Klasszikus

Felfedezőúton

2015.01.18. 08:00
Ajánlom
"Egy tojás mindig nagy kaland: talán ez valami más lesz". Oscar Wilde szellemes kijelentése akár mottóval is szolgálhat a Szimfonikus Felfedezések sorozat két év eleji koncertjéhez. Ezeken ugyanis a mindenkori komolyzenei slágerlista előkelő helyezettjei szerepelnek, ám a remény mindig ott motoszkál a koncertlátogatóban: talán ez valami más lesz. MAGAZIN

Hátha éppen aznap este szólal meg úgy egy egyébként már csengőhanggá aszalódott mű, ahogyan még sosem hallottuk. Vagy talán most bukkan fel egy ifjú muzsikustitán, akiről (és akit) még sokat fogunk hallani.

A Szimfonikus Felfedezések sorozat éppen ezeket a titkos reményeinket állítja programjai középpontjába. Míg a Müpa Magyar Szimfonikus Körképei egy-egy (legalábbis Budapesten) ritkábban szereplő együttesre hívták fel a figyelmet, a Szimfonikus Felfedezések januári és februári koncertje olyan fiatal előadókat mutat be, akiket eddigi sikereik alapján ideje valamennyiünknek felfedeznünk.

Aligha véletlen, hogy a két est műsorán szinte kizárólag patinás remekművek szerepelnek: Beethoven Eroicáját és G-dúr zongoraversenyét, Csajkovszkij Patetikus szimfóniáját vagy éppen Brahms (eredetileg ugyancsak szimfóniának szánt) d-moll zongorakoncertjét a rutinos hangversenyjáró kívülről fújja - s éppen ezért tudunk különös figyelmet szentelni az interpretáció apró részleteinek. Meglep-e valamivel a karmester, s ha igen, megoldása vajon csak szokatlansága folytán marad meg emlékezetünkben, vagy a műről alkotott egyéni koncepciójának fontos építőelemeként értékelhetjük? Győzi-e a zongorista a versenymű virtuóz részeit úgy, mint kedvenc lemezünk szólistája, s felragyogtat-e valamilyen sajátos színt a lírai szakaszokban?

A január 18-i koncerten bemutatkozó két ifjú művész pályájának közös vonása, hogy meghatározó szerep jutott bennük a külföldi tapasztalatoknak. A magát zenei "mindenevőként" jellemző Madaras Gergely (1984) fuvolásként a pesti Zeneakadémián, karmesterként azonban már a bécsi egyetemen diplomázott, majd asszisztensként az Angol Nemzeti Operánál és Pierre Boulez mellett szerzett gyakorlatot. 2013-ban az Orchestre Dijon Bourgogne zeneigazgatója lett, de alig egy évvel később elfogadta a felkérést a Savaria Szimfonikus Zenekar első karmesteri pozíciójára is. "A tehetség egy hosszú futamidejű, garancia nélküli, sok pénzt, időt és energiát felemésztő befektetés" - vallja, de efféle "befektetései" immár több éve kamatos kamatot fialnak.

A február 15-i hangversenyen egy ifjú kortárs komponistát is felfedezhetünk, hiszen a program élén Sándor László egyik műve áll. Az ugyancsak a Zeneakadémián nevelődött Sándor eredeti diplomája szerint hegedűművész, és alapító tagja az Et transfiguratus est-et a koncerten megszólaltató Óbudai Danubia Zenekarnak. A kompozíció 2013-ban az Új Magyar Zenei Fórum Zeneszerzőversenyen harmadik díjat nyert - legalább ennyire fontos azonban, hogy egy különdíjat is kapott mint a Müpa nagytermének akusztikai lehetőségeit a legjobban kiaknázó mű. Az előadás terében rejlő lehetőségek következetes felfedezését részben Ligeti hatásának is tulajdoníthatjuk, akinek művészete fontos példakép az ifjú utód számára. Mint egyik interjúban mondta: "Ligeti zenéjének magyarságát érezzük egész életművében. Nehéz megfogalmazni, hogy mitől halljuk, de halljuk. Valahogy a zene kisugárzása megüzeni számunkra. Ebből viszont gyanítható, hogy az egyéni útkeresés egyik valódi, nagy nehézsége annak megtalálása is, hogy egyéni hangom megszülessék úgy is, mint magyar zene." 

