Eötvös József

Eötvös József Artisjus- és Liszt Ferenc-díjas gitárművész 2014-ben hívta életre a Budapesti Nemzetközi Gitárfesztivált és Versenyt. A versenyre háromévente lehet jelentkezni, de a Fesztivál minden évben várják a hangszer szerelmeseit. Idén november 9–11. a nyilvános mesterkurzusok mellett három hangversenyre kerül sor a Zeneakadémián. Az eseménysorozatra a világ minden tájáról érkeznek művészek, idén Németországból, Argentínából, Spanyolországból,  Kubából, Kínából, akik nem csak az esti koncerteken, de a napközbeni előadásaikon is megosztanak számos érdekességet a gitárral kapcsolatban minden érdeklődővel. Az idei nemzetközi Gitárfesztivál egyik fontos eleme a duó. Mindhárom napon ugyanis hangszeres párosok lépnek fel, akik játéktechnikájuk mellett virtuozitásukkal, szuggesztív előadásukkal is vélhetően nagy hatást gyakorolnak majd a hallgatóságra. Eötvös József gitárművész, a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezető tanára tanulmányait a weimari Zeneművészeti Főiskolán Roland Zimmer professzor növendékeként végezte, s ugyanitt tanult zeneszerzést Franz Justtól. Rendszeresen koncertezik szólistaként és versenyművek előadójaként világszerte, koncertjein saját művei és átiratai mellett fontos szerepet kap a 20. századi kortárs magyar zene. Átiratai egyébként olyan zenei különlegességek, amelyeket a világon egyedül ő játszik. Mesterkurzusain főleg a barokk és a kamarazenére koncentrál a résztvevőkkel. Eötvös József számos nemzetközi gitárverseny zsűritagja, az Esztergomi és a Balatonfüredi Nemzetközi Gitárfesztivál művészeti vezetője. Eötvös Józseftől azt is kérdezzük, miért annyira népszerű a gitár a zenét tanulók körében és miért a zenehallgatók között; a gitárirodalom mennyire gazdag, s ő maga miért készít átiratokat; az első gitárfesztiválról mi volt a legfontosabb visszajelzése 2014-ben, és mire törekszik idén; kik lesznek a koncertező művészek.

Eötvös József (Fotó/Forrás: Raffay Zsófia)

Fenyvesi Lili

Firenzében rendezték meg augusztusban a független alkotásokat felvonultató filmszemlét, ahol a zsűri a legjobb diplomafilmnek Fenyvesi Lili rendezését, a Ne szeress-t választotta. Az ELTE Filmszakán készült diplomamunka egy, a kislányát egyedül nevelő anyukáról szól, aki a rég nem látott apát találja az ajtóban. A tékozló férfi hosszú idő után döntött úgy, hogy mégis részese akar lenni a családnak, és azt állítja, hogy most már készen áll az apaságra, a nő viszont érhető módon szkepszissel fogadja őt. A Fátyol Hermina és Nagy Zsolt főszereplésével készült kisfilmet elsőként idén májusban a II. ELTE Filmszemle alkalmával mutatták be itthon, majd a BuSho Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválon szerepelt. Lili a színházi szakmában is otthonosan mozog: Mundruczó Kornél rendezőasszisztenseként kezdett a Winterreise című előadásban, majd Olasz Renátó munkatársa volt a Staféta-nyertes Kitagadottakban. Jelenleg a Vígszínházban dolgozik rendezőasszisztensként Pass Andrea, ifj. Vidnyánszky Attila és Szász János mellett A Ne szeress című díjnyertes filmről és a további forgatókönyv tervekről beszélgetünk Fenyvesi Lili rendezővel.

