Klasszikus

"Felfokozott állapotban vagyok"

2005.11.07. 00:00
Ajánlom
Nem arról van szó, hogy könnyed diszkóritmusban játszott muzsikák mellé benyomunk magunknak egy kis drogot, és csináljuk a cirkuszt Mária – Égi szerelem címmel péntek este a Papp László sportarénában százhatvan közreműködővel mutatják be a Horgas Eszter és Al Di Meola nevével fémjelzett szimfonikus legendát. Horgas Eszter Mária szerepét alakítja és fuvolázza. Korábban a Carmen című produkcióban lépett fel együtt a világhírű gitárossal.

– Carmen és Mária a nő két arca, egyikük a pillanatnak él, szabad akar lenni, a másik az örök értékek, az anyaság jelképe. Tudatos, hogy Carmen után Máriát alakítja?
– Amikor a Carment játszottuk Horvátországban, a pulai arénában, egészen fantasztikusan sikerült az este. Játék közben azt éreztem, hogy én nem is létezem. Csak az a fontos, hogy szól a zene, és valami felső erő vezet minket. Carmen nagyon a testében, a szexusában él. Nincs igazán jövőképe, nem tudom elképzelni öregként vagy anyaként. Mária viszont képes arra, hogy a Carmenéhez hasonló energiáit a szellemi és az érzelmi életében hasznosítsa.
– Ön istenhívő?
– Hívő vagyok. A hit azt jelenti, hogy légy hű önmagadhoz. A dédszüleimet és a nagyszüleimet is abszolút vallásosan nevelték. A nagypapám halála után megtaláltam a leveleit, a munkaszolgálatból is azt írta, hogy majd megsegíti az isten. De ez az istenhit Auschwitz után megtört a családban, engem már arra tanítottak, hogy találjam meg a saját hitemet és helyemet a világban. Azóta is fölmerülnek bennem alapvető kérdések a hittel, a halállal kapcsolatban, ezért is fontos nekem ez az előadás.
– Ilyen alapvető kérdések felvethetők egy nagyszabású, sportcsarnok méretű produkcióban? A megfogalmazódó gondolatok nem válnak törvényszerűen csillogó revüvé?
– Azt remélem, hogy nem. Százhatvanan működnek közre. Amikor hetven klasszikus zenész játszik, és megszólal a negyventagú kórus, az hihetetlenül erős energiát és kisugárzást jelent.
– Igen, csak ezt aztán kihangosítják…
– Olyan mikrofonok vannak már, hogy nem fogja hallani, hogy nem akusztikusan szólnak a hangszerek.
– A fuvola nem kamarahangszer?
– A mostani működésem éppen arról szól, hogy nem. A klasszikus zenét kissé konzervatív keretek közé szorítják.
– Amikor a világ legjobb fuvolásaként számon tartott Jean-Pierre Rampal a Budapest Kongresszusi Központban játszott, azt éreztem, hogy elvész a hangszere és a nagyobb bevétel miatt rendezték ekkora teremben a koncertet.
– Mozart-, Bach-koncertet valóban nem kell arénába vinni.
– De miért van szüksége önnek arénára?
– Mert nem fér be a Zeneakadémiára százhatvan ember.
– És miért van szüksége százhatvan emberre?
– Azt szeretném, hogy megszólaljon egy szimfonikus zenekar és vele együtt a kórus, meg dzsessz-szólisták, és be tudjunk járni olyan világokat, amelyek nem a Zeneakadémiára valók. Amit én csinálok, nem klasszikus műfaj.
– Korábban dilemmázott azon, jó-e, ha letér a kitaposott ösvényről. Ezek a kételyei teljesen elmúltak?
– A Carmennel teljesen elmúltak. Nekem abszolút ez az utam. Nem siránkozni kell, hogy bajban van a komolyzene, hanem ki kell találni új formákat. A zenének nem az a helye és értelme, mint például a barokk korában. Mások a hangszerek, a tempók, az emberek.
– Nem fél attól, hogy felhígul, amit csinál?
– Nem. Most olyan zenét játszunk, amelytől a klasszikus zenészek is bőgnek, olyan ereje van. Miközben abszolút helyénvalónak tartom, ha valaki a régi játékmódot, a hagyományosan előadott operát kedveli.
– Nem kell-e játék közben túl sok mindenre figyelnie? Nem gondol-e arra, hogy a százhatvanadik közreműködő jól teszi-e a dolgát?
– A színpadon semmi másra nem szabad figyelnem, csak a szerepre. Nem tudok másra koncentrálni, nem is vagyok magamnál. Az a baj, ha Magyarországon kimondom azt, hogy show, akkor az értelmiségiek kapásból azt gondolják, hogy valami laza kis könnyű produkcióról van szó. Holott olyan technikai igényeknek kell megfelelnünk, mint ha a legnehezebb fuvolaversenyeket játszanánk. A Carmen előadásain három kilót fogytam. Nem arról van szó, hogy könnyed diszkóritmusban játszott muzsikák mellé benyomunk magunknak egy kis drogot, és csináljuk a cirkuszt. Tessék kiállni, és játssza el ezt bárki utánunk! Azt, amit Al Di Meola gitározik, igen kevesen tudják a világon eljátszani. Ezek szakmai, mérhető dolgok. A fellépők nap mint nap nyúzzák a belüket, tanulnak és dolgoznak.
– Színészi szempontból mit kell nyújtania?
– Azért is megvisel Mária eljátszása, mert színészi szempontból dilettáns vagyok, nem úgy állok hozzá, mint egy színésznő, aki otthon le tudja tenni a szerepét. Én mindent átélek, megpróbálom megtalálni azt, ami nekem Máriában fontos. És ez az egész testemet, lelkemet igénybe veszi. Nagyon felfokozott állapotban vagyok.
– Milyen az ön Máriája?
– Igen szenvedélyes. És Carmennal ellentétben beavatást nyer a belső világba. Jézust, Máriát, az angyalt hangszeres zenészek jelenítik meg, míg például van egy mai, általunk kitalált figura, a Hitetlen, aki egyszerre besétál az előadásba, és kemény kérdéseket tesz fel Jézusnak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Összeköt és feszültséget teremt – Dejcsics Konrád bencés szerzetes az Arcus Temporum csendjéről 

