Klasszikus

„Felelősek vagyunk a múlt értékeiért” – interjú Szilasi Alexszel

2023.09.18. 14:30
Ajánlom
Magyarország leghosszabb ideje jelentkező fesztiválján Liszt gazdag életműve tárul fel. Az október 14. és 23. között rendezett XXII. Gödöllői Liszt Fesztiválon a programok szövetét az irodalom, a kuriózumok, a fiatalok iránti elkötelezettség és a korabeli hangszerek fűzik össze. A részletekről Szilasi Alex művészeti vezetőt kérdeztük.

Rendszerint valamilyen vezérfonal mentén áll össze a gazdag kínálat, tavaly ezt az irodalom, két éve a húszéves jubileum, előtte az egyházzene jelentette. Idén mi a fő irány?

Ebben az évben több vonulat is megjelenik. Az egyik a Petőfi200 kapcsán Petőfi Sándor, akinek személye a liszti életműben is feltűnik:

a Magyar történelmi arcképek című ciklusában Liszt külön tételt szentel neki, ill. A holt költő szerelme című, Jókai költeményére írt melodráma Petőfire utaló tematikát tartalmaz.

Mindkét darab elhangzik Várady Mária színművésznő délutáni zenés-irodalmi szalonjában 15-én, Cosima Wagner naplórészletei mellett. A másik vonulatot a nemrég a Gödöllői Királyi Kastélyban megnyílt, Schönbrunn kincsei Gödöllőn című kiállítás ihlette, ahol olyan tárgyak is helyet kaptak, amelyek még soha nem hagyták el a schönbrunni kastélyt. Így a Liszt Fesztivál programjában is igyekeztünk olyan műveket és összefüggéseket megjeleníteni, amelyek valami rendkívülit és egyedit tartalmaznak. Ennek a kritériumnak teljes mértékben megfelel Várjon Dénes és Simon Izabella fesztiválnyitó és lemezbemutató koncertje 14-én, ahol Mahler I. szimfóniájának négykezes változatát hallhatjuk majd. További egyedülálló kezdeményezés, hogy a Schönbrunn kincsei kiállításon hat-nyolc perces sétálókoncerteket adunk, melyeken a Liszt Fesztivál ideje alatt a fesztivál egy-egy műsorszáma hangzik el.

Lesz egy másik lemezbemutató és két kortárs kórusmű (Golles Martin–Petőfi: A négyökrös szekér, Solti Árpád: Lidércnyomás) is ezekben a napokban szólal meg először. Itt mik a kapcsolódási pontok?   

Maga a költői vonal, ami nagyon erősen köthető Petőfihez, illetve ahhoz a romantikus vonulathoz, ami a zeneszerzők kedvelt inspirációs közegét jelenti majd. A 21-i lemezbemutatón Schubert utolsó, B-dúr szonátáját játszom, ill. Brahms op. 10-es Négy balladáját. A schuberti vándormotívum a köztudatban van, de a Brahms művét ihlető, Herder-féle gyűjtemény skót balladáját már távolabbról kezeljük. Pedig ez a fajta népköltészet jelentős mértékben befolyásolta a 19. század költészeti és zeneművészeti hangvételét, ezért kapott helyet a műsorban ez a darab.

A 15-i esti hangversenyen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Alma Mater Kórusát látjuk vendégül Somos Csaba karnagy úr vezetésével, és

két műsorszám erejéig Dr. Hoppál Péter kormánybiztos úr is vezényelni fog – aki első diplomáját karvezető szakon szerezte.

Koncepciónk szerint Petőfi verseit kortárs zeneszerzők feldolgozásain keresztül mutatjuk be, hiszen Liszt is számtalanszor készített versek alapján zeneműveket.

A népművészet és annak hatásai kapcsán is kerülhetett Balog József 22-i zongoraestjének középpontjába Liszt és Bartók, de a két szerző közötti zenei kapcsolat sokkal szorosabb, mint azt első ránézésre gondolnánk.       

Balog József látásmódja azért is jelentős, mert felvállalja a kapcsolódások teljes palettáját. A Liszt által alapított Zeneakadémia hallgatói és az ott végzett művészek számára mindennapos, tapintható a folytonosság, már csak azért is, mert Liszt – főleg időskori – műveiben markánsan jelen van az a zeneszerzői gondolkodás, amiből Bartók merített (aki akadémiai székfoglalóját is Lisztnek szentelte). A műsor második felében Liszt saját korában felvállalt, kortárs zenei támogatói tevékenysége jelenik meg az átiratok által.

Lovarda3-142420.jpg

A Lovarda, a Gödöllői Liszt Fesztivál egyik helyszíne (Fotó/Forrás: Gödöllői Királyi Kastély)

Liszt tanárként és zeneszerzőként is fontosnak tartotta a fiatalok felkarolását. Ez a szándék hogyan jelenik meg a róla elnevezett fesztiválon?    

Az ifjak támogatása, művészi érésük végigkísérése rendezvényünk egyik kiemelt célja. Magyar Valentin – a 23-i, ünnepi hangverseny zongoristája korábban ifjú tehetségként, ma már szólistaként lép fel nálunk.

Eckhard Gábor Liszti Hiszti elnevezésű, rendkívül népszerű és nagyon szórakoztató matiné-előadásán a Zeneakadémia kivételes tehetségeinek osztályából hoz növendékeket,

akik később, diplomás művészként szintén visszajárnak hozzánk.

Az október 14-i Gyermekkuckóba mely korosztályt várják?     

