Klasszikus

Fassang László: "Az orgona tanszak nyitottságát szeretnénk hangsúlyozni"

2013.06.05. 07:02
Ajánlom
A Zeneakadémia orgona tanszakának vezetőjével a 130 éve indult orgonista-képzés sajátosságairól, és az évfordulót megünneplő, végéhez közeledő jótékonysági hangversenysorozatukról beszélgettünk. INTERJÚ

- A Zeneakadémia orgona tanszaka 130 évvel ezelőtt, az 1882/83-as tanévben kezdte meg működését, azaz a legpatinásabb képzések közé tartozik.

- Már a Zeneakadémia 1875-ös megalapításakor szerepelt a tervekben az orgona tanszék. Igaz, csak nyolc év késéssel sikerült ténylegesen elindítani, de akkor már állt a Sugár - ma Andrássy - úti épület hangversenytermében a Dangl Antal Fia által épített orgona. Az intézmény máig őrzi azt a köszönőlevelet, amit Liszt Ferenc az aradi cégnek küldött. S hogy Liszt számára mennyire fontos volt az orgona mellett a tanszak ügye is, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az avatott szaktekintélyt, Hans Koesslert nyerte meg orgonatanárnak. Bár Koessler nevét elsősorban mint Bartók, Dohnányi, Kodály és Weiner zeneszerzés tanáráét jegyezte fel a zenetörténet, alakja kiváló példa rá, hogy az orgonaoktatás a mai általános gyakorlattal ellentétben milyen komoly tekintélynek örvendett. Liszt és Koessler idejében a zeneszerző és az orgonista alakja még elválaszthatatlan - amint az volt korábban évszázadokon keresztül.

- Az évforduló tiszteletére hét hangversenyből álló hangverseny-sorozatot, valamint szakmai kerekasztal beszélgetéssel és mesterkurzussal fűszerezett nyílt napot rendeztetek. Miért éppen ilyen módon hívtátok fel a figyelmet a jubiláló tanszakra?

- A nyílt napot évek óta megrendezzük, azzal a céllal, hogy a felvételizőknek és a Zeneakadémia orgona tanszaka iránt érdeklődő fiataloknak legyen lehetőségük betekinteni a tanszak életébe. A személyes bemutatkozás, a tanárok és a leendő diákok közötti kapcsolatok mindennél hatékonyabban népszerűsítik a tanszakot. Az orgonatanárok meginvitálásával pedig nem titkolt célunk az, hogy a mai magyar orgonahelyzetet illető kérdésekben egymás gondolatait megismerjük, és - a zeneakadémiai oktatók koordinálásával - közös álláspontot tudjunk kialakítani.

- A jótékonysági sorozat koncertjei azonban nem valamely orgona-szakmai alapítvány, hanem a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona, Óvoda, Általános Iskola javát szolgálják. Miért?

- Úgy gondolom, akkor működhet a magyar orgonakultúra egészségesen, ha nem csak magunkra figyelünk. A jövőben inkább az orgona tanszak nyitottságát szeretnénk hangsúlyozni, és az előadóművészet, illetve az orgonaépítés terén ránk bízott fantasztikus kincs továbbadására szeretnénk koncentrálni. A tanszéken felhalmozott tudás tehát csak eszköz, a cél pedig lehet egy nemes, nem közvetlenül az orgonához köthető ügy támogatása is. A sorozat szándéka mögött pedig az áll, hogy még január folyamán megkeresett Szerencsés Zsolt atya, a Vakok Batthyányi László gyermekotthonának elkötelezett támogatója, és felkért egy jótékonysági koncerten való közreműködésre, amit sajnos nem tudtam elvállalni. Ez adta az ötletet, hogy az ő javukra rendezzünk koncertsorozatot a Zeneakadémia diákjainak és tanárainak közreműködésével.

- A sorozat április 27-i estjén Gergely Ferencre, a Zeneakadémia legendás orgonaprofesszorára és a Belvárosi Ferences templom hűséges orgonistájára emlékeztek. Mi „Feri bácsi" szerepe a tanszék történetében? 1948-76 között több generációt felnevelt a Zeneakadémián, és az általa oly kedvelt francia orgonazene és improvizációs kultúra máig meghatározza a tanszék orientációját.

