A fekete-fehér színei címmel ad francia estet a Zeneakadémián április 27-én Baranyay László. A nagy magyar zongoraművészek különleges iskolázottságú alakja, a Zeneakadémián több mint négy évtizede tanító zongoraművész nemrég ünnepelte hetvenedik születésnapját. Művészete a Bartók-vonalat egyesíti a nagy orosz zongorista hagyományokkal, hiszen annál az Ungár Imrénél végzett, aki a Bartókot is tanító Thomán István növendéke volt; Baranyay László Moszkvában eltöltött három tanulóéve alatt pedig a szintén legendás Heinrich Neuhaus fiánál tanult, de a 20. század számos más művészóriásánál tökéletesítette tudását. Bevallása szerint a 19–20. század fordulójának francia zenéjéhez középiskolás kora óta szorosan kötődik, azóta szívesen hallgatja, játssza és tanítja Ravel és Debussy darabjait.
Timár Sándor koreográfus és felesége, Tímár Böske 1993-ban alapították a Csillagszeműek Táncegyüttest, amely már 3 éves kortól a Timár-módszer segítségével tanítja a gyerekeket, fiatalokat, felnőtteket a magyar népzene és a magyar népi táncok szépségére. A Csillagszeműek nemcsak világhírű Táncegyüttes, hanem táncpedagógiai műhely is, amelyben a gyermekek a Timár-módszer segítségével minél kisebb korban megismerkednek az elevenen élő néptánc és népzene hagyománnyal. A színpadi mozgás, a népdalok szövege, zenéje, a koreográfia és az együtt táncolás öröme mellett a Csillagszeműek közösségteremtő ereje is nagyon fontos, s a felnőtt életben is stabil alapokat jelent a gyermekkori tánc. Amikor Yehudi Menuhin hegedűművész átadta Timár Böskének a Planetáris Tudat Díját a Kongresszusi Központban, azt mondta: „Önök csodálatos dolgot művelnek a gyerekekkel. A világ minden táján így kell tanulni a gyerekeknek énekelni és táncolni, ahogy ezt ma este itt láttam.” A Csillagszeműek 22 országban jártak már, Európa nagyvárosaiban vagy a tengerentúlon Brazíliától Kínán és Japánon át Új-Zélandig mindenhol megfordulnak, és Magyarország táncos nagyköveteiként újabb és újabb rajongókat szereznek nemcsak az együttesnek, de a magyar kultúrának is. Tímár Böske táncművész, pedagógus, a Csillagszeműek művészeti vezetője a Bartók Béla Táncegyüttesben kezdte pályafutását, s szólókarrierje is hosszú évtizedekre a színpadhoz kapcsolta őt mint táncost. A Csillagszeműek 2002-ben léptek fel először a japán császár előtt, a palotájában. Azóta is töretlen a barátság, és évről évre egyre több japán fiatal, főleg egyetemista veszi fel kurzusként a magyar táncokat, és tanulja örömmel ezt a számára annyira kifejező, a japán kultúrához képest annyira nyitott és szenvedélyes kifejezési formát, a magyar népi táncot.
El Kazovszkij orosz származású Kossuth-díjas magyar festőművész, grafikus, díszlet- és jelmeztervező különleges tárlata nyílt nemrég a Várfok Galériában. A művész rendhagyó, besorolhatatlan, elgondolkodtató, olykor megosztó, de mindenképpen egyedi életműve egészében titokzatos, jellegzetesen önálló mitológiai világ kelt életre, amelynek motívumait a görög mitológiából, a Távol-Kelet világából és magából az emberi létezésből alkotta. Szimbólumai jellegzetesek, színvilága, formavilága csak rá jellemző módon fedezhetők fel, bármilyen alkotását is látjuk: festményt, szobrot, installációt, díszletet. A Várfok Galéria egyik első kiállítója volt 1991-ben, és 2008-ban bekövetkezett haláláig összesen tizenhat egyéni kiállítást rendeztek El Kazovszkij számára. A most nyílt műfajilag is sokszínű: a festmények, installációs elemek és grafikák a '70-es évek korai alkotásaitól egészen a 2000-es évekig viszi végig a látogatót e különleges életművön. További érdekesség, hogy El Kazovszkij személyiségét, karakterét is igyekszik megmutatni a kiállítás, mégpedig archív interjúkkal, korabeli felvételekkel. Kovács Krisztina művészettörténészt, a Várfok Galéria vezetőjét arról is kérdeztük, mi lehet El Kazovszkij legerőteljesebb hatása a magyar művészettörténetben; tekinthetjük-e őt korszaknyitó művésznek; van-e hozzá hasonló alkotó a magyar kortársak között. Mindezek mellett beszéltünk még a Hattatt-díjról is, amely minden évben olyan embert kíván díjazni, aki bármilyen módon hozzájárult a magyar kortárs művészet elismertségéhez.
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére április 24-én, vasárnap este hét órától kerül sor.
A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.