Rendszerint valamilyen vezérfonal mentén áll össze a gazdag kínálat, tavaly ezt az irodalom, két éve a húszéves jubileum, előtte az egyházzene jelentette. Idén mi a fő irány?
Ebben az évben több vonulat is megjelenik. Az egyik a Petőfi200 kapcsán Petőfi Sándor, akinek személye a liszti életműben is feltűnik:
a Magyar történelmi arcképek című ciklusában Liszt külön tételt szentel neki, ill. A holt költő szerelme című, Jókai költeményére írt melodráma Petőfire utaló tematikát tartalmaz.
Mindkét darab elhangzik Várady Mária színművésznő délutáni zenés-irodalmi szalonjában 15-én, Cosima Wagner naplórészletei mellett. A másik vonulatot a nemrég a Gödöllői Királyi Kastélyban megnyílt, Schönbrunn kincsei Gödöllőn című kiállítás ihlette, ahol olyan tárgyak is helyet kaptak, amelyek még soha nem hagyták el a schönbrunni kastélyt. Így a Liszt Fesztivál programjában is igyekeztünk olyan műveket és összefüggéseket megjeleníteni, amelyek valami rendkívülit és egyedit tartalmaznak. Ennek a kritériumnak teljes mértékben megfelel Várjon Dénes és Simon Izabella fesztiválnyitó és lemezbemutató koncertje 14-én, ahol Mahler I. szimfóniájának négykezes változatát hallhatjuk majd. További egyedülálló kezdeményezés, hogy a Schönbrunn kincsei kiállításon hat-nyolc perces sétálókoncerteket adunk, melyeken a Liszt Fesztivál ideje alatt a fesztivál egy-egy műsorszáma hangzik el.
Lesz egy másik lemezbemutató és két kortárs kórusmű (Golles Martin–Petőfi: A négyökrös szekér, Solti Árpád: Lidércnyomás) is ezekben a napokban szólal meg először. Itt mik a kapcsolódási pontok?
Maga a költői vonal, ami nagyon erősen köthető Petőfihez, illetve ahhoz a romantikus vonulathoz, ami a zeneszerzők kedvelt inspirációs közegét jelenti majd. A 21-i lemezbemutatón Schubert utolsó, B-dúr szonátáját játszom, ill. Brahms op. 10-es Négy balladáját. A schuberti vándormotívum a köztudatban van, de a Brahms művét ihlető, Herder-féle gyűjtemény skót balladáját már távolabbról kezeljük. Pedig ez a fajta népköltészet jelentős mértékben befolyásolta a 19. század költészeti és zeneművészeti hangvételét, ezért kapott helyet a műsorban ez a darab.
A 15-i esti hangversenyen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Alma Mater Kórusát látjuk vendégül Somos Csaba karnagy úr vezetésével, és
két műsorszám erejéig Dr. Hoppál Péter kormánybiztos úr is vezényelni fog – aki első diplomáját karvezető szakon szerezte.
Koncepciónk szerint Petőfi verseit kortárs zeneszerzők feldolgozásain keresztül mutatjuk be, hiszen Liszt is számtalanszor készített versek alapján zeneműveket.
A népművészet és annak hatásai kapcsán is kerülhetett Balog József 22-i zongoraestjének középpontjába Liszt és Bartók, de a két szerző közötti zenei kapcsolat sokkal szorosabb, mint azt első ránézésre gondolnánk.
Balog József látásmódja azért is jelentős, mert felvállalja a kapcsolódások teljes palettáját. A Liszt által alapított Zeneakadémia hallgatói és az ott végzett művészek számára mindennapos, tapintható a folytonosság, már csak azért is, mert Liszt – főleg időskori – műveiben markánsan jelen van az a zeneszerzői gondolkodás, amiből Bartók merített (aki akadémiai székfoglalóját is Lisztnek szentelte). A műsor második felében Liszt saját korában felvállalt, kortárs zenei támogatói tevékenysége jelenik meg az átiratok által.
A Lovarda, a Gödöllői Liszt Fesztivál egyik helyszíne (Fotó/Forrás: Gödöllői Királyi Kastély)
Liszt tanárként és zeneszerzőként is fontosnak tartotta a fiatalok felkarolását. Ez a szándék hogyan jelenik meg a róla elnevezett fesztiválon?
Az ifjak támogatása, művészi érésük végigkísérése rendezvényünk egyik kiemelt célja. Magyar Valentin – a 23-i, ünnepi hangverseny zongoristája korábban ifjú tehetségként, ma már szólistaként lép fel nálunk.
Eckhard Gábor Liszti Hiszti elnevezésű, rendkívül népszerű és nagyon szórakoztató matiné-előadásán a Zeneakadémia kivételes tehetségeinek osztályából hoz növendékeket,
akik később, diplomás művészként szintén visszajárnak hozzánk.
Az október 14-i Gyermekkuckóba mely korosztályt várják?
Simon Izabella évek óta futó, tíz év alattiaknak szóló előadását nagy örömmel emeltem be a programjaink közé, hiszen maga a kastély is egy család otthona volt. Itt az élményt a zenedarabok, képzőművészeti alkotások és mesék vagy irodalmi művek összekapcsolása jelenti úgy, hogy mindez egyszerre szól a gyerekekhez és szüleikhez is. Olyan tapasztalás jöhet létre, amelyből később közös emlék válhat, és amelyről ez a két generáció még sokáig beszélgethet.
A koncertek főszereplője a zongora. Pontosan milyen hangszer áll az előadók rendelkezésére?
Liszt 1811-ben született, így a zongora fejlődését a keze alatt érezhette, ehhez alakította játékmódját, így szeretnénk ezt a hangszertörténeti vonalat is megjeleníteni.
A Mária Valéria szalonban egy 1867-es Steinway szól majd, ami hasonlatos a Liszt Múzeumban lévő darabhoz. A másik érdekesség a Bechstein zongora, aminek modern modelljén a művészeink játszanak. Ez a manufaktúra megalakulása óta támogatta Lisztet, akinek weimari otthonában egy ilyen hangszer áll mind a mai napig.
Zongoraművészként és művészeti vezetőként hogy látja, Liszt öröksége és művei mit üzennek a mának?
Liszt Ferenc át- és megélte a teljes 19. századot, reagált az új kezdeményezésekre, olykor összegző vagy éppenséggel iránymutató célzattal. Ma olyan elvárások és kihívások érik a művészeket és a közönséget is, amik újabb és újabb megoldások keresésére ösztönöznek. Egyben felelősek vagyunk a múlt értékeiért. Át kell hoznunk azokat a mába, hogy a következő generáció számára is rendelkezésre álljon az örökség teljes tárháza, amiből kedvükre meríthetnek.
A XXII. Gödöllői Liszt Fesztivál programja itt érhető el. >>>
Támogatott tartalom.
Fejléckép: Szilasi Alex (forrás: Gödöllői Királyi Kastély)
hírlevél
