Klasszikus

Felszámolják az alapfokú művészeti iskolákat?

2006.11.20. 00:00
Ajánlom
A kötelező közoktatásból mindinkább kiszorul a művészeti nevelés, az alapfokú művészeti iskolák száma és diáksága eközben egyre nő. Mi, művészetszeretők örülünk ennek, még ha vannak is a növekedést illetően minőségi kételyeink.

Napjainkra, és különösen a 2007-es költségvetési tervekkel azonban mindennemű szép reménynek vége. Nézzük csak, hogyan változott a művészeti oktatás normatívája az elmúlt években:

ezer Ft/fő
Zeneművészeti ág
2001 - 65
2002 - 69
Utolsó negyedév - 100
2003 - 100
2004 - 105
2005 - 105
2006 - 105
2007 első 8 hónap - 105

Képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág
2001 - 48
2002 - 50
Utolsó negyedév - 66
2003 - 66
2004 - 68
2005 - 59
2006 - 59
2007 első 8 hónap - 40

2002-ben a béremelések okozták az utolsó negyedév változását, ám attól fogva a főleg egyéni foglakozáson alapuló zeneművészeti képzés támogatása szinte változatlan. Ezeket az összegeket az utolsó két évben csak a társadalmi nyomás tartotta fenn, a kormány forráskivonást tervezett. A normatíva reálértéke azonban jelentősen csökkent, ellenhatásaként a szülők által fizetendő térítési díjak mértéke számottevően nőtt. A jelentős részben magán alapítású művészeti iskolák a támogatás adott szintje mellett már egy ideje eljutottak működési lehetőségük határáig. A szülői terhek tovább nem növelhetők, különösen azokban a falvakban, ahol sok a szegény sorsú gyerek.

A 2007. év a szabályozás változásában és ennek következtében a normatívák összegében drámai fordulatot hozhat. A költségvetési törvényjavaslat az eddiginél magasabb óraszámot állapít meg a maximális normatíva összegére való jogosultsághoz, és a művészeti iskolák 2007. szeptemberi minősítéséhez kötve biztosítja a teljes összeget, minősítés nélkül csak az összeg 80%-át. Ez a következőt jelenti:

Zeneművészeti ág
2006
5 óra esetén - 105 000
4 óra esetén - 105 000
1-3 óra esetén - 55 000

2007
2007. első 8 hónap és utána minősítve
5 óra esetén - 105 000
4 óra esetén - 70 000
1-3 óra esetén - 35 000

minősítés nélkül (80%)
5 óra esetén - 84 000
4 óra esetén - 56 000
1-3 óra esetén - 28 000

Más művészeti ágak
2006
5 óra esetén - 59 000
4 óra esetén - 59 000
1-3 óra esetén - 29 500

2007
2007. első 8 hónap és utána minősítve
5 óra esetén - 40 000
4 óra esetén - 26 666
1-3 óra esetén - 13 333

minősítés nélkül (80%)
5 óra esetén - 32 000
4 óra esetén - 21 333
1-3 óra esetén - 10 666

A minősítés költsége szakértők szerint magas, akár az egy millió forintot is elérheti, amelynek költsége a fenntartót vagy az intézményt terheli. Több mint 800 intézmény minősítése szeptemberig lehetetlen, időben és a szakértői kapacitást tekintve is. Így előfordulhat, hogy intézmények idő híján kicsúszva a minősítésből, elesnek a magasabb normatív támogatástól. Aligha lehet alkotmányosnak mondani, ha a törvény előre láthatóan teljesíthetetlen előírást tartalmaz, ez azonban csekély vigasz lesz a kapuikat bezárni kénytelen intézményeknek és diákjaiknak. Van persze ebben további furcsaság is. Elég nehéz olyan intézményminősítési szempontokat találni, amelyek alapján bizonyosan kimondható, hogy két, megközelítően azonos képességű diák különböző színvonalú oktatást kap. Ahhoz legalábbis a pedagógusokat kellene minősíteni. Erre azonban – különösen idő hiányában – aligha kerülhet sor. Ám ha két gyerek azonos színvonalú oktatást kap, miért jár utánuk különböző normatíva? Az efféle különbségtételt az Alkotmánybíróság aligha hagyná helyben.

További alkotmányos kételyeket ébreszt, hogy az egyes művészeti ágaknak, szakoknak központilag kiadott követelményei vannak, ezek teljesítését azonban egyes gyerekek esetén az állam csak 80%-os normatívával (alacsonyabb óraszámmal) segítené elő, másokét pedig teljes normatívával – egyik gyerek kevesebbet ér, mint a másik. Zérus az esélye, hogy az állami költségvetés január elsejei hatályba lépését késleltetve a köztársasági elnök azt előzetes normakontrollra küldi, tehát csak utólagos reklamálásra van mód. Semmi jóval nem biztat, hogy az Alkotmánybíróságon torlódnak az ügyek, a határozathozatalra így ki tudja, mikor kerül sor. Nem ez lenne az első eset, hogy a döntés az érintettek szempontjából megkésett. Ez arra int minden művészetszerető embert, hogy tiltakozásával próbálja elejét venni a költségvetés jelenlegi formájában való elfogadásának.

Ha ebben sikerülne eredményt elérni, az alapfokú művészeti iskolák fenyegetettsége továbbra sem szűnne, ugyanis a szeptemberben elfogadott konvergencia-programban ennél több áll: „… az alapfokú művészetoktatási intézmények finanszírozásánál a jelenleginél jobban kell differenciálni a finanszírozás rendszerét. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az alapfokú művészetoktatás beépüljön az iskolai tanórai foglalkozások keretébe, lényegesen csökkentve ezzel az önálló intézmények működtetése és finanszírozás iránti igényt”.

