Klasszikus

„Felelősek vagyunk a múlt értékeiért” – interjú Szilasi Alexszel

2023.09.18. 14:30
Ajánlom
Magyarország leghosszabb ideje jelentkező fesztiválján Liszt gazdag életműve tárul fel. Az október 14. és 23. között rendezett XXII. Gödöllői Liszt Fesztiválon a programok szövetét az irodalom, a kuriózumok, a fiatalok iránti elkötelezettség és a korabeli hangszerek fűzik össze. A részletekről Szilasi Alex művészeti vezetőt kérdeztük.

Rendszerint valamilyen vezérfonal mentén áll össze a gazdag kínálat, tavaly ezt az irodalom, két éve a húszéves jubileum, előtte az egyházzene jelentette. Idén mi a fő irány?

Ebben az évben több vonulat is megjelenik. Az egyik a Petőfi200 kapcsán Petőfi Sándor, akinek személye a liszti életműben is feltűnik:

a Magyar történelmi arcképek című ciklusában Liszt külön tételt szentel neki, ill. A holt költő szerelme című, Jókai költeményére írt melodráma Petőfire utaló tematikát tartalmaz.

Mindkét darab elhangzik Várady Mária színművésznő délutáni zenés-irodalmi szalonjában 15-én, Cosima Wagner naplórészletei mellett. A másik vonulatot a nemrég a Gödöllői Királyi Kastélyban megnyílt, Schönbrunn kincsei Gödöllőn című kiállítás ihlette, ahol olyan tárgyak is helyet kaptak, amelyek még soha nem hagyták el a schönbrunni kastélyt. Így a Liszt Fesztivál programjában is igyekeztünk olyan műveket és összefüggéseket megjeleníteni, amelyek valami rendkívülit és egyedit tartalmaznak. Ennek a kritériumnak teljes mértékben megfelel Várjon Dénes és Simon Izabella fesztiválnyitó és lemezbemutató koncertje 14-én, ahol Mahler I. szimfóniájának négykezes változatát hallhatjuk majd. További egyedülálló kezdeményezés, hogy a Schönbrunn kincsei kiállításon hat-nyolc perces sétálókoncerteket adunk, melyeken a Liszt Fesztivál ideje alatt a fesztivál egy-egy műsorszáma hangzik el.

Lesz egy másik lemezbemutató és két kortárs kórusmű (Golles Martin–Petőfi: A négyökrös szekér, Solti Árpád: Lidércnyomás) is ezekben a napokban szólal meg először. Itt mik a kapcsolódási pontok?   

Maga a költői vonal, ami nagyon erősen köthető Petőfihez, illetve ahhoz a romantikus vonulathoz, ami a zeneszerzők kedvelt inspirációs közegét jelenti majd. A 21-i lemezbemutatón Schubert utolsó, B-dúr szonátáját játszom, ill. Brahms op. 10-es Négy balladáját. A schuberti vándormotívum a köztudatban van, de a Brahms művét ihlető, Herder-féle gyűjtemény skót balladáját már távolabbról kezeljük. Pedig ez a fajta népköltészet jelentős mértékben befolyásolta a 19. század költészeti és zeneművészeti hangvételét, ezért kapott helyet a műsorban ez a darab.

A 15-i esti hangversenyen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Alma Mater Kórusát látjuk vendégül Somos Csaba karnagy úr vezetésével, és

két műsorszám erejéig Dr. Hoppál Péter kormánybiztos úr is vezényelni fog – aki első diplomáját karvezető szakon szerezte.

Koncepciónk szerint Petőfi verseit kortárs zeneszerzők feldolgozásain keresztül mutatjuk be, hiszen Liszt is számtalanszor készített versek alapján zeneműveket.

A népművészet és annak hatásai kapcsán is kerülhetett Balog József 22-i zongoraestjének középpontjába Liszt és Bartók, de a két szerző közötti zenei kapcsolat sokkal szorosabb, mint azt első ránézésre gondolnánk.       

