Klasszikus

Féktelen életélvezet szülte újjá a zenét a pestisjárvány után

2017.09.04. 14:32
Ajánlom
A zene fejlődése új irányokat vett a 14. századi európai a pestisjárvány következtében. Azok a zeneszerzők, akik túlélték a „Fekete Halált”, új, világi zenei formákat fedeztek fel. Ők azok közé tartoztak, akik ahelyett, hogy Isten haragja elől elbújtak volna, inkább szemberöhögték a halált.

Amióta ember az ember, amikor ráébred élete végességére, azonnal igyekszik kiélvezni a hátralévő időt. Nem voltak ezzel másként középkori emberek sem. Aki tehette, a pestisjárvány idején is igyekezett élvezni az élet napos oldalát - a borokat, a jó zenét és a mulatságokat. Nekik köszönhetjük, hogy - miközben a középkori társadalmi rend teljesen összeomlott a pestisjárvány következtében - a káoszban virágzásnak indultak a zene új hajtásai.

A zeneszerzők összetett, világi dalformákat hoztak létre, amilyen a ballada, a rondó és a rímes francia dal, a virelai.

Michael Wolgemut: Haláltánc (1493)

Michael Wolgemut: Haláltánc (1493) (Fotó/Forrás: UniversalImagesGroup / Getty Images Hungary)

Ezek az új formák egy sokkal nagyobb zenei mozgalom részeként jelentek meg: a vallásos zene mellett ugyanis ekkoriban kezdett fejlődésnek indulni Európában a megkomponált világi, profán zene.

A Fekete Halál nyomában megbokrosodott zeneszerzők ugyanis nem voltak restek a zenét a tiszta élvezet eszközeként használni.

A pestis a legerősebben 1348 és 1350 között dúlt, ekkor az európai társadalom negyedét felemésztette a kór. Mivel nagyon gyorsan terjedt a járvány, és a korabeli orvostudomány tehetetlen volt, óriási pánik keletkezett Európában. Sokan Isten haragjának manifesztálódását látták a pestisben. Ekkor született Bocaccio Dekameron című műve, amiben - bár csak történelmi tényeken alapuló fikcióról van szó - szemléletesen írja le az emberek pestisre adott válaszát. Volt, aki megbánta bűneit és bűnbocsánatért esedezett, mások „minden mindegy” alapon féktelen életélvezetbe fogtak, vagy pedig elvonultak, és az elzárkózástól remélték a megmenekülést – ezeken az elszigetelt területeken viszonylag kellemes életteret alakítottak ki maguk számára.

Ez utóbbi mellett döntött az egyik túlélő-zeneszerző, kora egyik legnagyobb sztárja, János cseh király titkára, a francia Guillaume de Machaut is, aki már a pestisjárvány előtt elkezdett új, szekuláris, költészet alapú zenéket létrehozni. 

Egyik leghíresebb műve a Le Voir Dit, vagyis Igaz történet volt, melyről 750 év alatt sem tudta eldönteni senki, mennyire igaz. Méghozzá azért nem, mert

egy elképesztő történetet mesélt el benne magáról, ráadásul egyes szám első személyben, ami a vallásos énekek korában már önmagában is botrányosnak hatott.

A szerelmes levelekből, versekből és dalokból összefűzött történet szerint egy 19 éves lány beleszeret a Machaut műveibe, és elküldi neki véleményezésre egyik saját költeményét.

A sok romantikus kör után persze egymáséi lesznek, annak ellenére, hogy 40-50 év korkülönbség van köztük.

A pajzán történeteket kendőzetlenül elmesélő Machaut ezzel a történettel akkora botrányt kavart, ami elég volt ahhoz, hogy életművét a reneszánsz szemlélet egyik előfutárának bélyegezze az utókor. Tevékenységének köszönhetően 1365-re a ballada lett a legnépszerűbb világi műfaj. Persze egy fecske nem csinál nyarat, a Machaut-féle francia virelai olasz verzióját egy bizonyos Lorenzo da Firenze hozta létre, aki többek között Boccaccio szövegeit „zenésítette meg”. Ők voltak tehát koruk popsztárjai, akiket "Isten haragja" sem akadályozott meg abban, hogy a világi élvezeteknek hangot adjanak. 

(via: wqxr.org, wikipédia)

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.
Vizuál

„A traumatizált ember nem tud meggyőző lenni” – új magyar film az erőszak hatásáról

Aktuális és fontos kérdéseket feszeget Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első játékfilmje, a Legjobb tudomásom szerint. Az év vége meglepetésfilmje a szexuális bántalmazás hatásait állítja középpontba – rendhagyó módon nem az áldozat, hanem annak férje szemszögéből. Interjú az alkotókkal.
Klasszikus

Kulcsok a hétvégi Richard Strauss-maratonhoz

A 20. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője, Richard Strauss bőségesen merített a mitológia és az irodalom legfontosabb történeteiből. Kik is voltak azok a személyek, valós és kitalált alakok, akik a komponista legnépszerűbb műveit ihlették? Kislexikonunk a Müpa hétvégi Richard Strauss-maratonjához is vezérfonalul szolgálhat.
Vizuál

Szombat estig szabadon nézhető a Serge Gainsbourg-ról készült életrajzi film

Joann Sfar 2010-es filmje Serge Gainsbourg, a minden ízében rendhagyó és polgárpukkasztó művész, énekes, dalszerző, költő, filmrendező életútját eleveníti fel. A sok-sok zenei betéttel és letagadhatatlanul franciás hangulattal készült alkotás január 22-ig látható a Médiaklikk.hu oldalán.
Zenés színház

59 éves korában elhunyt Rafael Rojas tenor

A mexikói operaénekes több évadon át a Stefano Poda-féle Otellóban énekelt címszerepet a Magyar Állami Operaházban, ezt megelőzően pedig a Simándy100 gálát mentette meg a beugrásával Jonas Kaufmann helyett. Halálhírét az Opera közölte.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Otthon a zenében – Ismerd meg Borsos Kata hegedűművésznőt!

Ki gondolná, hogy a finom vonású, fiatal hegedűművésznő idejét a doktori képzés és három gyermek tölti ki? A Zeneakadémia fiatal tehetségeit bemutató portrésorozatunk első részében Borsos Katával ismerkedhet meg a közönség, akinek DLA zárókoncertjére január 25-én kerül sor a Solti Teremben.
Klasszikus hír

Február 10-ig lehet jelentkezni a Virtuózokba

2022-ben öt ország, Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Szlovénia fiatal művészei mérkőzhetnek meg a nemzetközi sztárokból álló szuperzsűri és a televíziónézők előtt.
Klasszikus magazin

Kulcsok a hétvégi Richard Strauss-maratonhoz

A 20. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője, Richard Strauss bőségesen merített a mitológia és az irodalom legfontosabb történeteiből. Kik is voltak azok a személyek, valós és kitalált alakok, akik a komponista legnépszerűbb műveit ihlették? Kislexikonunk a Müpa hétvégi Richard Strauss-maratonjához is vezérfonalul szolgálhat.
Klasszikus ajánló

Versenyművet ihletett az Oscar-díjas filmzene

A Pannon Filharmonikusok a tőle megszokott lendülettel, különleges zenetörténeti érdekességgel indítja az új évet a Müpában közönségének. A január 28-án pénteken, 19.30-tól felhangzó műsor egyik főszereplője „a vörös hegedű”, amelyet a káprázatos Elina Vähälä hegedűművésznő szólaltat meg.
Klasszikus gyász

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.