Klasszikus

Februártól hivatalosan is elismerik a filmzenét Magyarországon

Régi adósságot törleszt a filmszemle az újonnan létrehozott zenei díjjal Az idei, 37. Magyar Filmszemlén osztanak először filmzenéért járó díjat. Arra korábban is volt ugyan példa, hogy a filmkritikusok és filmes szaklapok díjazták a filmek betétdalait, zenéjét, de az biztos: mind a zeneszerzők, mind a szakírók régóta vártak erre a hivatalos díjra.

Régi adósságot törleszt a filmszemle az újonnan létrehozott zenei díjjal, már csak azért is, mert a mozi hajnalán, a némafilmek korában csakis zenei kísérettel lehetett eladni a celluloidra rögzített történeteket. Janisch Attila filmrendező, a 37. Magyar Filmszemle szervezéséért felelős szemletanács elnöke a filmzenei díj megalapítását azzal indokolja, hogy zene nélkül a film nem létezik, a filmművészetben elengedhetetlen a kép és a zene találkozása. Példaként Fellini filmjeit említi, melyek ma már elképzelhetetlenek Nino Rota zenéje nélkül.

Sztárok a nagy filmekhez
Mivel Magyarországon senki sem él meg csupán a filmzeneszerzésből, az utóbbi évek magyar filmkészítési gyakorlatának megfelelően többnyire a magyar (pop)zenei élet kedvelt figuráit, együtteseit kérik fel a filmek zenei illusztrálására. A komolyabb filmekhez külföldön is elismert alkotókat szerződtetnek. Koltai Lajos Sorstalanságának zenéjét Ennio Morricone szerezte, Szabó István Csodálatos Júlia című filmjének Mychael Danna, A napfény ízének pedig Maurice Jarre a zeneszerzője.

Bartók és Kodály országában
A hazai filmszakma figyel a filmzenére, még a szaklapok is alapítottak filmzenei díjat. A Vox című filmes magazin is azért tett így, mert – ahogyan Dudás Viktor főszerkesztő mondta – az nem lehet, hogy Bartók és Kodály országában ennyire háttérbe szoruljon a filmzene. A díj odaítélésekor minden esetben azt veszik figyelembe, mennyire illeszkedik a zene a mozi hangulatához, mennyit tesz hozzá a történethez. A Vox második zenei díját például Dés László nyerte 2002-ben, a Valami Amerika című film Vetkőzés című betétdalával (szöveg: Bereményi Géza). Dés Lászlónak nem ez volt az első, filmdalért járó elismerése: 1994-ben elnyerte már a Mahasz Aranyzsiráf díját a Nagy utazás című dallal (Koltai Róbert: Sose halunk meg), és ugyanebben az évben a filmkritikusok is díjazták ezt a dalát, valamint az Anna filmjéhez írt zenéjét.

Nemzetközi zsűri
Egyelőre nem tudni, mire figyel majd a zsűri az idei filmszemlén: a betétdalokra vagy a film egészét meghatározó zenei munkára, motívumokra. Janisch Attila sem akarná ezt meghatározni a zsűrinek, ám ha szavazhatna, ő az egész filmet átfogó zenei motívumok alapján döntene.

A zsűri tagjait egyébként a január végén induló szemle előtt mutatják be, és annyi biztos, lesznek közöttük nemzetközi hírű, külföldi szakemberek is.

A zene miatt győzött
Hogy a filmzene mennyire fontos, jól érzékelteti Vranik Roland, a tavalyi filmszemle fődíjas alkotásának, a Fekete kefe című filmnek a rendezője, aki biztos abban, hogy tizenöt-húsz százalékban a zenének köszönheti filmjének tavalyi sikerét. A zeneszerző csapat (Realistic Crew) tagjai két-három hónapig kísérleteztek a zenével – anélkül, hogy látták volna a filmet –, majd a képeket látva, csiszolták a motívumokat, rögzítették végső formájába a filmzenét. A magyarok mindig u
u is meghatározó szerepet játszottak a világ filmgyártásban, ám a filmzenék piacán talán csak Rózsa Miklós szerzett magának nemzetközi hírnevet: az 1930-as évek Angliájában a szintén magyar Korda fivérekkel dolgozott együtt, olyan filmeken, mint A bagdadi tolvaj vagy A dzsungel könyve; 1940-től négy évtizeden át tartó amerikai karrierje olyan filmeket ölel fel, mint a Szahara, a Ben Hur, az El Cid és a Quo vadis. Testesen hullámzó, az európai romantikus tradíción edzett zenéivel három Oscar-díjat nyert.

Amerikában már hagyomány
Hollywood talán legsikeresebb élő zeneszerzője John Williams, aki dzsesszzenészként kezdte pályafutását, majd elévülhetetlen érdemeket szerzett a klasszikus, nagyzenekari filmzenék újraélesztésében. 1974 óta dolgozik Steven Spielberg rendezővel (Star Wars, E. T., Jurassic Park, Schindler listája). Negyvenháromszor jelölték Oscarra, hétszer kapta meg a díjat. A másik nagy név: Jerry Goldsmith (Majmok bolygója, Kínai negyed, Elemi ösztön, Rambo, Star Trek). A kilencvenes éveket és az ezredfordulót Hans Zimmer katonásan pergő zenéje határozta meg (Esőember, A szikla, Gladiá­tor, Az utolsó szamuráj). Howard Shore A Gyűrűk Ura-trilógiával tette le a névjegyét, James Horner pedig a Titanic, a Rettenthetetlen és az Apollo 13 kísérőzenéjével.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hangfelvétel

Ezt hallani kell: Rahmanyinov Chopint játszik

Az orosz zeneszerző, aki negyvenöt éves korában határozta el, hogy zongoraművész lesz, egy 1919-es felvételen Chopin Asz-dúr keringőjét játssza. Lélegzetelállító!
Klasszikus beszámoló

Átkelni az Urálon Berezovszkijjal

Egyszerre különleges, és első pillantásra kissé rendhagyó összeállítással készült Borisz Berezovszkij A zongora című sorozatban rendezett idei koncertjére, melyet a Zeneakadémia Nagytermében adott november 9-én.
Klasszikus virtuózok

Plácido Domingo fia végigfényképezte a Virtuózok koncertjét – íme a fotók!

„Istenem! Annyi érzelem van bennem a Virtuózokkal kapcsolatban!” – mondta a koncert után José Plácido Domingo, a világhírű tenor fia.
Klasszikus kult50

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.
Klasszikus hír

Draskóczky Gábort díjazta az Amerikai Hegedűtársaság

A clevelandi hangszertársaság minden évben díjakat ad át a legjobb vonós hangszerek és vonók készítőinek.