Klasszikus

Féktelen életélvezet szülte újjá a zenét a pestisjárvány után

2017.09.04. 14:32
Ajánlom
A zene fejlődése új irányokat vett a 14. századi európai a pestisjárvány következtében. Azok a zeneszerzők, akik túlélték a „Fekete Halált”, új, világi zenei formákat fedeztek fel. Ők azok közé tartoztak, akik ahelyett, hogy Isten haragja elől elbújtak volna, inkább szemberöhögték a halált.

Amióta ember az ember, amikor ráébred élete végességére, azonnal igyekszik kiélvezni a hátralévő időt. Nem voltak ezzel másként középkori emberek sem. Aki tehette, a pestisjárvány idején is igyekezett élvezni az élet napos oldalát - a borokat, a jó zenét és a mulatságokat. Nekik köszönhetjük, hogy - miközben a középkori társadalmi rend teljesen összeomlott a pestisjárvány következtében - a káoszban virágzásnak indultak a zene új hajtásai.

A zeneszerzők összetett, világi dalformákat hoztak létre, amilyen a ballada, a rondó és a rímes francia dal, a virelai.

Michael Wolgemut: Haláltánc (1493)

Michael Wolgemut: Haláltánc (1493) (Fotó/Forrás: UniversalImagesGroup / Getty Images Hungary)

Ezek az új formák egy sokkal nagyobb zenei mozgalom részeként jelentek meg: a vallásos zene mellett ugyanis ekkoriban kezdett fejlődésnek indulni Európában a megkomponált világi, profán zene.

A Fekete Halál nyomában megbokrosodott zeneszerzők ugyanis nem voltak restek a zenét a tiszta élvezet eszközeként használni.

A pestis a legerősebben 1348 és 1350 között dúlt, ekkor az európai társadalom negyedét felemésztette a kór. Mivel nagyon gyorsan terjedt a járvány, és a korabeli orvostudomány tehetetlen volt, óriási pánik keletkezett Európában. Sokan Isten haragjának manifesztálódását látták a pestisben. Ekkor született Bocaccio Dekameron című műve, amiben - bár csak történelmi tényeken alapuló fikcióról van szó - szemléletesen írja le az emberek pestisre adott válaszát. Volt, aki megbánta bűneit és bűnbocsánatért esedezett, mások „minden mindegy” alapon féktelen életélvezetbe fogtak, vagy pedig elvonultak, és az elzárkózástól remélték a megmenekülést – ezeken az elszigetelt területeken viszonylag kellemes életteret alakítottak ki maguk számára.

Ez utóbbi mellett döntött az egyik túlélő-zeneszerző, kora egyik legnagyobb sztárja, János cseh király titkára, a francia Guillaume de Machaut is, aki már a pestisjárvány előtt elkezdett új, szekuláris, költészet alapú zenéket létrehozni. 

Egyik leghíresebb műve a Le Voir Dit, vagyis Igaz történet volt, melyről 750 év alatt sem tudta eldönteni senki, mennyire igaz. Méghozzá azért nem, mert

egy elképesztő történetet mesélt el benne magáról, ráadásul egyes szám első személyben, ami a vallásos énekek korában már önmagában is botrányosnak hatott.

A szerelmes levelekből, versekből és dalokból összefűzött történet szerint egy 19 éves lány beleszeret a Machaut műveibe, és elküldi neki véleményezésre egyik saját költeményét.

A sok romantikus kör után persze egymáséi lesznek, annak ellenére, hogy 40-50 év korkülönbség van köztük.

A pajzán történeteket kendőzetlenül elmesélő Machaut ezzel a történettel akkora botrányt kavart, ami elég volt ahhoz, hogy életművét a reneszánsz szemlélet egyik előfutárának bélyegezze az utókor. Tevékenységének köszönhetően 1365-re a ballada lett a legnépszerűbb világi műfaj. Persze egy fecske nem csinál nyarat, a Machaut-féle francia virelai olasz verzióját egy bizonyos Lorenzo da Firenze hozta létre, aki többek között Boccaccio szövegeit „zenésítette meg”. Ők voltak tehát koruk popsztárjai, akiket "Isten haragja" sem akadályozott meg abban, hogy a világi élvezeteknek hangot adjanak. 

(via: wqxr.org, wikipédia)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Miranda Liu három órán át játszott a zenekarnak, míg megkapta a koncertmesteri széket

Tizenkilenc évesen vált a legfiatalabb hazai koncertmesterré, igaz, meg is dolgozott érte. Miranda Liu még mindig csak huszonkettő, de már kvartettalapító, most pedig egy új kamarazenei fesztivált szervez az ősz beköszöntekor. Ez lesz a New Millennium.
Könyv

Ernest Hemingway ritkán látott családi fotói

Felépítette saját mítoszát: síelt, horgászott, vadászott, bikaviadalokat látogatott, szenvedélyesen érdekelte a háború és fáradhatatlanul kereste a személyes boldogságot. A Nobel-díjas amerikai író, akinek tárgyilagos szikár stílusát sokan próbálják utánozni azóta is, 1899. július 21-én született.
Klasszikus

Barokk randevú Gödöllőn

A barokk zenének ad otthont augusztusban a Gödöllői Királyi Kastély, ahol Bach egyik ritkán játszott világi kantátájának színpadi változata és Vivaldi a-moll kettősversenye is elhangzik.
Vizuál

Aki pestiesítette a párizsi divatot

Egyszerű másoló, remek divatérzékű üzletasszony vagy tervezőzseni? Rotschild Klára szalonja a luxust jelentette a harmincastól a hetvenes évekig. Simonovics Ildikó mesélt arról, milyen kihívás összegyűjteni a még megmaradt ruhákat, dokumentumokat és kibogozni a valóságot a legendák és pletykák közül.
Jazz/World

Tényleg segít a zenehallgatás a koncentrációban?

Miért segítene? Miért lenne jobb az agyunknak, ha egy dolog helyett rögtön kettőre kellene figyelnie: a zenére és arra, amit csinálsz?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Meghalt Fátyol Rudolf hegedűművész

Hétfő reggel, 62 éves korában elhunyt Fátyol Rudolf hegedűművész, a szatmárnémeti Dinu Lipatti Állami Filharmónia vezetője.
Klasszikus gyász

Elhunyt Ben Johnston, a mikrotonális zene egyik úttörő zeneszerzője

Július 22-én elhunyt Ben Johnston amerikai zeneszerző. Lehet, hogy nem ismerte őt – érdemes.
Klasszikus ajánló

Barokk randevú Gödöllőn

A barokk zenének ad otthont augusztusban a Gödöllői Királyi Kastély, ahol Bach egyik ritkán játszott világi kantátájának színpadi változata és Vivaldi a-moll kettősversenye is elhangzik.
Klasszikus lemez

Új lemezt készített a Szent Efrém Férfikar

A Wings című lemezen – magyarul talán az Angyalszárnyak címet viselhetné – a Szent Efrém Férfikar megkísérel a saját hangvételével és stílusában az angyali kórushoz csatlakozni.
Klasszikus interjú

Miranda Liu három órán át játszott a zenekarnak, míg megkapta a koncertmesteri széket

Tizenkilenc évesen vált a legfiatalabb hazai koncertmesterré, igaz, meg is dolgozott érte. Miranda Liu még mindig csak huszonkettő, de már kvartettalapító, most pedig egy új kamarazenei fesztivált szervez az ősz beköszöntekor. Ez lesz a New Millennium.