Egy pillanatnyi csendre hív meg a művészet és az élet forgatagában az Arcus Temporum művészeti fesztivál augusztus 23. és 25. között Pannonhalmán. Dejcsics Konrád fesztiváligazgatóval beszélgettünk a Főapátság és a kortárs kultúra kapcsolatáról, és a fesztivál eszmeiségéről.
Színház

Tompos Kátya énekli a Színházak Éjszakája „himnuszát” - Klippremier

Tompos Kátya dalos játékra hívta kollégáit, többek közt Udvaros Dorottyát, Vecsei H. Miklóst és Mucsi Zoltánt. Hangulatos videoklip készült a Színházak Éjszakája idei „himnuszához”, melyet Hrutka Róbert és a népszerű színésznő közösen jegyeznek.
Klasszikus

Hangversenyek hegyek között – Börzsöny Barokk Napok

Tizenhatodik alkalommal csendül fel augusztusban a régi korok muzsikája a Börzsöny és a Dunakanyar hegyei között. A Börzsöny Barokk Napok idén is különleges, több évszázad zenéjét bemutató műsorral és a szokásos gyönyörű helyszínekkel várja visszatérő és új vendégeit.
Vizuál

Nemecsek Ernő szobrot kapott a Füvészkertben

Már megint megfürdették nemecsek ernőt. A Pál utcai fiúk bandájának közlegényéről a Füvészkertben mintáztak szobrot.
Zenés színház

Ügy lett a Soharóza kórus szerepléséből a Szigeten – Galéria!

A Soharóza Ügy című előadása megjárta a Szigetet, a backstage-ben és a próbán pedig fotósorozat készült. Ezt a galériát mutatjuk meg most Önöknek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Nagyon dübörög a zongorapiac Kínában

Mintegy 40-50 millió kínai gyerek tanul zongorázni, az országban gyártott hangszerek alig tíz százaléka kerül exportra. Kínában van kiknek zongorát gyártani.
Klasszikus évad

Köszönjük, hogy velünk töltötték a nyári estéket!

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is számos programmal várta az Óbudai Nyár keretében az Óbudai Társaskör kertje a vendégeket. Július 1. és augusztus 5. között klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenei stand up, opera és színházi előadás közül válogathattak az érdeklődők.
Klasszikus ajánló

Hangversenyek hegyek között – Börzsöny Barokk Napok

Tizenhatodik alkalommal csendül fel augusztusban a régi korok muzsikája a Börzsöny és a Dunakanyar hegyei között. A Börzsöny Barokk Napok idén is különleges, több évszázad zenéjét bemutató műsorral és a szokásos gyönyörű helyszínekkel várja visszatérő és új vendégeit.
Klasszikus beszámoló

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.
Klasszikus érdekesség

Mégis, hogy írjuk Sztravinszkij nevét? Akarom mondani, Stravinskyét...

Fél hajkoronámat elvesztettem már a kérdés felett töprengve, és a legrosszabb, hogy a másik fele beleőszül. Szerencsére Bárdos Lajos kisegít.