Klasszikus

Felfedezőúton

2015.01.18. 08:00
Ajánlom
"Egy tojás mindig nagy kaland: talán ez valami más lesz". Oscar Wilde szellemes kijelentése akár mottóval is szolgálhat a Szimfonikus Felfedezések sorozat két év eleji koncertjéhez. Ezeken ugyanis a mindenkori komolyzenei slágerlista előkelő helyezettjei szerepelnek, ám a remény mindig ott motoszkál a koncertlátogatóban: talán ez valami más lesz. MAGAZIN

Hátha éppen aznap este szólal meg úgy egy egyébként már csengőhanggá aszalódott mű, ahogyan még sosem hallottuk. Vagy talán most bukkan fel egy ifjú muzsikustitán, akiről (és akit) még sokat fogunk hallani.

A Szimfonikus Felfedezések sorozat éppen ezeket a titkos reményeinket állítja programjai középpontjába. Míg a Müpa Magyar Szimfonikus Körképei egy-egy (legalábbis Budapesten) ritkábban szereplő együttesre hívták fel a figyelmet, a Szimfonikus Felfedezések januári és februári koncertje olyan fiatal előadókat mutat be, akiket eddigi sikereik alapján ideje valamennyiünknek felfedeznünk.

Aligha véletlen, hogy a két est műsorán szinte kizárólag patinás remekművek szerepelnek: Beethoven Eroicáját és G-dúr zongoraversenyét, Csajkovszkij Patetikus szimfóniáját vagy éppen Brahms (eredetileg ugyancsak szimfóniának szánt) d-moll zongorakoncertjét a rutinos hangversenyjáró kívülről fújja - s éppen ezért tudunk különös figyelmet szentelni az interpretáció apró részleteinek. Meglep-e valamivel a karmester, s ha igen, megoldása vajon csak szokatlansága folytán marad meg emlékezetünkben, vagy a műről alkotott egyéni koncepciójának fontos építőelemeként értékelhetjük? Győzi-e a zongorista a versenymű virtuóz részeit úgy, mint kedvenc lemezünk szólistája, s felragyogtat-e valamilyen sajátos színt a lírai szakaszokban?

A január 18-i koncerten bemutatkozó két ifjú művész pályájának közös vonása, hogy meghatározó szerep jutott bennük a külföldi tapasztalatoknak. A magát zenei "mindenevőként" jellemző Madaras Gergely (1984) fuvolásként a pesti Zeneakadémián, karmesterként azonban már a bécsi egyetemen diplomázott, majd asszisztensként az Angol Nemzeti Operánál és Pierre Boulez mellett szerzett gyakorlatot. 2013-ban az Orchestre Dijon Bourgogne zeneigazgatója lett, de alig egy évvel később elfogadta a felkérést a Savaria Szimfonikus Zenekar első karmesteri pozíciójára is. "A tehetség egy hosszú futamidejű, garancia nélküli, sok pénzt, időt és energiát felemésztő befektetés" - vallja, de efféle "befektetései" immár több éve kamatos kamatot fialnak.

A február 15-i hangversenyen egy ifjú kortárs komponistát is felfedezhetünk, hiszen a program élén Sándor László egyik műve áll. Az ugyancsak a Zeneakadémián nevelődött Sándor eredeti diplomája szerint hegedűművész, és alapító tagja az Et transfiguratus est-et a koncerten megszólaltató Óbudai Danubia Zenekarnak. A kompozíció 2013-ban az Új Magyar Zenei Fórum Zeneszerzőversenyen harmadik díjat nyert - legalább ennyire fontos azonban, hogy egy különdíjat is kapott mint a Müpa nagytermének akusztikai lehetőségeit a legjobban kiaknázó mű. Az előadás terében rejlő lehetőségek következetes felfedezését részben Ligeti hatásának is tulajdoníthatjuk, akinek művészete fontos példakép az ifjú utód számára. Mint egyik interjúban mondta: "Ligeti zenéjének magyarságát érezzük egész életművében. Nehéz megfogalmazni, hogy mitől halljuk, de halljuk. Valahogy a zene kisugárzása megüzeni számunkra. Ebből viszont gyanítható, hogy az egyéni útkeresés egyik valódi, nagy nehézsége annak megtalálása is, hogy egyéni hangom megszülessék úgy is, mint magyar zene." 

