Klasszikus

Fiatal karmester áll a Nemzeti Filharmonikus Zenekar élére

2020.10.17. 09:35
Ajánlom
A legfiatalabb Junior Príma-díjas karmester, Rajna Martin magyar szerzők műveit dirigálja az együttes élén vasárnap este a Müpában.

A Nemzeti Filharmonikusok Lukács bérletének október 18-i nyitóhangversenyén a Pesti Vigadó Dísztermében Farkas Ferenc Divertimentoja, Balassa Sándor Kettősverseny oboára és kürtre vonószenekarral című műve hangzik el. Ez utóbbi két vendégszólistája Hadady László oboa- és Zempléni Szabolcs kürtművész, akik a világ zenei központjainak állandó vendégei. Az estet Dohnányi Ernő fisz-moll szvitje zárja.

A Nemzeti Filharmonikusokat Rajna Martin vezényli, aki 2018-ban Junior Prima díjban részesült, a díj történetében a legfiatalabbként karmesteri tevékenységért érdemelte ki az elismerést.

RajnaMartin2foto_FelvegiAndrea-165743.jpg

Rajna Martin (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea)

„Nekem személyesen is különleges örömet jelent ez a hangverseny, hiszen kivételes helyet foglal el a szívemben a Nemzeti Filharmonikus Zenekar. Fiatal középiskolásként megszámlálhatatlan mennyiségű hangversenyükön voltam jelen, amely alkalmakkor rengeteget kaptam, tanultam tőlük, és azóta is különleges figyelemmel kísérem munkájukat. A tavalyi első közös hangversenyünk után (2019 novemberében a Zeneakadémián) ezért is hatalmas öröm, boldogság és felelősség velük dolgozni. Ennek igyekszem megfelelni” – mondja Rajna Martin.

2020. október 18. 19:30 Pesti Vigadó | Jegyvásárlás

A hangverseny első száma, a Divertimento a huszonöt éves Farkas Ferenc (1905–2000) alkotása.

A fiatal zeneszerző római tanulmányútján komponálta a darabot, amellyel 1933-ban elnyerte a Liszt Ferenc Pályadíjat. Az ötrészes kompozíció tételei tömörek, hangvételük derűsen könnyed, nemegyszer klasszicizáló (a harmadik tétel például a Tempo di Minuetto feliratot viseli), máskor enyhén magyaros, gesztusrendszerük kecses, hangzásuk áttetsző, formálásuk világos. A mű a 20. század elejének neoklasszicizmusát követve mindenben megfelel a divertimento műfaj hagyományos követelményeinek: színes, szórakoztató, elegáns zene. Budapesti bemutatóján a darabot Dohnányi Ernő vezényelte.

Ezt követi Balassa Sándor Kettősversenye, amely két felkérésnek köszönhetően született meg:

egy kürtversenyt és egy oboaversenyt is meg kellett alkotnia. A komponista egy opusban teljesítette a kettős feladatot. A darab egyik érdekessége, hogy a második tételben Mozart „nagy” g-moll szimfóniájának drámai hangjait idézi fel az első tétel kidolgozási részéből. A szólisták – Hadady László oboa- és Zempléni Szabolcs kürtművész – a világ zenei központjainak állandó vendégei.

„Balassa Sándor, aki évtizedek óta jó barátom, nem »modern« zeneszerző. Ő a Bartók-Kodály utáni nagy magyar szerzők egyike. A most hallható csodálatos kettősversenye oboára és kürtre szintén a magyar zenei tradíció gyümölcse” – mondja Hadady László oboaművész, aki 25 éve a Párizsi Conservatoire első kamarazene professzora. Jelenleg Budapesten él, de továbbra is tanít Párizsban.

A darab másik szólistája Zempléni Szabolcs, aki 2005-ben első magyarként elnyerte a müncheni ARD Nemzetközi zenei verseny 1. díját. Szólistaként számos koncertet adott Európában, Amerikában, Afrikában és Ázsiában egyaránt. Nagy öröm számára, hogy több, mint 10 év után ismételten koncertezhet a Pesti Vigadóban.

„Én úgy viszonyultam Balassa Sándor Kettősversenyéhez, mint egy kihíváshoz, lehetőséghez, amin keresztül élményt nyújthatunk a közönségnek. Kettősversenyre készülni teljesen más, mint egy olyan versenyműre, ahol csak egy szólistára irányul a figyelem. A mű sokkal inkább jelenti számomra a kamarazenét, mint egy versenymű előadását” - vallja a kürtművész.

MNF_Mupa_Evadegyuttese_2019_20_foto_CsibiSzilvia10-115035.jpg

Nemzeti Filharmonikus Zenekar (Fotó/Forrás: Nemzeti Filharmonikus Zenekar/Csibi Szilvia)

Az estet Dohnányi Ernő nagyzenekari fisz-moll szvitje zárja,

mely 1909-ben keletkezett. Az első tétel hat variációja – a Változatok egy gyermekdalra című művéhez hasonlóan – mind hangulatában, mind hangszerelésében sokszínű, tele sziporkázó ötlettel. A bruckneri scherzókkal rokonítható második tétel végén Mahler zenéjét megidéző kürttéma csendül fel. A románc melódiáját könnyed hangszereléssel tette varázslatossá. A fergeteges finálé rondója Mahler V. szimfóniájának utolsó tételével mutat rokonságot, megkoronázva a fin de siècle hangulatát idéző alkotást.

