Klasszikus

Fidelio Klasszik: Baráth, Berkovits, Székely, Tóth

2018.02.16. 11:44
Ajánlom
A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása február 17-én hallható a 92.1-en.

Händel Susanna című oratóriumát 1748 nyarán komponálta, és 1749 február 10-én mutatták be a Covent Gardenben, de azóta sem láthatta a nagyközönség itthon, hiszen még soha nem hangzott el. Február 23-án, Händel születésének 333. évfordulóján a Vigadóban csendül fel először a mű Baráth Emőke operaénekessel a címszerepben, Németh Pál vezényletével, a Kodály Kórus Debrecen és a Savaria Barokk Zenekar kíséretével. A Susanna librettóját Newburgh Hamiltonnal tulajdonítják, valójában azonban Moses Mendes írta Dániel könyvének 13. fejezete alapján. A szakirodalomban operaként is szerepel a zenemű, azonban Händel a művét a Soli deo gloria szavakkal zárja, ami azt jelenti, hogy ő maga oratóriumnak szánta. A nagylélegzetű mű különös sorsa egyébként abban is megmutatkozik, hogy az 1749-es bemutató után száz évig nem hangzott fel sehol a világban, majd a komponista halálának 100. évfordulóján Kölnben felcsendült, de újból és újból hosszabb szünetek jellemezték a Susanna bemutatóit. A különleges darab kapcsán Baráth Emőke operaénekestől azt is kérdezzük, hogy mi jelenti az előadásban a nehézséget és a szépséget számára; mennyire népszerű most a nagyvilág operaszínpadain a Susanna; illetve őt magát milyen kapcsolat fűzi az oratóriumokhoz.

Baráth Emőke

Baráth Emőke (Fotó/Forrás: Raffay Zsófia)

Az Artisjus Irodalmi Nagydíj az elmúlt években az egyik legrangosabb hazai irodalmi elismeréssé vált, s az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotását jutalmazzák vele. Idén immár 13. alkalommal adták át – ezúttal Berkovits György író-szociológus kapta a Magyar látvány című esszékötetéért. Az 1940-ben Orosházán született író esszékötetének tizenhat írása között szerepelnek érdekfeszítő családtörténetek, és többek között olyan témákat is feldolgoz, mint a terrorizmus lélektana; a zajszenny, mint kultúra vagy a tömegkultúra agresszivitása. A címadó Magyar látvány című esszében megelevenedik 150 év magyar történelme, és hat élpolitikusának csúnyán végződő sorsa, s a szerző felteszi a kérdést: mi lesz a most uralkodó hetedikkel? Berkovits György bővebben is mesél a kötetről, és elárulja azt is, hogy mit jelent számára az Artisjus Irodalmi Nagydíj.

Székely Kriszta

Székely Kriszta (Fotó/Forrás: Bíró András)

Igényes zenei anyag, melódiagazdagság, humoros dalszövegek, sodró lendület, szerelmi háromszög, félreértések sokasága – többek között ezekkel kecsegtet a Székely Kriszta rendezésében színre vitt Kékszakáll című Offenbach-operett, amely február 23-án látható első ízben a Budapesti Operettszínházban többek között Boncsér Gergellyel, Dolhai Attilával, Veréb Tamással, Kállay Borival, Szacsvay Lászlóval és Kalocsai Zsuzsával a főbb szerepekben. A szerelmi viszonyokról és hatalomvágyról szóló, 21. századi elemekkel fűszerezett Offenbach-adaptációról a rendezővel, Székely Krisztával beszélgetünk.

A Kórusok Éjszakája elnevezésű amatőr fesztivál már évek óta nagyon népszerű a fellépő énekegyüttesek és természetesen a budapesti utcákon, tereken összesereglő hallgatóság körében is. A Kórusok Éjszakája szervezője és lelke a Csíkszerda Egyesület, akik úgy érezték, messze még a tavasz, nyár, amikor ki lehet vonulni a balzsamos éjszakába, jó lenne előtte még egy nagyot énekelni, így szervezni kezdték a Kórusok Téli Éjszakáját, amely február 24-én vár mindenkit a Magnet Házba. A hagyományokhoz híven mindenféle műfajban megszólalhatnak a hang szerelmesei, klasszikus, könnyűzene, kortárs, világ- és népzene, vagy akár régizene. Egy a lényeg: az a capella, tehát hangszeres kíséret nélküli előadás. A fesztivált bemutatkozó egyperces énekek nyitják meg a résztvevő kórusoktól, a záróprogram pedig a fesztivál közös dalának, Tóth Árpád Lélektől lélekig című darabjának együttes éneklése lesz, amelyben minden kórus részt vesz. A Kórusok Téli Éjszakája kapcsán Tóth Árpád karnagyot, a Csíkszerda kórus vezetőjét és a fesztivál ötletgazdáját az esemény részleteiről, a legnépszerűbb műfajokról és az éneklés szerepéről is kérdezzük.

A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2018. február 18-án, vasárnap este hét órától kerül sor.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Röhrig Géza karanténban - Élőben New Yorkból

Nyáry Krisztián online sorozata nem ismer országhatárokat. Ezúttal a New Yorkban élő költőt kérdezi arról, mit olvas a kényszerű otthonlét alatt.
Színház

Így mennek tovább a budapesti színházak - itt a megállapodás és néhány vélemény

Hosszú hetek egyeztetései után ma megállapodott a kormány és a Fővárosi Önkormányzat a színházak működtetéséről.
Jazz/World

Fonogram-életműdíjat kapott Kovács Kati – Hallgasd meg a nyertes felvételeket!

Hobo, Rácz Gergő és Orsovai Reni, a Mörk, a Sárik Péter Trió, Lajkó Félix & Volosi, Krizso, a Bagossy Brothers Company is Fonogram-díjat kapott a szombaton az interneten tartott online eseményen. Életműdíjjal Kovács Katit, szakmai életműdíjjal Gőz Lászlót ismerték el.
Plusz

Horgas Eszter: „Prés alatt vagyunk mindannyian”

Csak ülünk és teázunk. Két különböző lakásban, a monitor két oldalán. Hiába, az ember olyan könnyen megszokja a személyes találkozások luxusát. Interjú karantén idején – a gépeken keresztül – Horgas Eszter fuvolaművésszel.
Könyv

Gergely Ágnes: „Egyszer csak újra eszméletéhez tér a világ”

A napokban jelentették be: a Tiszatáj folyóirat 2019-es díját Gergely Ágnesnek ítélték oda. A 87 éves Kossuth-díjas költőt, írót, műfordítót Karácsony Ágnes hívta föl telefonon.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.