Klasszikus

Felfedezőúton

2015.01.18. 08:00
Ajánlom
"Egy tojás mindig nagy kaland: talán ez valami más lesz". Oscar Wilde szellemes kijelentése akár mottóval is szolgálhat a Szimfonikus Felfedezések sorozat két év eleji koncertjéhez. Ezeken ugyanis a mindenkori komolyzenei slágerlista előkelő helyezettjei szerepelnek, ám a remény mindig ott motoszkál a koncertlátogatóban: talán ez valami más lesz. MAGAZIN

Hátha éppen aznap este szólal meg úgy egy egyébként már csengőhanggá aszalódott mű, ahogyan még sosem hallottuk. Vagy talán most bukkan fel egy ifjú muzsikustitán, akiről (és akit) még sokat fogunk hallani.

A Szimfonikus Felfedezések sorozat éppen ezeket a titkos reményeinket állítja programjai középpontjába. Míg a Müpa Magyar Szimfonikus Körképei egy-egy (legalábbis Budapesten) ritkábban szereplő együttesre hívták fel a figyelmet, a Szimfonikus Felfedezések januári és februári koncertje olyan fiatal előadókat mutat be, akiket eddigi sikereik alapján ideje valamennyiünknek felfedeznünk.

Aligha véletlen, hogy a két est műsorán szinte kizárólag patinás remekművek szerepelnek: Beethoven Eroicáját és G-dúr zongoraversenyét, Csajkovszkij Patetikus szimfóniáját vagy éppen Brahms (eredetileg ugyancsak szimfóniának szánt) d-moll zongorakoncertjét a rutinos hangversenyjáró kívülről fújja - s éppen ezért tudunk különös figyelmet szentelni az interpretáció apró részleteinek. Meglep-e valamivel a karmester, s ha igen, megoldása vajon csak szokatlansága folytán marad meg emlékezetünkben, vagy a műről alkotott egyéni koncepciójának fontos építőelemeként értékelhetjük? Győzi-e a zongorista a versenymű virtuóz részeit úgy, mint kedvenc lemezünk szólistája, s felragyogtat-e valamilyen sajátos színt a lírai szakaszokban?

A január 18-i koncerten bemutatkozó két ifjú művész pályájának közös vonása, hogy meghatározó szerep jutott bennük a külföldi tapasztalatoknak. A magát zenei "mindenevőként" jellemző Madaras Gergely (1984) fuvolásként a pesti Zeneakadémián, karmesterként azonban már a bécsi egyetemen diplomázott, majd asszisztensként az Angol Nemzeti Operánál és Pierre Boulez mellett szerzett gyakorlatot. 2013-ban az Orchestre Dijon Bourgogne zeneigazgatója lett, de alig egy évvel később elfogadta a felkérést a Savaria Szimfonikus Zenekar első karmesteri pozíciójára is. "A tehetség egy hosszú futamidejű, garancia nélküli, sok pénzt, időt és energiát felemésztő befektetés" - vallja, de efféle "befektetései" immár több éve kamatos kamatot fialnak.

A február 15-i hangversenyen egy ifjú kortárs komponistát is felfedezhetünk, hiszen a program élén Sándor László egyik műve áll. Az ugyancsak a Zeneakadémián nevelődött Sándor eredeti diplomája szerint hegedűművész, és alapító tagja az Et transfiguratus est-et a koncerten megszólaltató Óbudai Danubia Zenekarnak. A kompozíció 2013-ban az Új Magyar Zenei Fórum Zeneszerzőversenyen harmadik díjat nyert - legalább ennyire fontos azonban, hogy egy különdíjat is kapott mint a Müpa nagytermének akusztikai lehetőségeit a legjobban kiaknázó mű. Az előadás terében rejlő lehetőségek következetes felfedezését részben Ligeti hatásának is tulajdoníthatjuk, akinek művészete fontos példakép az ifjú utód számára. Mint egyik interjúban mondta: "Ligeti zenéjének magyarságát érezzük egész életművében. Nehéz megfogalmazni, hogy mitől halljuk, de halljuk. Valahogy a zene kisugárzása megüzeni számunkra. Ebből viszont gyanítható, hogy az egyéni útkeresés egyik valódi, nagy nehézsége annak megtalálása is, hogy egyéni hangom megszülessék úgy is, mint magyar zene." 

