsikust ismerek, akik kimagasló produkcióra képesek, mégsem világhírűek. Olykor viszont a felkapott, nagy nevek előadása bizonyul érdektelennek. Adódik a kérdés, Lisztet vajon nem csak a - mai fogalmakkal élve - PR és a menedzsment emelte ki kortársai közül...? Hogy a kérdésre választ adhassak, rengeteg darabot végigjátszottam, hála az interneten szinte korlátlanul elérhető kottáknak, és amit csak tudtam, meg is hallgattam egy-egy ritkaságszámba menő felvételből. Összességében arra jutottam, hogy az egyéni hang hiányzik Thalberg és társaik máskülönben remekül kidolgozott műveiből.

- Kézenfekvő lett volna, ám a doktori zárókoncerteden mégsem ezekből a darabokból válogattál. Nem érdekelné a közönséget egy „Liszt kortársai" műsor?

- Óriási virtuózok voltak ezek a Liszt-kortársak, de pusztán az ő nevük még nem biztos, hogy megmozgatná a mai közönség fantáziáját. Csakis Liszt alakja köré építve tudnék elképzelni egy ilyen tematikus koncertet. Egyébként felmerült, hogy egy-két Thalberg-művet, vagy a Hexameron-variációkat eljátsszam a DLA koncertemen, de nem engedhettem meg magamnak, hogy a soron következő koncertjeim műsorától teljesen eltérő repertoárral készüljek.

- Hogyan kapcsolódott mégis a doktori hangversenyed a disszertáció témájához?

- Disszertációmban a fő hangsúlyt Liszt és Thalberg összehasonítására helyeztem, mivel számos hasonló, a közvetlen összehasonlítás lehetőségét kínáló opera-átiratuk ismert. Hosszú elemzést írtam az opera és az improvizációk, a parafrázis és a zenei fantáziálás kapcsolatáról, és erre a szálra fűztem fel a koncert műsorát is. Schubert és Chopin impromptui szintén szabad fantáziák, a Schumann-Liszt Ajánlás mint dalátirat pedig számos hasonlóságot mutat egy opera-partitúra zongorára ültetésével, amint az a  Verdi-Liszt: Misererével - amire kitértem a disszertációmban is - összevetve kitűnik. Végül a koncert második részében elhangzott h-moll szonáta értelmezhető mint Liszt válasza a Schumann-féle C-dúr fantáziára.

Jelentős összegű, mintegy 90 millió forintos fejlesztési támogatást nyert 2012 tavaszán a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem doktori iskolája a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) „Tudományos képzés műhelyeinek támogatása" tárgyú pályázatán. Mint az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló projekt beharangozó sajtótájékoztatóján elhangzott, az összeget többek között doktorandusz hallgatók külföldi koncerteken, konferenciákon, mesterkurzusokon, versenyeken való részvételének támogatására szánták, emellett hallgatói koncertek rögzítésére, publikációs lehetőségek megteremtésére, és több mesterkurzus- és előadás-sorozat megrendezésére is jutott a bőkezű támogatásból.

Az aktív szakmai fejlesztés keretében megtartott tucatnyi mesterkurzus között került sor Kirill Gerstein zongoraművész, valamint Bernhard Klapprott csembalóművész látogatására. Több neves professzor egész féléves kurzust tartott, így a zongora szakos hallgatók örülhettek Gottlieb Wallish rendszeres jelenlétének, az Ausztriában élő Rohmann Imre kurzusán pedig az alap-, mester- és doktorképzés körülbelül hetven zongoristája vehetett részt.

A Zeneakadémia doktori iskolájában születő eredmények szélesebb körben való megismertetését célozzák meg a TÁMOP-projekt keretében megjelenő reprezentatív kiadványok.  A tervezett lemezek sora az előadóművészeti tanszakok hallgatóinak hangversenyeiből nyújt válogatást részben az egyes tanszakok többéves munkáját tükröző szemelvények, részben teljes hangversenyműsorok közlése által, de egy, a teljes Doktori Iskolát bemutató hanglemez-együttes megjelentetése is a tervek között szerepel. A „TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0022 Aktív szakmai fejlesztés az LFZE Doktori Iskolában" című projekt támogatásával felvétel készült Farkas Gábor DLA koncertjéről is.

- Tavaly ősz óta tanítasz zongora főtárgyat a Zeneakadémián. Mi az, ami számodra a legfontosabb tanárként?

- Liszt idejében a zongoristák nemcsak előadók, hanem aktív zeneszerzők is voltak: alkotók, és nem múzeumi teremőrök, akik úgy vigyáznak az elmúlt korok értékeire, hogy nem nyúlhatnak hozzájuk. Ezt az attitűdöt szeretném minél jobban megerősíteni a növendékeimben, legyen szó egy kadencia megírásáról, kamarazenélésről, vagy akár zeneszerző-növendékekkel közös projektekről. Legfőképpen külföldi növendékeim vannak egyébként, köztük egy elsőéves, de végzős növendéket is kaptam. Nem tudom, izgultam-e valaha úgy, mint az ő diplomakoncertjén!  Szerencsére sokat segít, hogy a vizsgák során a tapasztalt tanár kollégákkal minden növendék teljesítményét részletekbe menően elemezzük, és az is számított, hogy a növendékeim részt vehettek a Zeneakadémiára látogató vendégoktatók mesterkurzusain - többek között az általam is nagyra tartott Malcolm Bilson, Rohmann Imre, Kirill Gerstein, Jura Margulis jártak nálunk a doktori iskola meghívására az elmúlt évben.

