Klasszikus

Fejjel kell menni a falnak

2016.02.24. 12:57
Ajánlom
Hamarosan kezdődik a Cziffra-fesztivál. Ehhez kapcsolódva néhány híres magyar zenészt kérdeztünk Cziffra Györgyről, akik fellépnek a zongoraművész emlékére megrendezendő eseményen. Dráfi Kálmán egy olyan emléket őriz Cziffrától, ami senki másnak nem adatott meg.

- Milyen kapcsolat fűzte Cziffra Györgyhöz?

- 1985-ben kaptam lemezszerződést egy francia cégtől, amely akkoriban már a könnyűzenei iparban elismert volt, de klasszikus felvételeket nem készített. Tulajdonképpen én voltam az első művész, akivel egy komolyzenei korongot rögzítettek. Liszt-darabokat játszottam fel, ami azért sem volt kérdés, mert a lemezkiadó és én is rajongtam Lisztért, ráadásul éppen az ő műveiből adtam elő egy bárvacsora keretében, amikor a francia igazgató felfigyelt rám.

Dráfi Kálmán

Dráfi Kálmán (Fotó/Forrás: Zeneakadémia)

Ennek folyományaként kezdődött el a szoros értelemben vett szakmai kapcsolatunk Cziffra Györggyel, hiszen párizsi tartózkodásom alatt, rövid ideig az általa létrehozott zongoraakadémia vezető tanára voltam, tudniillik, bár Cziffra tudott tanítani, különösebben nem szeretett.

- Bár társművészi kapcsolatuk kibontakozása a nyolcvanas évekre tehető, mégsem ekkor látta először Cziffra Györgyöt.

- A legelső találkozásunk tizenhat éves koromban történt, amikor édesanyámmal Párizsba utaztunk. Cziffra édesapámmal nagyon jó viszonyban volt még mielőtt végleg elhagyta volna Magyarországot. Fogadott minket és meg is hallgatta a játékom. Meghívott a következő versenyre, amire viszont nem tudtam kimenni, mert bevonták három évre az útlevelemet. Meg kell mondanom, hogy ez a legrosszabbkor jött, hiszen 16 és 19 éves korom között nem juthattam el külföldre, ami a nemzetközi karrierem szempontjából korántsem volt szerencsés.

Dráfi Kálmán és Vásáry Tamás

Dráfi Kálmán és Vásáry Tamás (Fotó/Forrás: Herman Péter)

Felkerestem tehát évtizedekkel később, elmondtam neki a lemez lehetőségét és egyeztettem vele a rögzítendő programot. Megkértem, hogy a felvétel előtt is hallgasson meg, amit meg is tett. Felejthetetlen élmény volt, különlegesnek éreztem magamat, hogy az ő tanácsai mentén fejlődhettem. Az elkészült albumra egy ajánlást is írt, amit hangsúlyoznom kell, soha senki másnak nem tett meg. Az a néhány kedves és atyai mondat nekem akkor a világot jelentette.

- Meg lehet fogalmazni, hogy mi az, amit eltanult tőle?

- Egy egészen különleges és egyszeri dologról van szó, döbbenetes precizitás és perfekció volt a játékában, ami önmagában egyedülálló. Nagyon hosszú időn keresztül félreütés nélkül játszotta a koncertjeit, de ez még nem is minden, mert a mai világban erre már nagyon sok zongorista törekszik és képes is. Egy versenyen természetes követelmény, hogy az illető úgymond sterilen játsszon, de az igazság az, hogy a Cziffra-féle perfekciónak köze nem volt a sterilitáshoz, éppen ellenkezőleg. Amikor megkérdeztem tőle mi a titka, egyszerűen csak azt válaszolta: „fejjel kell menni a falnak”.

A lényeg abban rejlett, hogy kompromisszumok nélkül tudott megmutatni minden érzelmi vonulatot, amivel egy darab rendelkezett. Mellékesen volt perfekt, nem cél volt számára a precizitás, hanem eszköz. Mert kockáztatni, bátran és meggondolás nélkül interpretált darabokat. Erre senki nem volt képes se előtte se utána. A zene mint absztrakt művészet és a technológia mint ősi forma tökéletes elegye volt az ő művészete, amihez hozzá kell tennem, hogy még 50-60 évesen is napi több órát gyakorolt, akárcsak Szvjatoszlav Richter.