A zongorista Palojtay János (1987) ugyancsak a Zeneakadémián diplomázott, de egyúttal a salzburgi Mozarteumban, majd posztgraduálisan Stuttgartban is gyarapította tudását Rohmann Imre, illetve Kirill Gerstein keze alatt. A Santanderben rendezett Paloma O'Shea Nemzetközi Zongoraversenyen 2012-ben harmadik díjat nyert - amit paradox módon az tesz különösen jelentős eredménnyé, hogy egyéniségétől (saját bevallása szerint is) távol állnak az efféle megmérettetések.

A február 15-i est karmestere Hámori Máté (1983), aki alig húszesztendős zeneakadémistaként alapította meg a Teatro di Musica zenekart, majd 2013-ban a korábban ugyancsak "diákzenekarként" létrejött Óbudai Danubia Zenekar vezetését vette át. Az együttessel való munkát leginkább egy profi sportcsapat működtetéséhez hasonlítható különleges élménynek tartja, ahol "a teljesítmény elérésében mindenkinek határozott és fontos szerepe van, de közben nem veszíti el önmagát."

A nagyzenekari repertoár leggyakrabban hallott kompozíciói rutinszerű előadásban amolyan "klasszikusan unalmas" hatást keltenek, így nem árt felidéznünk, hogy a maguk korában e kompozíciók legtöbbje éppenséggel olyan "szimfonikus felfedezőútra" indult, amelyre csak a legkitartóbb kortársaknak sikerült utánuk kapaszkodniuk. Beethoven Eroica szimfóniáját egy korabeli német kritikus például "szokatlanul terjedelmes, merész és vad fantáziának" hallotta, de a G-dúr zongoraverseny kezdetén megszólaló, ugyancsak szinte fantáziaszerű szóló vagy épp a lassú tétel titokzatos zongora-zenekar párbeszéde is kivételes megoldásnak számított a korban. Brahms d-moll zongoraversenyén pedig olyan erősen megérzett a zeneszerző eredeti, szólóhangszerrel még nem számoló kompozíciós elképzelése, hogy egy kritikus teljes tanácstalansággal szögezte le: "Brahms úr előre megfontolt szándékkal a lehető legérdektelenebbé tette zongoraversenye zongoraszólamát (...) és ha egyáltalán jelentkezik is olyasmi, ami ügyes hatást ígér, a zenekari kíséret vastag kérge azonnal elfojtja és összeroppantja."

A Beethoven-zongoraverseny szólistájaként pódiumra lépő Demény Balázs (1989) a Zeneakadémián éppúgy Kemenes András tanítványa volt, mint a nála két évvel idősebb Palojtay János. A négy művész közül legfiatalabbként, Demény számára a Müpa nagytermében való mostani bemutatkozás - saját szavai szerint - mérföldkő lesz, hi-szen friss diplomával a kezében koncertfelkérései éppen most kezdenek csak megszaporodni. Vessük hát vigyázó szemünket rá - és a sorozat többi fellépőjére is. A tojáshéj ugyan már lekerült róluk, de tagadhatatlan sikereik dacára voltaképp még valamennyien felfedezésre várnak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Klasszikus

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a Gramophone díjazottjai között

Kihirdették a rangos brit zenei szaklap 2020-as győzteseit.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Jazz/World

„Gyakran maga a hangszer ihlet meg" – Bögöthy Ádámmal beszélgettünk

Bár Bögöthy Ádám zenei tanulmányait gitáron kezdte meg, hamar kiderült, hogy a nagybőgő hangja is közel áll a szívéhez. A Kodolányi János Főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is jazz tanszéken tanult – a két képzést párhuzamosan végezte el –, azóta pedig számos versenyen bizonyította tehetségét. Három éve csatlakozott a Modern Art Orchestrához, ennek kapcsán beszélgettünk vele a zenekarról, jazzről, vallásról.
Vizuál

Horvát Lili új filmjét dicséri a rangos Variety

Szeptember 24-én mutatták be itthon Horvát Lili megjegyezhetetlen című filmjét. A Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című alkotásról a Variety közölt méltató kritikát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a Gramophone díjazottjai között

Kihirdették a rangos brit zenei szaklap 2020-as győzteseit.
Klasszikus magazin

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Klasszikus hír

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.