Kovács Géza

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 75. születésnapját ünnepli. 1936-ban jött létre a majdani nagyzenekar alapját képező szalonzenekar Bertha István vezényletével, mely még ebben az évben a BBC meghívására Londonban is játszott magyar műveket Szedő Miklós tenor közreműködésével. Később, Dohnányi Ernő kezdeményezésére alakult meg a szimfonikus zenekar 1943-ban, az akkoriban megszokott angol nyelvű megnevezéssel, Budapest Symphony Orchestra. A zenekar széleskörű repertoárral, sokszínű koncertanyaggal rendelkezik, koncertjei között éppen úgy szerepelnek oratóriumestek, operaelőadások, szabadtéri előadások, mint kortárs zenei koncertek. Az együttes kiemelt feladatának tekinti a klasszikus zenei felvételek készítését, ebből következően nagyon sok zenei anyag kapcsolódik hozzá, s gyakran közreműködik filmzenék felvételén is. A világ vezető kritikusai egybehangzóan kiemelik az együttes kiegyenlített hangzását, hajlékonyságát és azt a mecénási tevékenységet, amelyet a magyar kortárs zene népszerűsítésével és rögzítésével végez. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara az alapítás óta főszereplője az évente megrendezésre kerülő Budapesti Wagner Napoknak. Jelenleg a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarának állandó karmestere Kovács János, tiszteletbeli örökös főzeneigazgatója Vásáry Tamás, állandó első vendégkarmestere, Vajda Gergely, művészeti vezetője pedig Kovács Géza. Kovács Géza a kilencvenes években a MÁV Szimfonikusok igazgatója volt, később a Magyar Állami Hangversenyzenekar, a Nemzeti Filharmonikusok vezetője lett. 2017-től a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek ügyvezetője. Rendszeresen publikál hazai és külföldi szaklapokban, vendégelőadó az ELTÉ-n, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen és a Werk Akadémián. Kovács Géza két évtizede elnöke a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének, több cikluson át tagja volt a New York-i székhelyű Nemzetközi Előadó-művészeti Társaságnak, tavaly óta pedig elnöke az Európai Előadóművészeti Munkáltatók Ligájának. Arról is kérdezzük, a külföldi és hazai méltatások mellett ő maga miért érzi különlegesnek és fontosnak az MR Szimfonikusok jelenlétét a hazai klasszikus zenei életben; mire kell inkább törekedni: a folyamatos megújulásra vagy régi, elvárt és szeretett értékek, hangzások megtartására; a Zeneakadémián lezajlott jubileumi hangversenynek voltak-e számára különleges pillanatai; meghatározható-e, hogy a következő években, évtizedekben milyen irányba megy tovább az együttes, van-e ezzel kapcsolatos konkrét terv, ami például a repertoárt, a koncerteket illeti.

Kovács Géza (Fotó/Forrás: Glódi Balázs, NFZ)

Nyers Alex

Vangelis neve egyet jelent a különleges hangzással, ikonikus filmek zenéjével és a szűnni nem akaró lázadással és újítással a zenében. A 75 éves görög zeneszerző már hatévesen komponált, de nem akart zenetanárhoz járni. Saját maga tanult meg zongorázni, és bár szülei beíratták a zeneiskolába, a kottaolvasás tudományát soha nem sajátította el. Amikor később erről faggatták, elárulta: ha tanárai arra kérték, játsszon valamit, úgy tett, mintha a hangjegyeket olvasná, de valójában mindent emlékezetből adott elő. Később az athéni Képzőművészeti Akadémián festészetet tanult, amely a mai napig kedves időtöltése, képeit már neves galériákban is kiállították. Első együttesét 1963-ban alapította, majd 1967-ben Demis Roussos és Loucas Sideras társaságában megalapította az Aphrodite’s Child elnevezésű együttest, amely 1972-ig több mint 600 kislemezt adott ki. Vangelis első szólólemeze 1973-ban jelent meg, hamarosan azonban a filmek világa is elvarázsolta. Élete legnagyobb sikerét a Tűzszekerek című film zenéjének köszönheti, amelyért 1981-ben a legjobb filmzenéért járó Oscar-díjat is hazavihette. Vangelis egész pályája során azt vallotta: munkássága egy csatorna, melyen keresztül a zajok káoszából zene lesz. November 8-án életre kelnek az Oscar-díjas zeneszerző világsikerű művei Hien és a nyolcvan fős Magyar Virtuózok Zenekar, valamint a Budapest Énekegyüttes közreműködésével a Papp László Budapest Sportarénában. Nemcsak a feledhetetlen zenei világ, de különleges vizuális élmények is kapcsolódnak majd a koncerthez: Vangelis zenéjének légiességét képileg vitorla formájú textíliák jelenítik meg, amelyeken különleges történetek kelnek életre. Az est során Nyers Alex vezényli a kórust és a zenekart. A sokféle zenei irányzatban is magabiztosan mozgó karmester a pénzügyőr zenekar országosan ismert és kedvelt hivatásos fúvószenekarban is vezényel. Nyers Alexet arról is kérdezzük, Vangelis zenéje miben jelent kihívást, mennyire bonyolult zene ez; ő maga mennyire vizuális típus, összekapcsolódik-e benne a filmek világa a megszólaló zenével; a próbák során mi volt a legnehezebb feladat; illetve melyik a kedvenc zenei anyaga Vangelistől.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.