- Említette, hogy az ön korosztályának Cziffra az elérhetetlen idolt jelentette. Mi volt ennek az oka?

- Az egyik természetesen az, hogy 1956-ban elhagyta Magyarországot, az itthoniaknak pedig képtelenség volt hozzájutni a felvételeihez, de ugyanakkor Cziffra nem tett mást mint leült a zongorához, és bizonyított. Sokak karrierje elindult felfelé miután nyugatra kerültek, de csak kevesek állták meg a helyüket később is. Cziffra talpon maradt, mégpedig azért, mert megismételhetetlen figurája volt a világ és Magyarország zongoristatársadalmának.

Dráfi Kálmán

Dráfi Kálmán (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea)

- Önnel milyen módon találkozhatunk a Cziffra Fesztiválon?

- Nagyszerű dolog, hogy a tanítványom, Balázs János megálmodott egy ilyen koncertsorozatot. Az ő generációjának mást jelent Cziffra művészete, hiszen ma már nagyon sok minden elérhetővé vált az interneten. Elérhetők például a fia által lejegyzett, sok esetben szinte lejátszhatatlan átiratai. János régóta fontolgatott egy tematikus fesztivált, amiben messzemenőkig támogatom, mert úgy vélem egy remek irányvonalra talált a saját művészetén belül is. Megkért, hogy közreműködjek egy beszélgetésben, ahol Vásáry Tamással,  Andrássy Lászlóval és Mocsári Károllyal együtt próbáljuk meg közelebb hozni a közönséghez Cziffra művészetét és a Cziffra-szemléletet.

7C8EF488-33E3-4054-BA1F-971CCA949E8E

7C8EF488-33E3-4054-BA1F-971CCA949E8E

Vásáry Tamás nagyon közelről ismerte Cziffrát.
Órákig tud mesélni róla és játékáról szóló élményeiről. 

"Cziffra egy este eljött hozzám. Megfelelően előkészültem: egy üveg whiskey-m, vodkám, én nem ittam, ám mire hajnalban Gyuri abbahagyta a zongorázást, elfogytak... Annyira be volt csípve, hogy addigra már láttam, hogy mit és hogy játszik, előtte nem... Tanultam is tőle egy-két dolgot, de alapjában az inspiráció volt az érdekes."

- Mi jut eszébe legelőször Cziffra György nevének hallatán?

- Liszt II. és VI. Magyar rapszódiája. Ezeket a műveket hallottam tőle először egy analóg lemezről. Az egyik oldalon az egyik darab, a másikon a másik volt. Amikor 1971-ben indultam a Liszt-versenyen, ezen a lemezen gyakoroltam. Együtt játszottam vele a darabokat és próbáltam ugyanolyan gyorsasággal lejátszani az oktávmeneteket. Semmi más, egy ütött kopott felvétel, ami mindent elárul a művészről.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Fidelio Tours

Művészcsaládok évszázados búvóhelye – Partitúra az Áprily-völgyben

„Megérkezik a busz Visegrádra, néhány jellemző, az autóból is értelmezhető tájkép, plusz drónfelvétel, utána átérünk Tahiba, a Péreli-Tolcsvay művészpár házához…” – így kezdődik a Partitúra Visegrád-környéki kalandozásának forgatási terve. Most szombaton, szeptember 19-én pedig már láthatjuk is a Duna tévén – a szokásos időben, 14.30-kor –, hogyan vendégeskedett Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós műsorvezető páros először Péreli Zsuzsa textilművész és Tolcsvay László zeneszerző otthonában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.
Klasszikus magazin

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Klasszikus hír

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.
Klasszikus interjú

Bretz Gábor: Nem lehet megunni a Kékszakállút

Szeptember 26-án Bartók Béla műveiből ad koncertet a Concerto Budapest. A műsorban egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára is elhangzik. Vörös Szilvia énekli Juditot, a várurat pedig Bretz Gábor. A basszusénekest telefonon értük el, hogy az operáról kérdezzük.
Klasszikus ajánló

Komolyzenei piknikkel búcsúztatja a nyarat a MÁV Szimfonikus Zenekar

Szeptember 17-én 18:30-kor ismét részt vehetünk a Music ül a fűben komolyzenei pikniken, mely a Millenáris Park és a MÁV Szimfonikus Zenekar közös rendezésében valósul meg.