A Balázs Elemér Group április 18-án Sounds of Diversity címmel lemezbemutató koncertre várja közönségét az Uránia Filmszínházba. A zenekart 2000-ben alapította Balázs Elemér, nemzetközileg is elismert jazzdobos, a tagok pedig hozzá hasonlóan a magyar zenei élet kiemelkedő tehetségei, akikkel számos európai jazzfesztiválon szerepeltek sikerrel Bécstől Berlinen át Prágáig. A Balázs Elemér Group zeneisége sajátos, egyedi dallamokra és különleges ritmikára épülő, a kontrasztokat is szívesen alkalmazó világ, amely a jazzre építve használja az etno elemeit, azon belül a világzene és a magyar népdalok hangulatát. Ugyanakkor a reneszánsz és a barokk időszakából is beemeltek már egyedülálló stíluselemeket a jazz világába. Balázs Elemér, aki dobosként és zeneszerzőként is meghatározó alakja a magyar jazznek, hat évesen kezdett zenét tanulni, és az elmúlt évtizedekben a legkiemelkedőbb jazz zenészek, köztük Babos Gyula, Dés László, Snétberger Ferenc, Csepregi Gyula, Szakcsi Lakatos Béla vagy Vukán György is hívták őt játszani. Pat Metheny így nyilatkozott Balázs Elemér különleges dobtechnikájáról: „Elemér, véleményem szerint az egyik legjobb dobos ma a szakmában. Összehasonlíthatatlan muzikalitással és finomsággal játszik. Képes minden egyes zenei pillanatot olyan figyelemmel hallgatni, olyan kiváló, spontán döntéseket tud a színpadon hozni, amellyel csak növeli zenésztársai játékának minőségét. Kiváló érzékkel nyúl a hangszeréhez. Mindig élvezettel játszom vele, s ugyanilyen örömmel is hallgatom.” Balázs Elemért az új lemez kapcsán arról is kérdezzük, hogyan változott a zenekar összetétele, mi inspirálta a Sounds of Diversity anyagát, vannak-e olyan zenei és szövegbeli elemek, amelyek csakis erre a lemezre jellemzőek, illetve a tagokkal hogyan zajlik egy próbafolyamat, hogyan kezdik összeállítani az egyes számokat.

Balázs Elemér

Nemrégiben látott napvilágot Závada Péter Roncs szélárnyékban című verseskötete, s a szerző máris egy új művel, a Je suis Amphitryon című drámakötettel jelentkezik. A dráma Amphitryon történetének újraértelmezésén keresztül az identitás alapvető kérdéseihez vezet el, megjelenik benne az eredeti történet hat szereplője: Amphitryon, Alkméné, Charis, Sosias, Jupiter és Merkúr, de nem éles határokkal bíró karakterek vannak a színen, hanem a történet által felvetett problémák kibontói, polifonikus szólamok, amelyek olykor egymásba csúsznak, és asszociatív módon ugrálnak időben és térben. Závada drámájából Geréb Zsófia készített színpadi változatot, amelynek ősbemutatóját április 24-én és 25-én tartják a Trafóban; a főszerepekben Kovács Krisztián, Bánfalvi Eszter, Jaskó Bálint, Mentes Júlia, Lestyán Attila és Kőszegi Mária láthatók. A kiadvány a bemutató előtt limitált példányszámban, exkluzív terjesztési joggal, kizárólag a Trafóban lesz kapható. A műről Závada Péter költő-drámaíróval beszélgetünk.

Závada Péter (Fotó/Forrás: Thealter.hu)

Hetedik alkalommal, április 7-én és 8-án rendezi meg idén a Fonó Budai Zeneház a Wine and Violin Hegedűkészítők Szalonját, amelynek keretében a legnevesebb hazai mesterek mutatják be míves hangszereiket, melyeket a látogatók bátran kézbe vehetnek, kipróbálhatnak, a készítőkkel pedig beszélgethetnek is egy-egy pohár finom bor mellett. Az eseményt koncertek színesítik: fellép többek mellett Kokas Katalin hegedűművész és testvére, Kokas Dóra csellóművész, az Opera Vonósnégyes tagjai, valamint az áprils 14-i Violin Extra keretében a világhírű Alexander Balanescu hegedűművész-zeneszerző. A Wine and Violin Hegedűkészítők Szalonjának alapítójával, szervezőjével, Faragó-Thököly Márton hegedűkészítő mesterrel a rendezvény céljáról, valamint a hegedű és a bor közös vonásairól beszélgetünk.

Faragó-Thököly Márton

Szekrényes Miklós tanár, író, irodalomszervező, a Szépírók Társaságának tagja nemcsak oktat és publikál, de több mint tíz éve SMS, azaz Sajóvámosi Művészeti Staféta címmel programsorozatot szervez. A Miskolc mellett található picike település igen hányattatott sorsú, nagy a nincstelenség és a reménytelenség, ám a szervező mégis elérte, hogy kortárs írók, költők rendszeresen elmenjenek egy hívására beszélgetésre, könyvbemutatóra. Szekrényes Miklósnak Budifoci címmel nemrég anekdotikus tárcafüzére jelent meg, amiről egy helyen így ír Kabai Lóránt: „Szociológiai terepmunkaként is olvasható; az ország egyik legszomorúbb régiója adja a keretet a lesekhez, büntetőrúgásokhoz, a meccsekre utazásokhoz vagy éppen a hogyozáshoz, italozáshoz és a filozofáláshoz.” Az SMS főszervezőjétől, Szekrényes Miklóstól azt is kérdezzük, miért éppen a foci? A foci mindenkit foglalkoztat ma Magyarországon, de a tárcákban a konkrét események, jelenségek mellett milyen szimbólummal találkozhat az olvasó; az SMS-mozgalom mennyire határozza meg az életét és írói munkásságát; illetve mi van ma Miskolc környékén, ami egy szépírót elvarázsolhat, inspirálhat?

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.