Klasszikus

Féktelen életélvezet szülte újjá a zenét a pestisjárvány után

2017.09.04. 14:32
Ajánlom
A zene fejlődése új irányokat vett a 14. századi európai a pestisjárvány következtében. Azok a zeneszerzők, akik túlélték a „Fekete Halált”, új, világi zenei formákat fedeztek fel. Ők azok közé tartoztak, akik ahelyett, hogy Isten haragja elől elbújtak volna, inkább szemberöhögték a halált.

Amióta ember az ember, amikor ráébred élete végességére, azonnal igyekszik kiélvezni a hátralévő időt. Nem voltak ezzel másként középkori emberek sem. Aki tehette, a pestisjárvány idején is igyekezett élvezni az élet napos oldalát - a borokat, a jó zenét és a mulatságokat. Nekik köszönhetjük, hogy - miközben a középkori társadalmi rend teljesen összeomlott a pestisjárvány következtében - a káoszban virágzásnak indultak a zene új hajtásai.

A zeneszerzők összetett, világi dalformákat hoztak létre, amilyen a ballada, a rondó és a rímes francia dal, a virelai.

Michael Wolgemut: Haláltánc (1493)

Michael Wolgemut: Haláltánc (1493) (Fotó/Forrás: UniversalImagesGroup / Getty Images Hungary)

Ezek az új formák egy sokkal nagyobb zenei mozgalom részeként jelentek meg: a vallásos zene mellett ugyanis ekkoriban kezdett fejlődésnek indulni Európában a megkomponált világi, profán zene.

A Fekete Halál nyomában megbokrosodott zeneszerzők ugyanis nem voltak restek a zenét a tiszta élvezet eszközeként használni.

A pestis a legerősebben 1348 és 1350 között dúlt, ekkor az európai társadalom negyedét felemésztette a kór. Mivel nagyon gyorsan terjedt a járvány, és a korabeli orvostudomány tehetetlen volt, óriási pánik keletkezett Európában. Sokan Isten haragjának manifesztálódását látták a pestisben. Ekkor született Bocaccio Dekameron című műve, amiben - bár csak történelmi tényeken alapuló fikcióról van szó - szemléletesen írja le az emberek pestisre adott válaszát. Volt, aki megbánta bűneit és bűnbocsánatért esedezett, mások „minden mindegy” alapon féktelen életélvezetbe fogtak, vagy pedig elvonultak, és az elzárkózástól remélték a megmenekülést – ezeken az elszigetelt területeken viszonylag kellemes életteret alakítottak ki maguk számára.

Ez utóbbi mellett döntött az egyik túlélő-zeneszerző, kora egyik legnagyobb sztárja, János cseh király titkára, a francia Guillaume de Machaut is, aki már a pestisjárvány előtt elkezdett új, szekuláris, költészet alapú zenéket létrehozni. 

Egyik leghíresebb műve a Le Voir Dit, vagyis Igaz történet volt, melyről 750 év alatt sem tudta eldönteni senki, mennyire igaz. Méghozzá azért nem, mert

egy elképesztő történetet mesélt el benne magáról, ráadásul egyes szám első személyben, ami a vallásos énekek korában már önmagában is botrányosnak hatott.

A szerelmes levelekből, versekből és dalokból összefűzött történet szerint egy 19 éves lány beleszeret a Machaut műveibe, és elküldi neki véleményezésre egyik saját költeményét.

A sok romantikus kör után persze egymáséi lesznek, annak ellenére, hogy 40-50 év korkülönbség van köztük.

A pajzán történeteket kendőzetlenül elmesélő Machaut ezzel a történettel akkora botrányt kavart, ami elég volt ahhoz, hogy életművét a reneszánsz szemlélet egyik előfutárának bélyegezze az utókor. Tevékenységének köszönhetően 1365-re a ballada lett a legnépszerűbb világi műfaj. Persze egy fecske nem csinál nyarat, a Machaut-féle francia virelai olasz verzióját egy bizonyos Lorenzo da Firenze hozta létre, aki többek között Boccaccio szövegeit „zenésítette meg”. Ők voltak tehát koruk popsztárjai, akiket "Isten haragja" sem akadályozott meg abban, hogy a világi élvezeteknek hangot adjanak. 

(via: wqxr.org, wikipédia)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bösendorfer zongorát hallunk Érdi Tamás új Beethoven-lemezén

Mindig, mindenhol a Steinway, most viszont egy olyan lemez jelent meg, amelyen Bösendorfer-zongora szól. De korántsem ez Érdi Tamás felvételének érdeme.
Klasszikus

Ha a rezesek viccelni kezdenek...

... csinálják úgy, mint ez az öt plusz egy fickó. Most, amikor kis hangszórókon hallgatunk zenét, mindennél fontosabb, hogy megismertessük a legkisebbekkel az élő zene izgalmait. A Brass In Five harsány humorral és a hangszereik sokféle hasznosításával végzik ezt a munkát.
Jazz/World

Visszahelyezik a verset ősi jogaiba – 50 éves a Kaláka

Idén ötvenéves a Kaláka zenekar, akinek dalain már több generáció nőtt fel. A jubileumot november 30-án a Müpában is megünneplik, ennek kapcsán kérdeztük Gryllus Dánielt a vers szerepéről, a gyerekközönségről és Latinovits Zoltánról.
Vizuál

Milyen volt Jeney Zoltán kapcsolata a filmmel?

Jeney Zoltánra emlékezik a Magyar Nemzeti Filmalap. Az október végén elhunyt zeneszerzőt talán sokan a Jób lázadása, a Szindbád és a Kincskereső kisködmön filmzenéiért ismerték. Négy alkotása most ingyen elérhető az interneten.
Vizuál

Másfél méteres hollywoodi óriás: 75 éves Danny DeVito

Szóljatok a köpcösnek, Ikrek, Junior, Batman – csak néhány azok közül a filmek közül, amelyek sokak kedvencévé tették Danny DeVitót, aki 150 centis magasságával Hollywood egyik legnagyobb sztárja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus mti

Online elérhető Mozart apjának hegedűtankönyve

Háromszáz éves a papa, így ünnepel a Mozarteum Alapítvány.
Klasszikus hír

Távozó ügyvezető, elmaradó programok a Fesztiválzenekarnál

Számos jövőre tervezett programot, köztük az idősotthonokba és kisgyermekeknek szervezett koncerteket kénytelen lemondani a Budapest Fesztiválzenekar a kieső TAO-forrás miatt. Leépítés kezdődött meg a háttérstábban.
Klasszikus

Díjat nyert a Fesztivál Akadémia imázsfilmje

Szabó Stein Imre és Géczy Dávid látványos imázsfilmje a Lovie Awards díjkiosztóján nyert.
Klasszikus hír

Az EU is elismerte a Kodály-módszeren alapuló digitális tudásközpontot

A zeneoktatás innovatív módszereinek kidolgozására létrejött digitális zenepedagógiai tudásközpont, a Kodály HUB az első magyar vezetésű felsőoktatási Erasmus-projekt, amely „Jó Gyakorlat” és „Sikertörténet” minősítést is nyert.
Klasszikus interjú

A karmester nem közlekedési rendőr

Kitűnő hegedűsből lett rendkívüli karmester. Takács-Nagy Gábor energiája a színpadon a zenét szolgálja, interjú közben pedig az őszinte beszélgetés záloga. Október elején, egy budapesti zenekari próba és egy mesterkurzus közben kerestük fel az Egyesült Királyságban élő művészt.