Rajna Martin így ajánlja a darabot: „Dohnányi Ernő fisz-moll zenekari szvitje az utóbbi évek egyik nagy felfedezése volt számomra. A hihetetlenül szellemes, invenciókban gazdag, bámulatos hangszerelési bravúroktól hemzsegő művet a szerző 1909-ben írta Berlinben, amikor az ottani zeneművészeti főiskola tanára volt. Bár egyértelműen fellelhető e művében Richard Strauss, Mahler, de legfőképpen Brahms hatása (Dohnányi az év februárjában levélben köszöni meg apjának a Brahms-szimfóniák partitúráit, melyeket karácsonyi ajándékként kapott!), mégis elvitathatatlanul jelen van már az ő saját, egyéni stílusa. A darab különlegessége, hogy a konvencionálisnak tűnő négytételességben Dohnányi újszerű formát hoz létre, melyben a mű legelején bemutatott téma vonul végig a kompozíción, de nem csupán az első tétel variációin, hanem e melódia a későbbi tételek dallamaival is rokonságot mutat, különleges egységet alkotva a zenei anyag és forma tekintetében (különösen érdemes megfigyelni a Scherzo és a Romanze tétel fő témáit). A kompozíció négy teljesen különböző formájú és karakterű tétele az érzelmek és színek teljes palettáját festi le hangokkal, a századforduló még békés éveinek hangulatát tárja elénk.”

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Nemrég arról álmodtam, hogy az Ódry Színpadon járok. Sajnos rövid álom volt.” – beszélgetés Gálffi Lászlóval

Húszon évesen az Equus és a Rimbaud-estje voltak a belépője a színházba. Majd jöttek a király és királyi szerepek. Kezdenek felejteni, mondja – nem hiszem. Lehet, hogy most csendesebb időszaka van, de a fiatalkori energia beépült, ott maradt. Az Örkény Színház Jelenetek a bábuk életéből bemutatója kapcsán beszélgettünk szenvedélyekről, zsenikről, öregedésről Gálffi Lászlóval.
Könyv

„Nagy tételben fogyasztom a szépprózát” – Grisnik Petra, a Lírástudók új műsorvezetője

Grisnik Petra személyében új műsorvezető csatlakozik a Lírástudók csapatához. Első vendége Závada Pál, akivel legújabb kötetéről, az Apfelbaum – Nagyvárad, Berlinről beszélgetnek a május 25-én jelentkező műsorban. A színésznővel könyvekről, olvasási szokásairól és irodalmi kötődéseiről beszélgettünk. 
Klasszikus

Jövőre is sztárokkal és ifjú tehetségekkel vár a Zeneakadémia

Huszonkét sorozattal, a barokktól a kortárs zenéig ívelő repertoárral, fiatal művészek és nemzetközi sztárok fellépésével várja közönségét a 2022/23-as évadban is a Zeneakadémia. Az ősz folyamán pedig újabb nemzetközi versenyeken mérettethetik meg magukat a legtehetségesebb ifjú muzsikusok.
Klasszikus

Elhunyt Lubik Hédy, hárfaművész

Életének 88. évében elhunyt Lubik Hédy, az Operaház hárfaművésze, aki hárfások nemzedékét nevelte évtizedeken át a Zeneakadémián - adta hírül az intézmény a facebook oldalán. 
Könyv

Ádám tragédiája a 20. században – Závada Pál a Lírástudók vendége

Grisnik Petra első vendége Závada Pál, aki a Lírástudók podcastban színházról, a 20. századi történelem iránti vonzalmáról, Madách és a teremtéstörténet inspiráló erejéről beszélt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Eötvös Péter és Mihail Pletnyov is a Concerto Budapest élén áll jövőre

Meghirdette 2022/23-as évadát a Concerto Budapest, a zenekarhoz első vendégkarmesterként Eötvös Péter, míg rezidens művészként Mihail Pletnyov csatlakozik.
Klasszikus hír

A legtehetségesebb ifjú muzsikusokat keresi a Budapesti Fesztiválzenekar

A zenekar tehetségkutató és -ösztönző programot indított annak érdekében, hogy a jövőben is a legnagyszerűbb muzsikusok foglalhassanak helyet köreikben.
Klasszikus hír

Jövőre is sztárokkal és ifjú tehetségekkel vár a Zeneakadémia

Huszonkét sorozattal, a barokktól a kortárs zenéig ívelő repertoárral, fiatal művészek és nemzetközi sztárok fellépésével várja közönségét a 2022/23-as évadban is a Zeneakadémia. Az ősz folyamán pedig újabb nemzetközi versenyeken mérettethetik meg magukat a legtehetségesebb ifjú muzsikusok.
Klasszikus gyász

Elhunyt Lubik Hédy, hárfaművész

Életének 88. évében elhunyt Lubik Hédy, az Operaház hárfaművésze, aki hárfások nemzedékét nevelte évtizedeken át a Zeneakadémián - adta hírül az intézmény a facebook oldalán. 
Klasszikus hír

DVD-kiadvány jelenik meg Fischer Annie felvételeiből

Öt lemezen jelennek meg a 20. század egyik legjelentősebb zongoraművészének tévé- és videófelvételei, dokumentumfilmek és információs anyagok kíséretében.