A zongorista Palojtay János (1987) ugyancsak a Zeneakadémián diplomázott, de egyúttal a salzburgi Mozarteumban, majd posztgraduálisan Stuttgartban is gyarapította tudását Rohmann Imre, illetve Kirill Gerstein keze alatt. A Santanderben rendezett Paloma O'Shea Nemzetközi Zongoraversenyen 2012-ben harmadik díjat nyert - amit paradox módon az tesz különösen jelentős eredménnyé, hogy egyéniségétől (saját bevallása szerint is) távol állnak az efféle megmérettetések.

A február 15-i est karmestere Hámori Máté (1983), aki alig húszesztendős zeneakadémistaként alapította meg a Teatro di Musica zenekart, majd 2013-ban a korábban ugyancsak "diákzenekarként" létrejött Óbudai Danubia Zenekar vezetését vette át. Az együttessel való munkát leginkább egy profi sportcsapat működtetéséhez hasonlítható különleges élménynek tartja, ahol "a teljesítmény elérésében mindenkinek határozott és fontos szerepe van, de közben nem veszíti el önmagát."

A nagyzenekari repertoár leggyakrabban hallott kompozíciói rutinszerű előadásban amolyan "klasszikusan unalmas" hatást keltenek, így nem árt felidéznünk, hogy a maguk korában e kompozíciók legtöbbje éppenséggel olyan "szimfonikus felfedezőútra" indult, amelyre csak a legkitartóbb kortársaknak sikerült utánuk kapaszkodniuk. Beethoven Eroica szimfóniáját egy korabeli német kritikus például "szokatlanul terjedelmes, merész és vad fantáziának" hallotta, de a G-dúr zongoraverseny kezdetén megszólaló, ugyancsak szinte fantáziaszerű szóló vagy épp a lassú tétel titokzatos zongora-zenekar párbeszéde is kivételes megoldásnak számított a korban. Brahms d-moll zongoraversenyén pedig olyan erősen megérzett a zeneszerző eredeti, szólóhangszerrel még nem számoló kompozíciós elképzelése, hogy egy kritikus teljes tanácstalansággal szögezte le: "Brahms úr előre megfontolt szándékkal a lehető legérdektelenebbé tette zongoraversenye zongoraszólamát (...) és ha egyáltalán jelentkezik is olyasmi, ami ügyes hatást ígér, a zenekari kíséret vastag kérge azonnal elfojtja és összeroppantja."

A Beethoven-zongoraverseny szólistájaként pódiumra lépő Demény Balázs (1989) a Zeneakadémián éppúgy Kemenes András tanítványa volt, mint a nála két évvel idősebb Palojtay János. A négy művész közül legfiatalabbként, Demény számára a Müpa nagytermében való mostani bemutatkozás - saját szavai szerint - mérföldkő lesz, hi-szen friss diplomával a kezében koncertfelkérései éppen most kezdenek csak megszaporodni. Vessük hát vigyázó szemünket rá - és a sorozat többi fellépőjére is. A tojáshéj ugyan már lekerült róluk, de tagadhatatlan sikereik dacára voltaképp még valamennyien felfedezésre várnak.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Aki tudott szeretni – Törőcsik Mari visszatért a Nemzetibe

Szeptember 21-én nagyszabású gála keretében helyezték el az emlékezés sárga rózsáit egy ikonikus fotel mellé Törőcsik Mari pályatársai és barátai a Nemzeti Színházban. A nézőtéren meghatott csend, a színpad elé kifeszített kivetítőn egy mondat – „Tudni kell szeretni” – és egy távolba révedő arc… Marié.
Klasszikus

