Klasszikus

„Felelősek vagyunk a múlt értékeiért” – interjú Szilasi Alexszel

2023.09.18. 14:30
Ajánlom
Magyarország leghosszabb ideje jelentkező fesztiválján Liszt gazdag életműve tárul fel. Az október 14. és 23. között rendezett XXII. Gödöllői Liszt Fesztiválon a programok szövetét az irodalom, a kuriózumok, a fiatalok iránti elkötelezettség és a korabeli hangszerek fűzik össze. A részletekről Szilasi Alex művészeti vezetőt kérdeztük.

Rendszerint valamilyen vezérfonal mentén áll össze a gazdag kínálat, tavaly ezt az irodalom, két éve a húszéves jubileum, előtte az egyházzene jelentette. Idén mi a fő irány?

Ebben az évben több vonulat is megjelenik. Az egyik a Petőfi200 kapcsán Petőfi Sándor, akinek személye a liszti életműben is feltűnik:

a Magyar történelmi arcképek című ciklusában Liszt külön tételt szentel neki, ill. A holt költő szerelme című, Jókai költeményére írt melodráma Petőfire utaló tematikát tartalmaz.

Mindkét darab elhangzik Várady Mária színművésznő délutáni zenés-irodalmi szalonjában 15-én, Cosima Wagner naplórészletei mellett. A másik vonulatot a nemrég a Gödöllői Királyi Kastélyban megnyílt, Schönbrunn kincsei Gödöllőn című kiállítás ihlette, ahol olyan tárgyak is helyet kaptak, amelyek még soha nem hagyták el a schönbrunni kastélyt. Így a Liszt Fesztivál programjában is igyekeztünk olyan műveket és összefüggéseket megjeleníteni, amelyek valami rendkívülit és egyedit tartalmaznak. Ennek a kritériumnak teljes mértékben megfelel Várjon Dénes és Simon Izabella fesztiválnyitó és lemezbemutató koncertje 14-én, ahol Mahler I. szimfóniájának négykezes változatát hallhatjuk majd. További egyedülálló kezdeményezés, hogy a Schönbrunn kincsei kiállításon hat-nyolc perces sétálókoncerteket adunk, melyeken a Liszt Fesztivál ideje alatt a fesztivál egy-egy műsorszáma hangzik el.

Lesz egy másik lemezbemutató és két kortárs kórusmű (Golles Martin–Petőfi: A négyökrös szekér, Solti Árpád: Lidércnyomás) is ezekben a napokban szólal meg először. Itt mik a kapcsolódási pontok?   

Maga a költői vonal, ami nagyon erősen köthető Petőfihez, illetve ahhoz a romantikus vonulathoz, ami a zeneszerzők kedvelt inspirációs közegét jelenti majd. A 21-i lemezbemutatón Schubert utolsó, B-dúr szonátáját játszom, ill. Brahms op. 10-es Négy balladáját. A schuberti vándormotívum a köztudatban van, de a Brahms művét ihlető, Herder-féle gyűjtemény skót balladáját már távolabbról kezeljük. Pedig ez a fajta népköltészet jelentős mértékben befolyásolta a 19. század költészeti és zeneművészeti hangvételét, ezért kapott helyet a műsorban ez a darab.

A 15-i esti hangversenyen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Alma Mater Kórusát látjuk vendégül Somos Csaba karnagy úr vezetésével, és

két műsorszám erejéig Dr. Hoppál Péter kormánybiztos úr is vezényelni fog – aki első diplomáját karvezető szakon szerezte.

Koncepciónk szerint Petőfi verseit kortárs zeneszerzők feldolgozásain keresztül mutatjuk be, hiszen Liszt is számtalanszor készített versek alapján zeneműveket.

A népművészet és annak hatásai kapcsán is kerülhetett Balog József 22-i zongoraestjének középpontjába Liszt és Bartók, de a két szerző közötti zenei kapcsolat sokkal szorosabb, mint azt első ránézésre gondolnánk.       

Balog József látásmódja azért is jelentős, mert felvállalja a kapcsolódások teljes palettáját. A Liszt által alapított Zeneakadémia hallgatói és az ott végzett művészek számára mindennapos, tapintható a folytonosság, már csak azért is, mert Liszt – főleg időskori – műveiben markánsan jelen van az a zeneszerzői gondolkodás, amiből Bartók merített (aki akadémiai székfoglalóját is Lisztnek szentelte). A műsor második felében Liszt saját korában felvállalt, kortárs zenei támogatói tevékenysége jelenik meg az átiratok által.

Lovarda3-142420.jpg

A Lovarda, a Gödöllői Liszt Fesztivál egyik helyszíne (Fotó/Forrás: Gödöllői Királyi Kastély)

Liszt tanárként és zeneszerzőként is fontosnak tartotta a fiatalok felkarolását. Ez a szándék hogyan jelenik meg a róla elnevezett fesztiválon?    

Az ifjak támogatása, művészi érésük végigkísérése rendezvényünk egyik kiemelt célja. Magyar Valentin – a 23-i, ünnepi hangverseny zongoristája korábban ifjú tehetségként, ma már szólistaként lép fel nálunk.

Eckhard Gábor Liszti Hiszti elnevezésű, rendkívül népszerű és nagyon szórakoztató matiné-előadásán a Zeneakadémia kivételes tehetségeinek osztályából hoz növendékeket,

akik később, diplomás művészként szintén visszajárnak hozzánk.

Az október 14-i Gyermekkuckóba mely korosztályt várják?     