Simon Izabella évek óta futó, tíz év alattiaknak szóló előadását nagy örömmel emeltem be a programjaink közé, hiszen maga a kastély is egy család otthona volt. Itt az élményt a zenedarabok, képzőművészeti alkotások és mesék vagy irodalmi művek összekapcsolása jelenti úgy, hogy mindez egyszerre szól a gyerekekhez és szüleikhez is. Olyan tapasztalás jöhet létre, amelyből később közös emlék válhat, és amelyről ez a két generáció még sokáig beszélgethet.

A koncertek főszereplője a zongora. Pontosan milyen hangszer áll az előadók rendelkezésére?

Liszt 1811-ben született, így a zongora fejlődését a keze alatt érezhette, ehhez alakította játékmódját, így szeretnénk ezt a hangszertörténeti vonalat is megjeleníteni.

A Mária Valéria szalonban egy 1867-es Steinway szól majd, ami hasonlatos a Liszt Múzeumban lévő darabhoz. A másik érdekesség a Bechstein zongora, aminek modern modelljén a művészeink játszanak. Ez a manufaktúra megalakulása óta támogatta Lisztet, akinek weimari otthonában egy ilyen hangszer áll mind a mai napig.

Zongoraművészként és művészeti vezetőként hogy látja, Liszt öröksége és művei mit üzennek a mának?       

Liszt Ferenc át- és megélte a teljes 19. századot, reagált az új kezdeményezésekre, olykor összegző vagy éppenséggel iránymutató célzattal. Ma olyan elvárások és kihívások érik a művészeket és a közönséget is, amik újabb és újabb megoldások keresésére ösztönöznek. Egyben felelősek vagyunk a múlt értékeiért. Át kell hoznunk azokat a mába, hogy a következő generáció számára is rendelkezésre álljon az örökség teljes tárháza, amiből kedvükre meríthetnek.

A XXII. Gödöllői Liszt Fesztivál programja itt érhető el. >>>

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Szilasi Alex (forrás: Gödöllői Királyi Kastély)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Zenében megélt ünnep Pannonhalmán – jubilál az Arcus Temporum fesztivál

Eötvös Péter és Mozart művészetével ünnepel az idén 20 éves Arcus Temporum Művészeti Fesztivál Pannonhalmán augusztus 23–25. között. Ráadásul a jubileum egybeesik a bencés szerzetesközösség temploma, a Szent Márton-bazilika felszentelésének 800. évével.
Plusz

Az utolsó szerelem mítosza

Az első szerelem minden líra egyik fő toposza, sőt népdaloktól regényekig, a first love az igazi, mert mindenkit érdeklő, lángba boritó téma. Azon gondolkozom, hogy miért nincs az elsőnek párja, azaz miért nincs igazi irodalma, lírai lenyomata az utolsó szerelemnek, ennek a fellobbanó érzelmi viharnak? Almási Miklós írása.
Zenés színház

Szikrák és vízcseppek – Aida a Szentmargitbányai Kőfejtőben

Tíz év után ismét az Aida került színre az Ausztriában található Szentmargitbányai Kőfejtő hatalmas szabadtéri színpadán. Nem ez volt azonban az egyetlen visszatérés: ismét Thaddeus Strassberger rendező munkáját láthatta a közönség.
Klasszikus

„Tudatosítani kell a világban, hogy Auer Lipót magyar, ráadásul veszprémi volt” – interjú Kováts Péterrel, az Auer Fesztivál művészeti vezetőjével

Kerek évfordulóhoz érkezett a veszprémi születésű, világhírű hegedűművésznek, Auer Lipótnak szentelt fesztivál. Az ünnepi programról az eseménysorozat alapítójával, Kováts Péter hegedűművésszel beszélgettünk.
Plusz

Mintha elkezdtük volna szeretni a saját városainkat – beszélgetés Zubreczki Dávid építészeti mesemondóval

A Kultkikötő szervezésében idén nyáron nyolc helyszínen hallgathatók meg Zubreczki Dávid vetítéssel egybekötött történetmesélős előadásai Templomséták a Balaton körül címmel.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Holland ifjúsági rézfúvós zenekar lép fel a Városháza pop-up parkban

Budapest központjában, a Városháza pop-up parkban ad ingyenes koncertet július 26-án a hatvan zenészből álló Holland Nemzeti Ifjúsági Fúvószenekar (NJFO), ami igazán üdítő nyáresti feltöltődést ígér minden korosztály számára.
Klasszikus hír

John Eliot Gardiner nem tér vissza együtteseihez

A világhírű régizene-specialista karmester, valamint az általa alapított Monteverdi Kórus, az Angol Barokk Szólisták és a Forradalom és Romantika Zenekara bejelentette, a dirigens lemond vezetői pozíciójáról, és nem tér vissza az együttesek élére.
Klasszikus ajánló

Zenében megélt ünnep Pannonhalmán – jubilál az Arcus Temporum fesztivál

Eötvös Péter és Mozart művészetével ünnepel az idén 20 éves Arcus Temporum Művészeti Fesztivál Pannonhalmán augusztus 23–25. között. Ráadásul a jubileum egybeesik a bencés szerzetesközösség temploma, a Szent Márton-bazilika felszentelésének 800. évével.
Klasszikus interjú

„Tudatosítani kell a világban, hogy Auer Lipót magyar, ráadásul veszprémi volt” – interjú Kováts Péterrel, az Auer Fesztivál művészeti vezetőjével

Kerek évfordulóhoz érkezett a veszprémi születésű, világhírű hegedűművésznek, Auer Lipótnak szentelt fesztivál. Az ünnepi programról az eseménysorozat alapítójával, Kováts Péter hegedűművésszel beszélgettünk.
Klasszikus interjú

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.