- Fő tevékenységed persze marad a koncertezés.

- Igazán gazdag évad áll mögöttem, hiszen januárban a brüsszeli BOZARban, majd a velencei Teatro La Fenicében, és még egy sor nagy koncertteremben adtam szólóestet. A nyár folyamán Japánban fogok fellépni, és a Tokiói Nemzetközi Zongoraversenyen veszek részt zsűritagként. Ahogy onnan hazaérkezem, másnap indulok is tovább, mert a Pécsi Zenei Napokon fogok mesterkurzust tartani, majd Baráti Kristóffal játszunk a toblachi Mahler-fesztiválon. Októberben Krakkóban lesz hangversenyem, fellépek a Liszt Múzeumban, és a tervek szerint közreműködöm a Zeneakadémia Nagytermében az október 22-i ünnepélyes megnyitó gálakoncerten.

- És ami a távolabbi jövőt illeti, milyen terveket szövögetsz?

- Nemrégiben elkezdtem az orosz szerzőkkel, különösen Rahmanyinov, Szkrjabin és Muszorgszkij műveivel komolyabban foglalkozni, de Mozart, és a 20. zenéje is egyre jobban izgat. Szeretnék számomra új területek felé nyitni!

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

„Nem hiszem, hogy Mozartnak könnyű volt” – interjú Pusker Júliával

Tehetségről, jelenről, jövőről beszélgettünk a fiatal hegedűművésszel. Sok éve ismerős világ számára a színpad, de az egészséges drukkot nem kell és nem is szabad kinőni. Mozart életét pedig nem tette könnyebbé, hogy csodagyerek volt. Pusker Júlia augusztus 4-én lép fel Balatonfüreden, a Klassz a pARTon fesztiválon.
Klasszikus

Egy éjszaka a hangszerek királynőjével

Nagy öröm, hogy a bezártság után a Filharmónia Magyarország szervezésében több száz programon vehetünk részt a nyáron. A fesztiválok mellett országos programokkal, nyáresti kikapcsolódással várják a közönséget. Több mint 60 városban, több mint 100 koncerttel érkezik idén az OrgonaPont sorozat, augusztus 7-én pedig az Orgonák éjszakáján népszerűsítik tovább a hangszerek királynőjét. Különlegesség, hogy Ferenc pápa énekeggyüttese, a világ legrégebbi kórusa is csatlakozik a programhoz.
Zenés színház

A férfi és a női lélek mélységei

Mester Viktória és Molnár Levente művészházaspár előadásában szcenírozott, vizuál-operakoncert formájában elevenedik meg Bartók Béla egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára.
Színház

Nem akarta, hogy bárki lássa hanyatlani – Sződy Szilárd emlékére

81. életévében elhunyt Sződy Szilárd rendező, dramaturg, oktató, Sződy Szilárd szobrász- és éremművész unokája. Bicskei Kiss László színész, rendező emlékezett meg róla.
Vizuál

L. Simon László a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója

A korábbi kulturális államtitkár megbízatása öt évre szól.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Nem hiszem, hogy Mozartnak könnyű volt” – interjú Pusker Júliával

Tehetségről, jelenről, jövőről beszélgettünk a fiatal hegedűművésszel. Sok éve ismerős világ számára a színpad, de az egészséges drukkot nem kell és nem is szabad kinőni. Mozart életét pedig nem tette könnyebbé, hogy csodagyerek volt. Pusker Júlia augusztus 4-én lép fel Balatonfüreden, a Klassz a pARTon fesztiválon.
Klasszikus ajánló

Egy éjszaka a hangszerek királynőjével

Nagy öröm, hogy a bezártság után a Filharmónia Magyarország szervezésében több száz programon vehetünk részt a nyáron. A fesztiválok mellett országos programokkal, nyáresti kikapcsolódással várják a közönséget. Több mint 60 városban, több mint 100 koncerttel érkezik idén az OrgonaPont sorozat, augusztus 7-én pedig az Orgonák éjszakáján népszerűsítik tovább a hangszerek királynőjét. Különlegesség, hogy Ferenc pápa énekeggyüttese, a világ legrégebbi kórusa is csatlakozik a programhoz.
Klasszikus magazin

Ismeretlen ismerősök: Mexikó klasszikus zeneszerzői

María Granillo Reflejos-Tükröződések című művét hallgatva úgy érzékeltem, hogy ez az alkotás számos kulturális utalást vet fel. Jó példája ez a mexikói zeneszerzők tradícióból inspirálódó, de szüntelen az új hangzásokat kereső alkotói szemléletének.
Klasszikus ajánló

Összművészeti esttel emlékeznek a legendás bűvészre

Rodolfo születésének 110. évfordulója alkalmából, augusztus 8-án Zene+Bűvölet címmel rendeznek összművészeti estet a Várkert Bazárban, ahol fellép a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és a Junior Prima Díjas zongoraművész, Vida Monika Ruth.
Klasszikus interjú

A szaxofon ismeretlen hangja – interjú Szepesi Bencével

A Budapest Saxophone Quartet alapítója úgy véli, van a szaxofonnak egy klasszikus hangja, amelyet alig ismerünk, de szépséggel kecsegtet. Beszélgetésünkben annak eredetéről és komolyzenei szerepéről mesélt, aztán kiderült, hogy még a szaxofonnál is jobban szereti másik hangszerét.