A konvergencia-program megvalósításának ütemezése 2006-ban írja elő az ezzel összefüggő jogalkotási feladatok elvégzését. Mint látjuk, ennek csak az első felére történt kísérlet, a „konvergálás” másik fele hátra van. Ugyan a szöveg úgy fogalmaz, „meg kell teremteni annak a lehetőségét”, hogy a művészetoktatást beolvasszák a kötelező iskolai órába. Valójában az erre ösztönző próbálkozás 2005-ben elbukott. Az iskolai és a művészeti iskolák normatíváját is odaígérték az ún. egységes iskoláknak azért, hogy a kötelező általános iskolai követelményt egyazon időben teljesítsék. De mivel is? A néptánc, a zongora, a kürt stb. követelményeivel. Érintett szülők az Alkotmánybírósághoz fordultak, mert az egységes iskolákban a szülők mentesültek a térítési díj fizetésének kötelezettségétől is, szemben az alapfokú művészetoktatási intézményekbe járók szüleivel. Így már maga a kormányoldal érezte szükségét, hogy változtasson a szabályozáson, és csávában maradtak az időközben ily módon megszületett, a művészeti intézményeket bekebelező egységes iskolák. Ugyanis megszűnt a művészeti oktatásért járó külön támogatás. Az egységes iskolákkal kapcsolatos ösztönző jellegű kísérlet után aligha maradhat más hátra, mint a kényszerítés. A kormány nyilvánvalóan késésben van a konvergencia-program e vállalásának teljesítésével. Ám tavasszal a közoktatási törvény ígért módosításában egy tollvonással betolhatja a művészeti iskolák zömét látszólag az általános iskolákba, valójában azonban a nemlétezésbe. Több mint 800 intézményt és mintegy 330 ezer tanulót.

Farkas Krisztina
lapigazgató, az Európai Újságírók Szövetsége tagja

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Én vagyok a legszéle, innen már nincs hova esnem – beszélgetés Urbanovits Krisztinával

Május 23-án volt a premierje az Apertúrában Thomas Bernhard ismert darabjának, A színházcsinálónak, aminek az eredetileg férfira írt főszerepét, Bruscont a darabot rendezőként és dramaturgként is jegyző Urbanovits Krisztina játssza. A friss bemutató kapcsán a KV Társulat alapító tagjával a megszállottság teremtő erejéről beszélgettünk.
Színház

Visszatér a színpadra Kulka János – évadot hirdetett a Jurányi Ház

A Nemzet Színésze egy Thomas Mann-adaptációban lesz látható szeptembertől a Jurányi Ház 2024/205-ös évadában. A játszóhely évadzáró ülésén Rozgonyi-Kulcsár Viktória ismertette a következő szezon előadásait. 
Vizuál

10 kihagyhatatlan program az idei Múzeumok éjszakáján

Több száz izgalmas programmal, koncertekkel, tárlatvezetésekkel, interaktív eseményekkel, családi foglalkozásokkal, valamint számos meglepetéssel várják az érdeklődőket június 22-én országszerte a múzeumok és kiállítóterek.
Vizuál

Elhunyt Anouk Aimée

A huszadik századi francia filmművészet egyik legismertebb sztárja 92 éves korában halt meg párizsi otthonában kedden – jelentette be ügynöke és családja.   
Klasszikus

Stradivari, Guadagnini és Guarneri hangszerei varázsolnak el az idén tizenöt éves Kaposfesten

Tizenötödik alkalommal, augusztus 12-18. között rendezik meg idén az ország egyik legjelentősebb komolyzenei eseményét, a Kaposfestet. Most is számos meglepetéssel készülnek a rendezők a kaposvári fesztiválra.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„A művek mélyebb megértését tartom a legfontosabbnak” – beszélgetés Szalai Molli zongoraművésszel

Külföldön értük utol a friss Junior Prima-díjas zongoraművészt, aki jövőre már második mesterdiplomáját szerzi. Az MVM Zrt. jóvoltából idén megemelt, hárommillió forinttal járó elismerést ezért felkészülésre, új hangszerre és megszakítás nélküli, folyamatos munkára fordítja majd.
Klasszikus hír

Balogh Máté olasz zeneszerzőversenyen nyert első díjat

A trieszti Friedrich Schiller Kulturális Társaság által kiírt dalversenyen a nagy német költő szövegeit kellett megzenésíteni. A megmérettetést az első alkalommal rendezték meg, Jörg Widmann fővédnöksége alatt.
Klasszikus ajánló

Stradivari, Guadagnini és Guarneri hangszerei varázsolnak el az idén tizenöt éves Kaposfesten

Tizenötödik alkalommal, augusztus 12-18. között rendezik meg idén az ország egyik legjelentősebb komolyzenei eseményét, a Kaposfestet. Most is számos meglepetéssel készülnek a rendezők a kaposvári fesztiválra.
Klasszikus interjú

„Emberi kapcsolat nélkül nem lehet tanítani” – interjú Szecsődi Ferenccel

Kortárs vonóshangszer-kiállítással nyílik meg A magyar hegedű ünnepe június 22-én délelőtt az MMA székházában, a Pesti Vigadóban. A kétnapos összművészeti esemény idén összekapcsolódik Szecsődi Ferenc hetvenedik születésnapi ünneplésével.
Klasszikus hír

Molnár Anna neves izraeli kortárs zenei együttessel lép fel

Az Israel Contemporary Players június 22-án ad koncertet Tel-Avivban, az elsősorban szintén kortárs zenei produkcióiról ismert mezzoszoprán Steve Reich Tehillim című művében működik közre.