Klasszikus

Farmer és karmester – John Eliot Gardiner 75 éves

2018.04.20. 12:47
Ajánlom
A világhírű régizenész április 20-án ünnepli 75. születésnapját. John Eliot Gardiner több mint 50 éve a historikus játékmód legjelentősebb alakja, még mindig aktív, és még mindig rajong Bachért és Monteverdiért.
Sir John Eliot Gardiner

Sir John Eliot Gardiner (Fotó/Forrás: Quincena Musical / Flickr)

A Monteverdi Kórus, az Angol Barokk Szólisták és a bonyolult elnevezésű Forradalom és Romantika Zenekara három olyan együttes, amely nélkül sokkal, de sokkal szegényebb lenne a historikus előadóművészet. Monteverdi Vesperásának, Bach h-moll miséjének és a Beethoven-szimfóniák lemezfelvételeit minden komolyzene-rajongónak hallania kell. És mindezek egyetlen névhez fűződnek szorosan.

A 75 éves John Eliot Gardiner nevéhez,

akinek pályája még mindig nem áldozott le, sőt vannak, akik arról beszélnek, hogy az utóbbi években került igazán a csúcsra.

Gyerekkorában mindennapos élmény volt számára a zene, karmesteri pálcát tizenöt évesen ragadott először. Zenész szüleivel és testvéreivel Bach-motettákat énekeltek, és a szülői házában – ahogy a mostaniban is – egy Bach-portré függött a falon.

1964. március 5.

– ez volt az a nap, amikor a 20 éves, történelem-arab-spanyol szakos hallgató a feje tetejére állította a klasszikus zene világát. John Eliot Gardiner a frissen alakult Monteverdi Kórussal és hangszeresekkel előadták a Vesperást, amellyel hadat üzentek a korban dívó angol kórusgyakorlatnak is. „[Akkoriban] úgy vélték, hogy mindent el lehet énekelni ugyanabban a stílusban, kellemesen, jól hangzón és bájosan. Mintha csak erről szólna a zene!” – mondta később Gardiner.

A zenei közlésnek egy tündöklő, ragyogó aktusnak kell lennie – így lehetne kifejezni a muzsikus egész életpályáját meghatározó ars poeticát. Ez az esztétikai hitvallás jellemző az Angol Barokk Szólistákra és a Forradalom és Romantikára. John Eliot Gardiner előadása drámai, legyen szó koncerttermi darabokról vagy színpadi művekről.

A hatvanas években – huszonévesen – mestere volt Nadia Boulanger, majd a szigetországba visszatérve megalapította a Monteverdi Zenekart. „Aztán falnak ütköztem – mesélte később. – Rameau-operákat játszottunk egy koncerten, de hiába akartunk bélhúrokat rakni a modern hangszerekre, és hiába vettem rá a fúvósokat, hogy hallgassanak régi instrumentumokat, egyszerűen nem a megfelelő eszközök voltak a birtokunkban.”

1978-ban létrejött az Angol Barokk Szólisták zenekara, de a kezdés korántsem volt könnyű. Nem voltak még igazán jó historikus hangszereket készítő műhelyek, viszont ez a típusú előadásmód reneszánszát (haha) kezdte élni. 1989-ben Gardiner létrehozta a Forradalom és Romantika Zenekarát, annyira nagy volt a kereslet iránta.

Lehet törekedni a csiszolt hangzásra, de valamiféleképpen a nyersesség és az imperfekciók olyan tényezők, amiknek örülni kell

– vallja a karmester.

Sir John Eliot Gardiner

Sir John Eliot Gardiner (Fotó/Forrás: Sim Canetty-Clarke)

John Eliot Gardiner ma is rendkívül aktív. Nem csak zenei téren: dorseti farmján 200 hektáros földet művel, és ha nem fákat, virágokat vagy haszonnövényeket ültet vagy gondoz, továbbra is koncertezik az együtteseivel.

Soha nem szűnt meg csodálni kórusának névadóját, Claudio Monteverdit.

„Lenyűgözi a közönséget a műveinek teatralitása, és a benne rejlő drámai potenciál” – mondja. – „Ugyanabban a korszakban, amikor Shakespeare és Caravaggio, előtérbe hozta az emberi érzelmeket a zeneműveiben. Volt valami a levegőben 1600 körül.”

Ennek ellenére nem vágyódik vissza, egyszerűen a régiek művészetébe akar életet lehelni. „Nem jó nosztalgiázni, akár az organikus farmgazdálkodásról, akár a zenéről van szó. Adaptálni kell, hogy eladható legyen, amit csinálsz.

Határozottnak és merésznek kell lenni, és elhagyni a járt utakat.”

(források: NY Times, Guardian, Financial Times)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Könyv

Radnóti üzenetet küldött a Messengeren: Vesd le ruhádat, már esik is kinn ;)

Magyar költők verseinek részletei kerülnek plakátokra. Segít vajon a modernizálás a fiatalok irodalmi érdeklődésének felkeltésében?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hírek

José Cura a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek állandó vendégművésze lesz

A jövő évadtól induló együttműködés részeként november 13-án Verdi Requiemjét vezényli a Müpában az argentin művész.
Klasszikus ajánló

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Klasszikus interjú

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Klasszikus interjú

„A Kárpát-medencei népzene ihletforrás számomra”

A Bartók Világverseny első helyezése után az Artisjus Junior díját is begyűjtötte Dobos Dániel. A fiatal zeneszerzőt inspirációkról, jövőbeli célokról kérdeztük bemutatkozó interjúnkban.
Klasszikus díj

Dés László és Kurtág György is az Artisjus díjazottai között

Dés László életműdíjat vehetett át, Szabó Tibor (Magna Cum Laude) az év zeneszerzője, Bérczesi Róbert (Hiperkarma) pedig az év szövegírója címet kapta meg az Artisjus 2019-es díjainak átadóján.