Simon Izabella évek óta futó, tíz év alattiaknak szóló előadását nagy örömmel emeltem be a programjaink közé, hiszen maga a kastély is egy család otthona volt. Itt az élményt a zenedarabok, képzőművészeti alkotások és mesék vagy irodalmi művek összekapcsolása jelenti úgy, hogy mindez egyszerre szól a gyerekekhez és szüleikhez is. Olyan tapasztalás jöhet létre, amelyből később közös emlék válhat, és amelyről ez a két generáció még sokáig beszélgethet.

A koncertek főszereplője a zongora. Pontosan milyen hangszer áll az előadók rendelkezésére?

Liszt 1811-ben született, így a zongora fejlődését a keze alatt érezhette, ehhez alakította játékmódját, így szeretnénk ezt a hangszertörténeti vonalat is megjeleníteni.

A Mária Valéria szalonban egy 1867-es Steinway szól majd, ami hasonlatos a Liszt Múzeumban lévő darabhoz. A másik érdekesség a Bechstein zongora, aminek modern modelljén a művészeink játszanak. Ez a manufaktúra megalakulása óta támogatta Lisztet, akinek weimari otthonában egy ilyen hangszer áll mind a mai napig.

Zongoraművészként és művészeti vezetőként hogy látja, Liszt öröksége és művei mit üzennek a mának?       

Liszt Ferenc át- és megélte a teljes 19. századot, reagált az új kezdeményezésekre, olykor összegző vagy éppenséggel iránymutató célzattal. Ma olyan elvárások és kihívások érik a művészeket és a közönséget is, amik újabb és újabb megoldások keresésére ösztönöznek. Egyben felelősek vagyunk a múlt értékeiért. Át kell hoznunk azokat a mába, hogy a következő generáció számára is rendelkezésre álljon az örökség teljes tárháza, amiből kedvükre meríthetnek.

A XXII. Gödöllői Liszt Fesztivál programja itt érhető el. >>>

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Szilasi Alex (forrás: Gödöllői Királyi Kastély)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Életműdíjjal ismerték el Szabó István munkásságát Cannes-ban

A filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) életműdíjjal tüntette ki Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon, az elismerést A napfény íze című filmje restaurált verziójának vetítése előtt vehette át a magyar filmrendező.
Színház

Csadi Zoltán: „A Bartók Színház párbeszédet indít, közösséget formál”

Egy hétre – június 2. és 8. között – ismét színházi „mikrokozmoszt” teremt a Bartók Színház: monodrámák, kamaradarabok mellett az idei MIKRO Fesztiválon a világhírű Florian Zellertől egymást követő napokon mutatják be Az anya, Az apa és A fiú előadást. Minderről Csadi Zoltán művészeti igazgatót kérdeztük.
Jazz/World

Jazzünnep a Vigadóban – színpadon a Sárik Péter Trió

Május 28-án újabb különleges zenei élmény vár a jazzrajongókra: a Sárik Péter Trió ad koncertet a Pesti Vigadóban. Ez már a harmadik alkalom, hogy magyar jazz meghatározó előadói veszik birtokba a Vigadó termeit.
Vizuál

Megvannak az idei Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjasai

Bordán Irén, Demjén Ferenc, Gálffi László, Koltai Lajos, Makó Mari, Piroch Gábor, valamint Robert Lantos veheti át a Magyar Mozgókép Fesztivál és a Magyar Filmakadémia életműdíját az idei MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztiválon.
Klasszikus

Elfeledett kincseket is hallhatunk a Haydneum Egyházzenei Fesztiválon

Május 30. és június 7. között a szakrális zeneművészet ismert és a nagyközönség előtt mindeddig rejtve maradt gyöngyszemeivel ismerkedhet meg az a zenerajongó, aki ellátogat az Egyetemi templomba.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Georg Zeppenfeld: „Szeretem látni az arcokat”

Nemrég Magyarországon adott dalestet a kiváló német basszus, Bayreuth sztárja, aki idén nyáron Hans Sachs szerepében tér vissza a Zöld Dombra. Georg Zeppenfeldet budapesti koncertje kapcsán kérdeztük.
Klasszikus ajánló

Német requiem és kortárs kórusművek – a MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenye a Zeneakadémián

A MÁV Szimfonikus Zenekar következő hangversenyére május 29-én, 19 órakor kerül sor a Zeneakadémián. Az est fő műsorszáma Johannes Brahms mélyen spirituális, emberközpontú gyászműve, az Ein deutsches Requiem, azaz a Német requiem.
Klasszikus ajánló

Elfeledett kincseket is hallhatunk a Haydneum Egyházzenei Fesztiválon

Május 30. és június 7. között a szakrális zeneművészet ismert és a nagyközönség előtt mindeddig rejtve maradt gyöngyszemeivel ismerkedhet meg az a zenerajongó, aki ellátogat az Egyetemi templomba.
Klasszikus ajánló

Ősi rítust idéző Eötvös darab is elhangzik a MIKAMO koncertjén

A MIKAMO Közép-Európai Kamarazenekar legújabb programjában az emberi létezés különböző állapotait, az identitást és az érzékelést helyezi középpontba: az erre reflektáló darabokból összeállított műsorukat május 17-én a BMC-ben mutatják be.
Klasszikus ajánló

Filmzenétől balettig – amerikai zenei különlegességek hallhatók az Opera koncertjén

A Csillagok háborúja főcímzenéje, az Egy amerikai Párizsban, valamint Bernstein Candide című operettjének részletei is elhangzanak az Operaház Aranykor: Amerikai szépség című hangversenyén, május 18-án.