Balog József látásmódja azért is jelentős, mert felvállalja a kapcsolódások teljes palettáját. A Liszt által alapított Zeneakadémia hallgatói és az ott végzett művészek számára mindennapos, tapintható a folytonosság, már csak azért is, mert Liszt – főleg időskori – műveiben markánsan jelen van az a zeneszerzői gondolkodás, amiből Bartók merített (aki akadémiai székfoglalóját is Lisztnek szentelte). A műsor második felében Liszt saját korában felvállalt, kortárs zenei támogatói tevékenysége jelenik meg az átiratok által.

Lovarda3-142420.jpg

A Lovarda, a Gödöllői Liszt Fesztivál egyik helyszíne (Fotó/Forrás: Gödöllői Királyi Kastély)

Liszt tanárként és zeneszerzőként is fontosnak tartotta a fiatalok felkarolását. Ez a szándék hogyan jelenik meg a róla elnevezett fesztiválon?    

Az ifjak támogatása, művészi érésük végigkísérése rendezvényünk egyik kiemelt célja. Magyar Valentin – a 23-i, ünnepi hangverseny zongoristája korábban ifjú tehetségként, ma már szólistaként lép fel nálunk.

Eckhard Gábor Liszti Hiszti elnevezésű, rendkívül népszerű és nagyon szórakoztató matiné-előadásán a Zeneakadémia kivételes tehetségeinek osztályából hoz növendékeket,

akik később, diplomás művészként szintén visszajárnak hozzánk.

Az október 14-i Gyermekkuckóba mely korosztályt várják?     

Simon Izabella évek óta futó, tíz év alattiaknak szóló előadását nagy örömmel emeltem be a programjaink közé, hiszen maga a kastély is egy család otthona volt. Itt az élményt a zenedarabok, képzőművészeti alkotások és mesék vagy irodalmi művek összekapcsolása jelenti úgy, hogy mindez egyszerre szól a gyerekekhez és szüleikhez is. Olyan tapasztalás jöhet létre, amelyből később közös emlék válhat, és amelyről ez a két generáció még sokáig beszélgethet.

A koncertek főszereplője a zongora. Pontosan milyen hangszer áll az előadók rendelkezésére?

Liszt 1811-ben született, így a zongora fejlődését a keze alatt érezhette, ehhez alakította játékmódját, így szeretnénk ezt a hangszertörténeti vonalat is megjeleníteni.

A Mária Valéria szalonban egy 1867-es Steinway szól majd, ami hasonlatos a Liszt Múzeumban lévő darabhoz. A másik érdekesség a Bechstein zongora, aminek modern modelljén a művészeink játszanak. Ez a manufaktúra megalakulása óta támogatta Lisztet, akinek weimari otthonában egy ilyen hangszer áll mind a mai napig.

Zongoraművészként és művészeti vezetőként hogy látja, Liszt öröksége és művei mit üzennek a mának?       

Liszt Ferenc át- és megélte a teljes 19. századot, reagált az új kezdeményezésekre, olykor összegző vagy éppenséggel iránymutató célzattal. Ma olyan elvárások és kihívások érik a művészeket és a közönséget is, amik újabb és újabb megoldások keresésére ösztönöznek. Egyben felelősek vagyunk a múlt értékeiért. Át kell hoznunk azokat a mába, hogy a következő generáció számára is rendelkezésre álljon az örökség teljes tárháza, amiből kedvükre meríthetnek.

A XXII. Gödöllői Liszt Fesztivál programja itt érhető el. >>>

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Szilasi Alex (forrás: Gödöllői Királyi Kastély)

Gödöllői Királyi Kastély

A Gödöllői Királyi Kastély Magyarország egyik legnagyobb alapterületű barokk épületegyüttese, amely szépsége és kulturális programjainak sokszínűsége miatt kihagyhatatlan látnivaló. Grassalkovich I. Antal építtette az 1735-ös években, ám széleskörű ismeretségre a kiegyezés utáni időszakban tett szert.

