Klasszikus

Fennakadt lélegzet

2015.09.21. 09:08
Ajánlom
Két szonátával mutatkozott be a Művészetek Palotája közönségének Villányi Dániel, aki a Zeneakadémián, illetve Weimarban és Tel-Avivban végezte tanulmányait, de még jobbára ismeretlen a hazai közönség előtt.

Az a-moll szonáta (K. 310) egyike Mozart a műfajban komponált két moll darabjának, az akkor huszonkét éves zeneszerző édesanyja halálakor írta. A viharos gyorsaságú, ám annál érzékenyebb Allegro maestoso tételben rejlő enyhe tragikumnak Villányi a szokásosnál is nagyobb teret nyitott: mind dinamikailag, mind hangsúlyaiban rendkívül érzékeny interpretációt hallottunk. Külön figyelmet érdemel, amit a fiatal zongoraművész a balkezével művel. Gyakran egy egyszerű basszusmenetből képes dallamot formálni, és ezzel olyan áttetsző szövetté alakítani a mozarti zenét, melyet a bécsi mester megérdemel. Ugyanakkor túl is lép a klasszika játékmódján, főleg a lassú, Andante cantabile con espressione tételben, melynek nagyon is jól áll a kötetlenebb, szabadabb ritmus és hangsúly.

Villányi-Dániel

Villányi-Dániel

Gondolkodó és érző interpretáció Villányié, melyben már ott rejlik a chopini rubato, a schumanni dallamgazdagság vagy éppen a rachmaninovi expresszivitás öröksége – egyszóval minden, amit csak egy zongorista két és fél évszázad zongoramuzsikájából magára szedhet. Villányi Dániel zenei érzékenységben és egyediségben nem szenved tehát hiányt, viszont a szonáta harmadik részében megerősödtem abban a vélekedésben, hogy itt-ott technikai akadályai vannak a tökéletes interpretációnak, és a Presto keserédesen, kétnegyedben suhanó iramában a zongorista agya gyorsabban jár, mint az ujjai.

Schubert utolsó három zongoraszonátáinak egyike, a grandiózus A-dúr (D 959), mélységéért és formai invenciózusságáért ma már egyaránt nagyra tartott darab. A zeneszerző halála előtti hónapokban született, azonban saját évszázada – inkább Beethovent favorizálva – méltatlanul elfeledte. A nyitóütemek fanfárjából már kitűnt, hogy Villányi impozáns lendülettel lát a műhöz, és ez a lendület többé-kevésbé végig is kísérte a szonátát. Különösen finoman szólt a B-dúrba, majd C-dúrba vándorló melléktéma, melynek erősen kromatikus variációiban az élesen elhatárolt pianissimók és forték jelentettek üdítő élményt – a zongoristának pedig lehetőséget a teátrális megnyilatkozásra. Villányi látványos előadóművész, a szégyenlős bevonulás ellenére a zongoránál ülve már élénk mozdulatokkal hívja elő a hangokat a zongorából, egy-egy pontozott záró hangnál vagy forte akkordnál viharos vehemenciával emeli magasba vagy rejti a háta mögé a kezét. Ugyanennek a teatralitásnak üdvös mellékterméke, ahogy a csönddel bánik, és hatáselemmé teszi a hiátust ott is, ahol a kotta nem is jelöli.

Tudatos és odafigyelő interpretációval szólalt meg a szonáta Andantinója, sőt megkockáztatom, hogy az este legmélyebb perceit jelentette a tétel. Pedig milyen nehéz jól megcsinálni. A főtéma lamentáló, szekundonként ereszkedő hangjai és a bal kéz monoton háromnyolcada könnyen az unalomba süppedhetnek, Villányi azonban egészen a jóval mozgalmasabb és még fájdalmasabb melléktémáig fenntartotta a zene feszültségét. A melléktéma zaklatott tizenhatodjainál már az ujjak is utolérték a kotta fürgeségét, hogy aztán a visszatérő főtéma annál érzékenyebben szólalhasson meg. Az A-B-A szerkezetű harmadik tételben Schubert a klasszikához visszanyúló takarékosságról tesz bizonyságot, amikor mind a Scherzót, mind a Triót az első tétel nyitófanfárjára építi, nem csak ritmikailag, hanem a dallamvezetésben is. Villányinak pedig – az este alapján legalábbis elmondhatom – erőssége, hogy kevés anyagból is hatásosat alkosson.

