Fénymásolóval készítettek videóklipet egy barokk áriához

A Che sí puó fare című áriájában az elhagyott szerelmes tehetetlenségében az égiekhez fordul segítségért, könnyei felhőből születő esőcseppekként hullanak alá. Ezt a szövegi szimbolikát a drámai éneklés mellett a különleges technikával készített képi világ, és az érzelmek széles spektrumát megjelenítő kortárs táncmozdulatok teszik teljessé.

Pixillációs technikával készült klip, melyben a zene, a mozgás és a festett gesztusok egyetlen, folyamatosan alakuló struktúrává olvadnak össze.

A projekt alapját a dramatikus barokk ária és egy ipari fénymásoló adja. Mozgóképből fotósorozatok készültek, ezek kinyomtatásuk után manuális beavatkozásokon mentek keresztül. A képek festett rétegeket kaptak Nagy Judit Borbála képzőművész és Regős Ábel rendező munkájának köszönhetően, ezt követően újrafotózás révén nyerte el végső formáját az 1780 darab képkocka. A technikai folyamat szerves része volt Szűcs Gábor operatőr is.

A Barbara Strozzi Che sí puó fare című áriájához készült videóklip forgatása (Fotó/Forrás: Tamás Péter)

Bodrogi Éva énekesnő, a londoni Zeneakadémia régizene szakán végzett specialista,

E törekvésében partnerre talált Takácsy Rékában, aki a Manchester School of Theatre-n végzett előadóművész, klasszikus zenei hátterével szintén több fúziós művészeti produkció megvalósítója és résztvevője. Projektcsapatuk kiegészült Téri Gáspár fizikai színházi színész-táncos, artistával, valamint Regős Ábel filmrendezővel és alkotótársaival. Ebben a klipben a mozgást mint a test erős közlőcsatornáját és egy teljesen ùj képi világot hívtak segítségül, hogy ez a három terület együtt, közösen szolgálja az ária üzenetét. Az elkészült alkotás a kevéssé jelen lévő klasszikus zenei videóklipek szélesebb körben való elterjedését is támogatja.

Fejléckép: Jelenet a Barbara Strozzi Che sí puó fare című áriájához készült videóklipből