Händel: A feltámadás – az Angyal áriája
A sötétség erői megtorpannak, a világot betölti az örök Isten fényessége – hirdeti az angyal a feltámadás örömhírét Händel húsvétvasárnapra készült oratóriumának kezdetén. A gazdagon díszített, olykor nyaktörően koloratúrázó szólam és az azt kísérő trombiták hangjától a hallgató szinte a szeme előtt látja az egekben megjelenő angyalsereget.
Mozart: Árvaházi mise – Resurrexit
A zenetörténet számos miséjében találhatunk a feltámadással kapcsolatos, magasztos dallamokat, hiszen a Credo, a hitvallás egyik tételének szövege éppen ezt a bibliai eseményt írja le. Mozart még gyermekként komponálta ritkán játszott, ám felemelő hangvételű Árvaházi miséjét, melynek Resurrexit-tétele is csodásan örömteli és bizakodó.
Liszt: Krisztus – O filii et filiae
Liszt Ferenc nagyszabású, háromtételes oratóriumot írt Krisztus alakjáról, melynek harmadik része foglalkozik a passió és a feltámadás eseményeivel. Itt dolgozta fel a zeneszerző a jól ismert húsvéti himnusz, mely női vagy gyermekkar előadásában szólal meg. Az ártatlan hangok hallatán mindenki megérezhet valamit húsvétvasárnap csodájából (az oratóriumban ezt a részt diadalmas hangú zárótétel követi).
Mascagni: Parasztbecsület – Húsvéti kórus
Bár a Szicíliában játszódó, bosszúról és féltékenységről szóló opera nem éppen az ünnepi megbékéléshez illik, szerepel benne egy csodálatos kórusszám, ami egyetlen húsvéti zeneválogatásból sem maradhat ki. A kis falu népe misére indul a templomba, és hangjaik ebben a magasztos énekben olvadnak össze. Csak egy valaki nem tud teljesen nyugodt lélekkel bekapcsolódni, a kedvese hűtlenségén aggódó Santuzza.
Vaughan Williams: Öt misztikus ének – Húsvét
Az angol zeneszerző dalciklusa az emberi élet végső kérdéseivel foglalkozó versekre íródott, a szövegek az élet, a szeretet, Isten és az igazság témáját kutatják. Az első két dal George Herbert Húsvét című költeményét dolgozza fel, a bariton szólista egyszerű, de emelkedett hangon szólal meg, és nemes méltósággal számol be a feltámadás híréről, valamint arról, mit vált ki a csoda az emberi lélekből.
Mahler: 2. szimfónia (A feltámadás)
A zeneszerző már a második szimfóniájában is szerepet szánt az énekhangnak mint a legcsodálatosabb hangszernek, amit maga Isten alkotott. A szöveg első része Klopstock Feltámadás című verséből való, ezt követik a komponista saját szavai. A sokszor monumentálisnak ható mahleri megoldások ebben a földöntúli csodát leíró részletben egészen új értelmet nyernek.
Händel: Messiás – Halleluja
Talán nem is létezik ismertebb húsvéti zenemű, mint Händel Messiásában a második részt záró diadalmas kórus, a Halleluja. Ez a darab annyira népszerű lett, és az oratórium többi részétől függetlenül is gyakran hallható, hogy sokan talán nem is tudják, eredetileg milyen szerepet töltött be: a feltámadás miatt örvendező és Istent dicsőítő emberiség szólal meg benne.
hírlevél