Ferenc József és Sisi koronázási ajándékként kapta meg a kastélyt, állandó kiállításának nagy része máig ennek a korszaknak állít emléket.

A XX. században szovjet laktanyaként és szociális otthonként is működő műemléket több, mint 25 évvel ezelőtt nyitották ki újra a látogatók előtt. 2011-ben a Európai Unió soros elnökségi helyszíneként szolgált. Az utóbbi években számos kulturális programnak ad otthont a komolyzenei koncerteken át a színházi előadásokig. Rendezvényhelyszínként és kiemelt turisztikai attrakcióként is rengeteg élmény otthona.

Legolvasottabb

Plusz

Újabb nyolc lábnyomot helyeztek el a Halhatatlanok sétányán

Az idei évben újabb nyolc taggal bővült a Halhatatlanok Társulata. Az új Örökös Tagok lábnyomát szeptember 23-án helyezték el a Nagymező utca Operettszínház előtti részén, a Halhatatlanok sétányán.
Színház

„Amire visszanézek, az az életem” – Csomós Mari 80 éves

Ma ünnepli 80. születésnapját Csomós Mari színművész, Kossuth- és Prima Primissima díjas érdemes művész, a Nemzet Színésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, aki nem szívesen ad interjút. Egyik ilyen ritka alkalomból megjelent beszélgetéséből szemezgettünk.
Vizuál

A legjobb film díját nyerte A játszma a pármai filmfesztiválon

Fazakas Tamás rendező személyesen vette át a Violetta d’Argento díjat. A zsűri indoklásában a rendezés és a színészi alakítások mellett a zenei megoldásokat is kiemelte. 
Klasszikus

Tíz Kurtág György-mű, amit mindenképp ismerned kell

A Samuel Beckett drámája nyomán született Fin de partie várva várt magyarországi premierje mellé most ajánlunk tíz másik Kurtág-művet is, melyek némi betekintést nyújtanak a kortárs magyar zene legendájának munkásságába.
Plusz

Ma indul a Múzeumok Őszi Fesztiválja

Az országos rendezvénysorozat idei koncepciója a tudomány és a technológia témaköreihez kapcsolódik. Másfél hónapon keresztül közel 130 múzeum részvételével több mint 700-féle program csalogat múzeumi látogatásra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

A világ alulnézetből – Interjú Vásáry Tamással

Mi motiválja a Nemzet Művészét túl a kilencvenen? Erről kérdeztük a zongoraművész-karmestert, a Magyar Művészet Akadémia rendes tagját, akivel a családi minták és a kicsorduló könnyek is szóba kerültek.
Klasszikus ajánló

Amerikai minimalizmus magyar nézőpontból – kötet jelent meg a 180-as Csoportról

A hiánypótló alkotást Dargay Marcell hangsúlyosan zeneszerzői nézőpontból írta meg, fókuszában az experimentális művészcsoport alkotásainak elemzése áll.
Klasszikus interjú

„A természetem részévé vált a hangszerem” – Botvay Károly gordonkaművész a soproni öntevékeny polgári világról, a megsérült csellóról és az ismétlődő frázisokról

Kimagasló szakmai munkája elismeréseként Magyar Érdemrend parancsnoki kereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Botvay Károly Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gordonkaművész, akivel ebből az alkalomból beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Három korszak, három művész, három hangszer – a Trio Energico kamaraestje a Zeneakadémián

Szeptember 27-én a Solti Teremben ad koncertet a Trio Energico, a három fiatal kamaramuzsikus a bécsi klasszicizmus és a romantika korának alapdarabjai mellett egy fájdalmasan szép modern alkotást is játszik.
Klasszikus ajánló

Közeleg az ország leghosszabb ideje működő Liszt-fesztiválja

Az elmúlt években a hazai zenei élet kiemelkedő eseményévé vált a Gödöllői Liszt Fesztivál, amelyet minden esztendőben a kiváló zeneszerző születésnapjához kapcsolódva rendeznek meg. Idén október 14. és 23. között várják a programok a közönséget.