Klasszikus

Féktelen életélvezet szülte újjá a zenét a pestisjárvány után

2017.09.04. 14:32
Ajánlom
A zene fejlődése új irányokat vett a 14. századi európai a pestisjárvány következtében. Azok a zeneszerzők, akik túlélték a „Fekete Halált”, új, világi zenei formákat fedeztek fel. Ők azok közé tartoztak, akik ahelyett, hogy Isten haragja elől elbújtak volna, inkább szemberöhögték a halált.

Amióta ember az ember, amikor ráébred élete végességére, azonnal igyekszik kiélvezni a hátralévő időt. Nem voltak ezzel másként középkori emberek sem. Aki tehette, a pestisjárvány idején is igyekezett élvezni az élet napos oldalát - a borokat, a jó zenét és a mulatságokat. Nekik köszönhetjük, hogy - miközben a középkori társadalmi rend teljesen összeomlott a pestisjárvány következtében - a káoszban virágzásnak indultak a zene új hajtásai.

A zeneszerzők összetett, világi dalformákat hoztak létre, amilyen a ballada, a rondó és a rímes francia dal, a virelai.

Michael Wolgemut: Haláltánc (1493)

Michael Wolgemut: Haláltánc (1493) (Fotó/Forrás: UniversalImagesGroup / Getty Images Hungary)

Ezek az új formák egy sokkal nagyobb zenei mozgalom részeként jelentek meg: a vallásos zene mellett ugyanis ekkoriban kezdett fejlődésnek indulni Európában a megkomponált világi, profán zene.

A Fekete Halál nyomában megbokrosodott zeneszerzők ugyanis nem voltak restek a zenét a tiszta élvezet eszközeként használni.

A pestis a legerősebben 1348 és 1350 között dúlt, ekkor az európai társadalom negyedét felemésztette a kór. Mivel nagyon gyorsan terjedt a járvány, és a korabeli orvostudomány tehetetlen volt, óriási pánik keletkezett Európában. Sokan Isten haragjának manifesztálódását látták a pestisben. Ekkor született Bocaccio Dekameron című műve, amiben - bár csak történelmi tényeken alapuló fikcióról van szó - szemléletesen írja le az emberek pestisre adott válaszát. Volt, aki megbánta bűneit és bűnbocsánatért esedezett, mások „minden mindegy” alapon féktelen életélvezetbe fogtak, vagy pedig elvonultak, és az elzárkózástól remélték a megmenekülést – ezeken az elszigetelt területeken viszonylag kellemes életteret alakítottak ki maguk számára.

Ez utóbbi mellett döntött az egyik túlélő-zeneszerző, kora egyik legnagyobb sztárja, János cseh király titkára, a francia Guillaume de Machaut is, aki már a pestisjárvány előtt elkezdett új, szekuláris, költészet alapú zenéket létrehozni. 

Egyik leghíresebb műve a Le Voir Dit, vagyis Igaz történet volt, melyről 750 év alatt sem tudta eldönteni senki, mennyire igaz. Méghozzá azért nem, mert

egy elképesztő történetet mesélt el benne magáról, ráadásul egyes szám első személyben, ami a vallásos énekek korában már önmagában is botrányosnak hatott.

A szerelmes levelekből, versekből és dalokból összefűzött történet szerint egy 19 éves lány beleszeret a Machaut műveibe, és elküldi neki véleményezésre egyik saját költeményét.

A sok romantikus kör után persze egymáséi lesznek, annak ellenére, hogy 40-50 év korkülönbség van köztük.

A pajzán történeteket kendőzetlenül elmesélő Machaut ezzel a történettel akkora botrányt kavart, ami elég volt ahhoz, hogy életművét a reneszánsz szemlélet egyik előfutárának bélyegezze az utókor. Tevékenységének köszönhetően 1365-re a ballada lett a legnépszerűbb világi műfaj. Persze egy fecske nem csinál nyarat, a Machaut-féle francia virelai olasz verzióját egy bizonyos Lorenzo da Firenze hozta létre, aki többek között Boccaccio szövegeit „zenésítette meg”. Ők voltak tehát koruk popsztárjai, akiket "Isten haragja" sem akadályozott meg abban, hogy a világi élvezeteknek hangot adjanak. 

(via: wqxr.org, wikipédia)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Angyallal a vállán – Hajduk Károly a Kult50-ben

Hisz benne Hajduk Károly, hogy a színész, amikor valami igazán lényegit érez meg szerepében, akkortól az a nehezen megmagyarázható „valami” kisangyalként ül a vállán, és játéka minden egyes pillanatában a fülébe sugdos. Hajduk Károly alakítását látva, minden bizonnyal ezt a segítséget is megkapta, amikor az Akik maradtak című, számtalan rangos elismerést begyűjtő film főszerepét forgatta.
Klasszikus

Arany Oroszlánt nyert a Concerto Budapest koncertfilmje Velencében

Szabó Stein Imre koncertfilmjét díjazták a Velencei TV Fesztiválon, amely májusban debütált a Mezzo TV-n. A Concerto Budapest és Gidon Kremer közös hangversenyét örökítette meg a felvétel.
Vizuál

Átadták a legjobb magyar filmelőzetesnek járó díjakat

Az idei Arany Blende a zsűri szavazatai szerint A létezés eufóriája-trailerhez került, míg a közönségdíj az Apró mesék előzeteséé lett. Mutatjuk a nyertes videókat!
Vizuál

Akár telefonról is bejárhatóak a Nyitott Műhelyek az idei Budapest Design Weeken

Online cukorvirág-készítés, környezettudatos esőkabát előállítás, vicces kerámiák vagy kézműves cipők műhelytitkai. Az idei Design Hét félig a netre költözött, így a nyitott műhelyekbe akár otthonról is bepillanthatunk! Mutatjuk, hogyan!
Színház

Kiosztották a MOST FESZT díjait

A legjobb monodrámát, stúdiószínházi előadást és a legjobb alakítást ismerte el a zsűri, de a közönségzsűri is osztott ki díjat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Kocsis Zoltán Emlékházat hoznak létre Budafokon

A 2016-ban elhunyt zongoraművész-karmester egykori lakóhelyén, a XXII. kerületben jön létre az emlékház több mint félmilliárd forintból.
Klasszikus hír

Arany Oroszlánt nyert a Concerto Budapest koncertfilmje Velencében

Szabó Stein Imre koncertfilmjét díjazták a Velencei TV Fesztiválon, amely májusban debütált a Mezzo TV-n. A Concerto Budapest és Gidon Kremer közös hangversenyét örökítette meg a felvétel.
Klasszikus hír

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a Gramophone díjazottjai között

Kihirdették a rangos brit zenei szaklap 2020-as győzteseit.
Klasszikus magazin

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Klasszikus hír

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.