Hogy mennyire tudatos komponista Schubert, azt jól illusztrálja Charles Fisk észrevétele a záró Rondóval kapcsolatban: a tétel főtémája tökéletes válasz lenne a nyitótétel fanfárjának utolsó ütemére. Villányi megkapó dallamossággal indította a tételt, ám a kiemelkedő pillanatokból már kevesebbet tartogattak a záró percek, és a félreütött hangok is fáradtságról árulkodtak. Egy háromnegyed órás szonáta mindenesetre nagyon is ambiciózus vállalkozás. A fennakadt lélegzet nálam viszont a siker mértékegysége – nos, ebből is volt bőven Villányi Dániel zongorakoncertjén a Müpa Üvegtermében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A legendák köztünk élnek – Búcsú Orczi Géza előadóművésztől

Az Artisjus-díjas ütő- és pengetős hangszeres művész április 9-én, 65 éves korában hunyt el. Orczi Géza hangszerkészítő mesterként és restaurátorként is tevékenykedett, halálával kifejezhetetlen űrt hagy maga után.
Könyv

Szállj költemény – Kortárs költemények, katonás színészek előadásában

A Katona öt színművésze, Ónodi Eszter, Pálmai Anna, Rezes Judit, Tasnádi Bence és Vizi Dávid mondják el kedvenc kortárs költőik egy-egy versét a költészet napja alkalmából.
Színház

Egy olasz művész életre kelti a szobrokat – így nézhetett ki az egyik legismertebb ókori drámaíró

Az ókor nagy költői és énekmondói ma már csak fehér márványszobrokról és stilizált képekről néznek vissza ránk üveges szemmel, és elképzelni is nehéz, hogy egykor ők is homlokráncoló, keményen dolgozó, vagy éppen kocsmákban mulatozó, élvezeteket hajszoló emberek voltak.
Vizuál

A nomádok földjén - Chloé Zhao történelmet ír

A fiatal kínai-amerikai rendezőnő rekordok sorát dönti meg harmadik játékfilmjével, A nomádok földjével. Április végén az is kiderül, hogy hat jelölésből hányat vált díjra az Oscar versenyében. Bemutatjuk Chloé Zhaót.
Vizuál

A nomádok földje kapta a BAFTA fődíjait

Chloe Zhao drámája hét díjra volt esélyes a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) vasárnap esti londoni díjkiosztóján, amelyből négyet el is hozott.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus nekrológ

A legendák köztünk élnek – Búcsú Orczi Géza előadóművésztől

Az Artisjus-díjas ütő- és pengetős hangszeres művész április 9-én, 65 éves korában hunyt el. Orczi Géza hangszerkészítő mesterként és restaurátorként is tevékenykedett, halálával kifejezhetetlen űrt hagy maga után.
Klasszikus gyász

80 éves korában elhunyt Bartalus Ilona zenepedagógus, karvezető

Az Artisjus-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével kitüntetett zenepedagógust, karvezetőt, a Duna Televízió egykori főszerkesztőjét és zenei vezetőjét hosszan tartó betegség után, 81. életévében érte a halál.
Klasszikus Film

Film készült a Szózat regényes történetéről – Nézze meg online, itt!

A Szózat és a zene kapcsolatáról beszélget Juhász Anna irodalmár és Becze Szilvia, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője a Budapesti Filharmóniai Társaság legújabb dokumentumfilmjében.
Klasszikus nekrológ

„Komoly lényét én nem tudtam nem szájtátva csodálni” – búcsú Tallér Zsófiától

Április 6-án, 50 éves korában elhunyt Tallér Zsófia Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia és az SZFE oktatója. A kivételes művészről M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas filmrendező emlékezett meg a Freeszfe Egyesület oldalán.
Klasszikus ajánló

Online koncertvetítés keretében hallhatók John Williams legismertebb dallamai

A Los Angeles-i Filharmonikusok egy korábbi évadnyitó koncertjén filmzenei gálaesttel tisztelgett az ötszörös Oscar-díjas John Williams előtt, ahol olyan művek csendültek fel nagyzenekari hangszerelésben, mint a Csillagok háborúja, A birodalom visszavág vagy a Schindler listája zenéje. A koncertfilm április 10-11-ig között online megtekinthető.