A zongorista Palojtay János (1987) ugyancsak a Zeneakadémián diplomázott, de egyúttal a salzburgi Mozarteumban, majd posztgraduálisan Stuttgartban is gyarapította tudását Rohmann Imre, illetve Kirill Gerstein keze alatt. A Santanderben rendezett Paloma O'Shea Nemzetközi Zongoraversenyen 2012-ben harmadik díjat nyert - amit paradox módon az tesz különösen jelentős eredménnyé, hogy egyéniségétől (saját bevallása szerint is) távol állnak az efféle megmérettetések.

A február 15-i est karmestere Hámori Máté (1983), aki alig húszesztendős zeneakadémistaként alapította meg a Teatro di Musica zenekart, majd 2013-ban a korábban ugyancsak "diákzenekarként" létrejött Óbudai Danubia Zenekar vezetését vette át. Az együttessel való munkát leginkább egy profi sportcsapat működtetéséhez hasonlítható különleges élménynek tartja, ahol "a teljesítmény elérésében mindenkinek határozott és fontos szerepe van, de közben nem veszíti el önmagát."

A nagyzenekari repertoár leggyakrabban hallott kompozíciói rutinszerű előadásban amolyan "klasszikusan unalmas" hatást keltenek, így nem árt felidéznünk, hogy a maguk korában e kompozíciók legtöbbje éppenséggel olyan "szimfonikus felfedezőútra" indult, amelyre csak a legkitartóbb kortársaknak sikerült utánuk kapaszkodniuk. Beethoven Eroica szimfóniáját egy korabeli német kritikus például "szokatlanul terjedelmes, merész és vad fantáziának" hallotta, de a G-dúr zongoraverseny kezdetén megszólaló, ugyancsak szinte fantáziaszerű szóló vagy épp a lassú tétel titokzatos zongora-zenekar párbeszéde is kivételes megoldásnak számított a korban. Brahms d-moll zongoraversenyén pedig olyan erősen megérzett a zeneszerző eredeti, szólóhangszerrel még nem számoló kompozíciós elképzelése, hogy egy kritikus teljes tanácstalansággal szögezte le: "Brahms úr előre megfontolt szándékkal a lehető legérdektelenebbé tette zongoraversenye zongoraszólamát (...) és ha egyáltalán jelentkezik is olyasmi, ami ügyes hatást ígér, a zenekari kíséret vastag kérge azonnal elfojtja és összeroppantja."

A Beethoven-zongoraverseny szólistájaként pódiumra lépő Demény Balázs (1989) a Zeneakadémián éppúgy Kemenes András tanítványa volt, mint a nála két évvel idősebb Palojtay János. A négy művész közül legfiatalabbként, Demény számára a Müpa nagytermében való mostani bemutatkozás - saját szavai szerint - mérföldkő lesz, hi-szen friss diplomával a kezében koncertfelkérései éppen most kezdenek csak megszaporodni. Vessük hát vigyázó szemünket rá - és a sorozat többi fellépőjére is. A tojáshéj ugyan már lekerült róluk, de tagadhatatlan sikereik dacára voltaképp még valamennyien felfedezésre várnak.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Megérteni Hieronymus Boscht

A dokumentumfilm segítségével közvetlen közelről, részleteiben ismerhetjük meg Hieronymus Bosch világát. A 87 perces alkotás rávilágít arra is, hogy a németalföldi mester műveinek lényege egy olyan középkori tudásban és világképben gyökerezik, amivel a mai ember elveszítette a kapcsolatát.  
Vizuál