- Gergely Ferenc valóban rendkívül nyitott és sokoldalú ember volt - szerencsére én még hozzá járhattam zeneakadémiai tanulmányaim első éveiben. Személyes kapcsolatot ápolt Olivier Messiaennal, Pierre Cochereau-val, nemzetközi versenyeken zsűrizett, és rajta keresztül mindig jelen volt a tanszakon az új zene és a francia stílus. Az emlékét ápoló Gergely Ferenc emléknapot egyébként öt évvel ezelőtt tartottuk meg először, s a program fénypontjaként az esti zárókoncerten mindig fellép a Zeneakadémia orgona tanszakának legfiatalabb hallgatója, a legidősebb Gergely-tanítványok valamelyik jeles képviselője, valamint zeneakadémiai és a Ferenciek terén működő utódai.

- És ami az orgona és az egyházzene viszonyát illeti? Éppen Feri bácsi idejében, 1948-ban szüntették meg politikai okokból az egyházzenei tanszakot, ám ő ettől függetlenül évtizedeken át kántorkodott, a Ferenciek tere mellett a Dohány utcai zsinagógában is. Ma hogy viszonyultok a templomi szolgálathoz? Te magad vagy a legjobb példa rá, hogy a kettő nem elválaszthatatlan, hiszen az oktatás mellett a Nemzeti Hangversenyterem rezidens orgonistájaként tevékenykedsz.

- A hangszer történetileg - felekezettől függetlenül - a templom része. Elválaszthatatlan az orgonától a templomban létrejövő akusztika, azok a rezonanciák, amelyek a templomtérben megszületnek. Ugyanakkor az orgona a liturgikus tértől is elválaszthatatlan. Amikor tehát a Zeneakadémia orgona tanszakának mai hivatását próbáljuk körvonalazni, ezeket a szempontokat is szem előtt kell tartanunk. S bár az egyházzene és az orgona tanszak - előbbi 1990-es újraalakulása óta is - egymástól külön működik, fontosnak tartom, hogy a diákok mindennapi kapcsolatba kerüljenek a templommal mint akusztikus és liturgikus térrel. Ezt a gondolatot igyekszik hangsúlyozni ez a koncertsorozat is azzal, hogy nem a Régi Zeneakadémia Bach-termébe hirdettük meg, hanem kitekintünk különböző - és különböző stílusú - orgonák világába.

-  Gergely Ferenc sokat idézett mondása volt: "Diákjaimtól is tanulok".  A tanszakra most is jellemző ez a közösségi szellem: elég csak azt említeni, hogy a jótékonysági koncertsorozat keretében több hallgató is bemutatkozhat.

- Szintén több évre visszamenő hagyomány a tanszakon, hogy akár külföldi szakmai tanulmányútjaink során, akár Magyarország-szerte adunk olyan koncerteket, amelyeken a tanárok a diákokkal együtt lépnek fel. Meggyőződésem ugyanis, hogy csak akkor tud valaki hitelesen tanítani, ha saját maga is közvetlenül ott áll példaként a hallgatók előtt. Másrészt fantasztikus élmény, amikor a diákokkal együtt ugrunk az ismeretlenbe - hiszen minden egyes koncerten valami egészen egyedi születik meg. Ami pedig a tanárokat illeti, szerencsésnek mondhatom magam, hiszen olyan kollégák mellett dolgozhatok, akik egykor a saját tanáraim voltak: Pálúr Jánostól vettem az első orgonaleckéimet, míg Ruppert István a Zeneakadémián tanított. A fiatalabb generációt pedig Szabó Balázs személyében egy olyan kivételes tudással és képességekkel rendelkező orgonista képviseli a tanári karban, aki nagyon sokat tesz azért, hogy a diákok látóköre táguljon, és az orgona-kérdést a maga komplexitásában tudjuk elhelyezni.

- A jótékonysági hangversenyciklus június 12-én zárul a 12 tétel - 12 tanítvány című esttel, melynek keretében Szabó Balázs és a hallgatók Max Reger Op. 59-es sorozatát adják elő. Hogyan formálódott ez a projekt?

