Zongora és improvizáció sokak számára egyet jelent a jazz műfajával, pedig a zongorán való szabad játék minden klasszikus zenész számára is – olykor nagyon nehéz – feladat, és a zenei korszakok mindegyikében megjelenik, már a barokk idején is. Vukán György, a magyar zenei élet egyik legismertebb zongorista zeneszerzője maga is nagyon kedvelte a zongorajáték minden formáját, és éppen ezért hozta létre a Vukán Creative Art Díjat. „Célom az volt, hogy a díjjal felhívjam a figyelmet a kreativitás szükségességére, segítsem a rögtönzés fontosságának becsületét, és inspirációt gyakoroljak felélesztésére, ahogy ez valamikor is alapja volt a zenei létnek. Sajnos főként
a 20. században a zene kettészakadt zeneszerzőkre és előadókra, mely – kétségtelen előnyei ellenére – hihetetlen mértékben vissza és háttérbe szorította a kreatív embert, aki egy személyben szerző és előadó.
Mert a zenész elsősorban attól zenész, hogy a saját gondolatait játssza. Ez egy személyben kell megvalósuljon. Azt mondják, nehéz. Nem könnyű, de ezért nagy dolog a művészet” – írta a Kossuth-, Erkel Ferenc- és Balázs Béla-díjas zeneszerző, zongoraművész.
ifj. Balázs Elemér (Fotó/Forrás: Óbudai Társaskör)
A Vukán Creative Art Díjat tavaly ifjabb Balázs Elemér nyerte el, aki hétévesen kezdte zongora tanulmányait a Molnár Antal Zeneiskolában Práda Sándorné tanárnőnél. Kétszer szerzett harmadik díjat az Országos Ferenczy György Zongoraversenyen, valamint elnyerte a The Bridge of Music nemzetközi versenykülöndíját.
A Magyar Rádió Klasszikus és Jazz műsorában Elemér 12 évesen 45 perc klasszikus anyagot zongorázott, s júniusi koncertjéről is felvételt készít a Bartók Rádió.
Sikerrel felvételizett a Bartók Béla Konzervatórium klasszikus zongoraszakára, emellett három éve zeneszerzéssel is foglalkozik, saját műveit egyre gyakrabban hallhatja a közönség – legutóbb édesapja, Balázs Elemér zenekarának lemezbemutató koncertjén. Ifjabb Balázs Elemért arról is kérdezzük, mi jelenti számára az improvizáció szépségét, kit tart ebben nagy példaképnek; meghallgat-e másokat technikájukat figyelve, vagy saját technikáját fejleszti, s ha igen, annak van-e jellegzetessége; illetve mi a következő fontos állomás a szakmai életében.
Idén tavasszal ismét megrendezik a főváros szokásos világzenei és folklór fesztiválját, a Budapest Folk Festet, amely ezúttal is számos remek koncerttel és családi programmal készül két helyszínen, a Fonó Budai Zeneházban, illetve a Várkert Bazárban.
Május 24-én a késő esti koncerten lép fel a Góbé zenekar, amelynek tagjai együtt muzsikálnak mentorukkal, a Muzsikás együttes prímásával, Porteleki Lászlóval.
A Góbé 2007 novemberében alakult Budapesten. 2011-ben nyerte meg a Talentométer tehetségkutató fesztivál népzene-világzene kategória- és közönségdíját, ennek eredményeképp felvehették első lemezüket, amely 2013-ban jelent meg Góbé címmel. Két évvel később látott napvilágot Ez van! című albumuk. A zenekar frontemberét, tamburását, énekesét, Csasznyi Imrét kérdezzük a közelgő fellépésről.
Góbé Zenekar
Görög Ibolya neve egyet jelent a viselkedéskultúra, a protokoll, a közéleti szereplők megjelenése és a hétköznapi viselkedési normák közvetítésével. Talán nincs is még egy olyan szakember az országban, aki ilyen imponáló és mindig naprakész tudással rendelkezik mindarról, amit a legegyszerűbb attitűdtől a legelegánsabb vagy éppen rendkívül szigorú politikai kiállásig tudni illik.
Számos politikus, közszereplő, művész köszönheti Görög Ibolyának azt a magabiztosságot, amivel bármely helyzetben hitelesen és minden elvárásnak megfelelően tud fellépni,
de akár egyetemisták is sok vidám előadást és fontos jegyzetet kaptak a protokoll nagyasszonyától. Görög Ibolya számos könyvet írt az elmúlt két évtizedben a viselkedés alapszabályairól, mint amilyen a Protokoll az életem vagy A nyilvánosság kelepcéi , a Wellness illendően és még folytathatnánk a sort, mire megérkezünk legújabb könyvéhez, amelynek címe Summa Summarum. Minden könyve jellegzetes humorral, hétköznapi szituációk bemutatásával íródott, ahogyan ez is: hogyan viselkedjünk egy hivatalos rendezvényen; mit vegyünk fel és mit semmiképpen, ha szerelmünk bemutat a szüleinek; hogyan lehet tárgyaláson vesztes helyzetből mégis nyerni. Görög Ibolyát arról is kérdezzük, mi volt a legelső élménye a protokoll kapcsán, amikor úgy érezte, egy bizonyos megnyilvánulás nem helyes, másként kellene csinálni; mi volt szakmai élete legérdekesebb helyzete, kihívása, és vajon a viselkedésbeli kulturáltság, elegancia lehet-e velünk született tulajdonság, vagy ezt mindenkinek meg kell tanulnia; kellő hangsúlyt kap-e manapság az étkezés etikettje, vagy ez is elveszőben van; s vajon a közösségi média milyen csapdákat rejt egy közismert ember számára.
Görög Ibolya (Fotó/Forrás: http://www.gprotokoll.hu/)
Lux et umbra címmel jelent meg a Cimbiózis harmadik lemeze a Fonó Records gondozásában. A kortárs és a 20. századi zene inspirálta album elkészítéshez Lukács Miklós cimbalmos a jól megszokott partnerek – Orbán György bőgős és Baló István dobos – mellé kitűnő klasszikus zenész barátait, Klenyán Csaba klarinétost és Jankó Attila fagottost is vendégül hívta.
Klenyán Csaba (Fotó/Forrás: Óbudai Társaskör)
Az így összeállt ötfős zenei szimbiózis munkáját dicsérő, a korongon hallható, hat kompozícióból álló ciklus a fény és árnyék témájára, a csöndesebb és kissé komorabb tél, valamint a zajosabb és derűsebb nyár összetartozására épít.
A lemezbemutató koncertre május 10-én a Fonó Budai Zeneházban kerül sor, a lemez a koncert napján jelenik meg.
A modern-klasszikus stílusú albumról Lukács Miklóssal és Klenyán Csabával beszélgetünk.
Adásban
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik
Rádió 92.1-en, ismétlésére 2018. május 6-án, vasárnap este hét órától kerül sor, a következő héttől pedig a Fidelio Klasszik archívumában is meghallgathatók az interjúk. A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.
hírlevél
