"A mai fiataloknál sajnos gyakran technikailag magas szintű, de egysíkú játékot lehet hallani, amelyből nem érezhető ki egyéni íz. Egyfajta 'perfekcionizmus' uralkodott el, az egyéni átélés pedig ma kevésbé jellemző" - fejtette ki a Kossuth-díjas muzsikus. Rolla János szerint a régi "nagyok", például Fischer Annie játéka azonnal felismerhető volt. "Sokszor zenéltünk együtt vele, többek között az utolsó, 1994-es szolnoki hangversenyén. Lehet, hogy néha hibázott, de elsöprő hatású volt a játéka, és ez az, ami a közönséget megfogja. A technikailag jó, de íztelen zenélés a pódiumon csak ideig-óráig élhet meg, hosszú távon a közönség elfordul tőle" - hangoztatta. Úgy vélte, hogy a sajátos hang a megalakulásának 50. évfordulóját tavaly ünneplő Liszt Ferenc Kamarazenekarra is jellemző.

 "A zenekar több mint 40 évig változatlan felállásban játszott, így itt volt az ideje a fiatalításnak. Az évek folyamán igyekeztük átadni a tudást a fiatalabb tagoknak, és ma már önállóan is megállják a helyüket, új vezetővé pedig Tfirst Péter hegedűművész nőtte ki magát. Jelenleg elsősorban a próbákon segítem a munkát, de olykor azért pódiumra is állok, és egy-egy turnén is részt veszek még, például a soron következőn, Japánban" - magyarázta.

Rolla János felidézte: bár mint minden zenész, fiatalon ő is álmodott szólókarrierről, később egyértelműen a kamarazenélésben talált rá önmagára: "Ez azért is történt így, mert tulajdonképpen nem szerettem gyakorolni, órákra kettesben maradni a hangszeremmel egy szobában. Mindig is a közös zenélés varázsa izgatott, egymás folytonos inspirálása. Meg aztán, mindig is 'drukkos' voltam, nem vagyok igazán otthon a színpadon, márpedig egy szólistának ebben jónak kell lennie."

Rolla János élete egybeforrt a zenekaréval, de mint mondja, nem az a típus, aki megállás nélkül, éjjel-nappal zenével foglalkozik. "Szükségem van arra, hogy letegyem a hegedűt és teljesen mást csináljak, kikapcsoljak. A műszaki dolgok, a szerelgetés iránt például mindig is vonzódtam - annak idején a műszaki pálya is komolyan felmerült bennem -, az utóbbi években azonban annyira felgyorsult a műszaki fejlődés, hogy annak követése már egész embert kívánna. A kikapcsolódás mindenesetre segít abban, hogy amikor másnap reggel a próbán felveszem a hangszerem, teljesen frissen tudjam elkezdeni a muzsikálást."