- Balázs elsődleges feladataként a repertoárismeret, orgonaismeret tárgyat tanítja (utóbbit nemcsak a jelenlegi diákoknak, ugyanis organológia kurzus keretében elérhetővé tettük a képzést a volt hallgatók, és külsős érdeklődők számára is). Idén a hallgatókkal egyetlen nagy ciklust, Reger op. 59-es Tizenkét orgonadarabját vették át: hónapokon keresztül tanulmányozták a csoportos foglalkozásokon, majd beosztották, ki melyik darabot tanulja meg. Örömmel üdvözlöm a tanszakon ezt a projekt-alapú kezdeményezést, hiszen segíti az elmélyült, rejtett összefüggéseket felismerő gondolkodásmód kialakítását, és lehetővé teszi, hogy a koncerten fellépő minden hallgató az egész sorozatot átlátva játssza el az elvállalt darabot. S azzal, hogy a koncertet a Teréz templomban rendezzük meg Budapest utolsó, közel eredeti állapotú nagyorgonáján, az 1929-ben készült Rieger-hangszeren, a romantika hangzásideáljának megfelelően szólalhatnak meg a művek.

- A jövőben is terveznek hasonló, az egész tanszakot megmozgató projektet?

- Az ősz folyamán a zeneszerzés tanszakkal közösen rendezünk egy olyan koncertet, amelyen az orgonista hallgatók a zeneszerzősök által írandó új műveket mutatják majd be, méghozzá az Óbudai Református templom mai zeneszerzők számára új izgalmakat tartogató orgonáján.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.
Színház

„Nem kegyeket osztunk” – beszélgetés a POSZT-válogatásról

A Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat beszélgetéssorozatán a POSZT versenyprogramja volt a téma. A két válogatóval, Gulyás Gáborral és Zalán Tiborral, valamint Turbuly Lillával, a Színházi Kritikusok Céhének elnökével Veiszer Alinda beszéltetett.
Klasszikus

Tudod, mit énekel latinul a kórus a Mr. Bean-sorozat főcímében?

Az eredeti Mr. Bean-sorozat főcímében elhangzik egy latin nyelvű kórus, amelynek a szövegére senki sem figyelt. Pedig mély mondanivalót hordoz!
Klasszikus

Különdíjat érdemelt Kokas Dóra Bécsben

A Vienna Classic Strings zenei versenyen különdíjban részesült Kokas Dóra csellóművész. A döntőben Alexey Shor kortárs szerző és Sosztakovics darabjait játszotta.
Zenés színház

Az Operett új vezetése bemutatta új évadát

A 2019/20-as évad legfontosabb bemutatója a Csárdáskirálynő lesz, de Mohács tragédiája is megjelenik egy új rockmusicalben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Koltai Katalin feltalált egy új eszközt a gitárhoz, hogy el tudja játszani Bartók műveit is

De nemcsak Bartók, hanem a 20-21. századi zene egészen új repertoárja tárul fel Koltai Katalin új találmányának, az egyhúros kapodaszternek köszönhetően.
Klasszikus tévé

Tudod, mit énekel latinul a kórus a Mr. Bean-sorozat főcímében?

Az eredeti Mr. Bean-sorozat főcímében elhangzik egy latin nyelvű kórus, amelynek a szövegére senki sem figyelt. Pedig mély mondanivalót hordoz!
Klasszikus gyerek

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.
Klasszikus ajánló

Válogatás az Óbudai Társaskör programjaiból

Felolvasószínház, Seress Rezső-est, filmzenei és születésnapi koncertek –  az évad végén is műfaji sokszínűség várja a vendégeket az Óbudai Társaskörben.
Klasszikus ajánló

Schubertiáda a kismartoni Esterházy kastélyban

Schubertiádák: így nevezték az 1820-as évek elejétől azokat a társasági összejöveteleket, amelyeknek középpontjában Franz Schubert és muzsikája álltak és ezt a címet viseli a classic.Esterházy koncertsorozat következő, június 15-i koncertje is.