A lebegés harmóniája – Matisse-kiállítás nyílik a Szépművészetiben

A francia festő, Henri Matisse életművét bemutató kiállítás nyílik június 30-án a Szépművészeti Múzeumban. Az Henri Matisse: A gondolatok színe – Remekművek a párizsi Pompidou Központból című tárlaton a művész több mint százötven alkotását láthatjuk.
Fidelio Tours

5+1 hely a fővárosban, ahol úgy érezheted, mintha nyaralnál

A nyári időszakban, munka után kikívánkozik az ember a természetbe, lazulni egy kicsit. Cikkünkben összeszedtünk néhány olyan helyet, ahová kiszabadulva úgy érezhetjük, mintha nyaralnánk: holdbéli tájon kalandozhatunk, jógázhatunk a naplementében, tóparton hallgathatunk koncertet vagy éppen a Dunánál nézhetünk klasszikus filmeket, a csillagos égbolt alatt.
Vizuál

Ahol a múzsák laknak – Kiállítás nyílik a Szigligeti Alkotóház történetéről

Füst Milán, Esterházy Péter, Nemes Nagy Ágnes vagy épp Karinthy Ferenc alakja is megelevenedik a Szigligeti Alkotóház történetét bemutató kiállításon. A kultikus helyszínről, a pezsgő kulturális életről archív fotók és leírások segítségével tájékozódhatunk július 1-től a Balaton-parti településen.
Klasszikus

Nyáresti Mozart-élmény a Vármegyeházán

A nyár közepén, július 14-én este nyolc órától szabadtéri koncertre várja a közönséget a Concerto Budapest a Pesti Vármegyeháza Díszudvarán. Egyike lesz ez azon ritka alkalmaknak, amikor a nyüzsgő főváros szívében, ám mégis nyugodt, hangulatos környezetben, a szabad ég alatt lehet elmerülni Mozart muzsikájában.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„A hagyományos koncerteknek egyszer csak vége lesz” – Beszélgetés Tihanyi László és Horváth Balázs zeneszerzőkkel

Mindketten régóta részt vesznek az UMZE Kamaraegyüttes és Egyesület munkájában, a jövő évadban ismét játssza is darabjaikat a zenekar. Tihanyi László és Horváth Balázs a jövő évi koncertek mellett a kortárs zene népszerűsítéséről is mesélt, és arról, hogyan vezényli egy komponista a saját művét.
Klasszikus ajánló

Nyáresti Mozart-élmény a Vármegyeházán

A nyár közepén, július 14-én este nyolc órától szabadtéri koncertre várja a közönséget a Concerto Budapest a Pesti Vármegyeháza Díszudvarán. Egyike lesz ez azon ritka alkalmaknak, amikor a nyüzsgő főváros szívében, ám mégis nyugodt, hangulatos környezetben, a szabad ég alatt lehet elmerülni Mozart muzsikájában.
Klasszikus ajánló

Július 2-án kezdődik a Régi Zenei Napok

Július 2. és 9. között ismét Vác szolgál helyszínül a 38. Régi Zenei Napoknak, amely során a fiatal zeneművészek számára francia barokk stílusra épülő mesterkurzusokat szerveznek, a hallgatóságot pedig ismeretlen zenei csemegék várják.
Klasszikus ajánló

Auer Fesztivált tartanak Veszprémben

Nemzetközi zenei fesztivállal tiszteleg Auer Lipót (1845–1930) hegedűművész emléke előtt az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet elnyerő Veszprém. Az augusztus 2. és 7. között megrendezett esemény szervezője a Mendelssohn Kamarazenekar.
Klasszikus hír

Fiatal muzsikusokat vár az Echo Nyári Akadémia

Hetedik alkalommal rendezik meg Fehérvárcsurgón az Echo Nyári Akadémiát, mely fiatal művészek számára kínál mesterkurzusokat, akik koncerteken is megmutathatják tudásukat. A július 17. és 24. között megrendezett esemény művészeti vezetője Fülei Balázs.