Csodagyerekeket hív új évadjába a Pannon Filharmonikusok

Az élet sója mesei motívuma kíséri végig a zenekar 2021/22-es évadát, amely során a fiatalok nem csupán a közönség soraiban, de a színpadon is helyet foglalnak. A Varga Tibor hegedűművész és tanár emlékének szentelt koncerten versenygyőztes ifjú szólisták lépnek fel.
Színház

Spiró György „sötét kalandregénye” és Garaczi László karanténdrámája nyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat

A Radnóti Zsuzsa alapította kuratórium 2019 óta díjjal jutalmazza a legkiemelkedőbb drámaírókat, hagyományosan február 24-én. Az apropót Örkény István Tóték című drámájának bemutatója adja, amely 1964. február 24-én volt. Idén Spiró György és Garaczi László vehette át az elismerést a Rózsavölgyi Szalonban, ezúttal a magyar dráma napján, szeptember 21-én.
Színház

Mécs Károly végleg visszavonul

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész pályafutásának hatvan éve alatt számos helyen megfordult, jelenleg egy előadásban látható, utána visszavonul.
Könyv

Könyves séták és ismert szerzők az idei Margó Fesztiválon

A Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében rendezik meg október 14. és 17. között a 10. Margó Irodalmi Fesztivált, amely a Müpával közös szervezésben valósul meg a Várkert Bazárban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Európai körutazás a tánc nyelvén: Erdélytől Örményországon át Spanyolországig a Liszt Ünnepen

Az első Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál nevéhez méltóan a kontinens különböző szegleteit hozza el a magyar fővárosba október 8. és október 24. között, mégpedig nem is akármilyen előadások formájában! A tánc- és mozgásművészet legkülönfélébb műfajai invitálják kulturális utazásra a nézőket: flamenco, néptánc, balett és fizikai színház várja a közönséget.
Klasszikus ajánló

Brahms, magyar zene és kortárs darabok a Concerto Budapest évadában

A Bartók, Liszt és Josef Suk műveinek szentelt évadnyitó dupla koncert után az ősz folyamán több rövid fesztivál is megvalósul a zenekar szervezésében, elsőként októberben a Magyar Kincsek Ünnepe.
Klasszikus ajánló

Szupersztár, lángész, egyetem és kisbolygó – történetek Lisztről és egy vadonatúj fesztiválról

Sokan az első „rocksztárnak” tekintik, akiért addig sosem látott módon rajongott a közönség, még többen egyszerűen korszakalkotó zenei géniusznak tartják, teljes joggal: Budapesten, Európa és a világ nagyvárosaiban számtalan köztéri szobor idézi meg alakját, de neveztek el róla egyetemet, repteret, sőt kisbolygót is.
Klasszikus interjú

A zene fölszabadít – jótékonysági koncert neves fellépőkkel a Zeneakadémián

Október 3-án délután neves zenészek adnak jótékonysági koncertet a Zeneakadémia Nagytermében. Olyan muzsikusok, mint Vásáry Tamás, Sümegi Eszter, Rajk Judit, Rolla János és a művésszé érett „csodagyerek”, Gertler Teo. A jegybevételt az EKC Szent János Kórház I. Belgyógyászati-Gasztroenterológiai osztálya kapja. Az eseményről, valamint a zene és a gyógyítás kapcsolatáról az osztályvezető főorvossal, egyben a rendezvény házigazdájával, dr. Székely Györggyel beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Csodagyerekeket hív új évadjába a Pannon Filharmonikusok

Az élet sója mesei motívuma kíséri végig a zenekar 2021/22-es évadát, amely során a fiatalok nem csupán a közönség soraiban, de a színpadon is helyet foglalnak. A Varga Tibor hegedűművész és tanár emlékének szentelt koncerten versenygyőztes ifjú szólisták lépnek fel.