Klasszikus

Fidelio Klasszik: Baráth, Berkovits, Székely, Tóth

2018.02.16. 11:44
Ajánlom
A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása február 17-én hallható a 92.1-en.

Händel Susanna című oratóriumát 1748 nyarán komponálta, és 1749 február 10-én mutatták be a Covent Gardenben, de azóta sem láthatta a nagyközönség itthon, hiszen még soha nem hangzott el. Február 23-án, Händel születésének 333. évfordulóján a Vigadóban csendül fel először a mű Baráth Emőke operaénekessel a címszerepben, Németh Pál vezényletével, a Kodály Kórus Debrecen és a Savaria Barokk Zenekar kíséretével. A Susanna librettóját Newburgh Hamiltonnal tulajdonítják, valójában azonban Moses Mendes írta Dániel könyvének 13. fejezete alapján. A szakirodalomban operaként is szerepel a zenemű, azonban Händel a művét a Soli deo gloria szavakkal zárja, ami azt jelenti, hogy ő maga oratóriumnak szánta. A nagylélegzetű mű különös sorsa egyébként abban is megmutatkozik, hogy az 1749-es bemutató után száz évig nem hangzott fel sehol a világban, majd a komponista halálának 100. évfordulóján Kölnben felcsendült, de újból és újból hosszabb szünetek jellemezték a Susanna bemutatóit. A különleges darab kapcsán Baráth Emőke operaénekestől azt is kérdezzük, hogy mi jelenti az előadásban a nehézséget és a szépséget számára; mennyire népszerű most a nagyvilág operaszínpadain a Susanna; illetve őt magát milyen kapcsolat fűzi az oratóriumokhoz.

Baráth Emőke

Baráth Emőke (Fotó/Forrás: Raffay Zsófia)

Az Artisjus Irodalmi Nagydíj az elmúlt években az egyik legrangosabb hazai irodalmi elismeréssé vált, s az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotását jutalmazzák vele. Idén immár 13. alkalommal adták át – ezúttal Berkovits György író-szociológus kapta a Magyar látvány című esszékötetéért. Az 1940-ben Orosházán született író esszékötetének tizenhat írása között szerepelnek érdekfeszítő családtörténetek, és többek között olyan témákat is feldolgoz, mint a terrorizmus lélektana; a zajszenny, mint kultúra vagy a tömegkultúra agresszivitása. A címadó Magyar látvány című esszében megelevenedik 150 év magyar történelme, és hat élpolitikusának csúnyán végződő sorsa, s a szerző felteszi a kérdést: mi lesz a most uralkodó hetedikkel? Berkovits György bővebben is mesél a kötetről, és elárulja azt is, hogy mit jelent számára az Artisjus Irodalmi Nagydíj.

Székely Kriszta

Székely Kriszta (Fotó/Forrás: Bíró András)

Igényes zenei anyag, melódiagazdagság, humoros dalszövegek, sodró lendület, szerelmi háromszög, félreértések sokasága – többek között ezekkel kecsegtet a Székely Kriszta rendezésében színre vitt Kékszakáll című Offenbach-operett, amely február 23-án látható első ízben a Budapesti Operettszínházban többek között Boncsér Gergellyel, Dolhai Attilával, Veréb Tamással, Kállay Borival, Szacsvay Lászlóval és Kalocsai Zsuzsával a főbb szerepekben. A szerelmi viszonyokról és hatalomvágyról szóló, 21. századi elemekkel fűszerezett Offenbach-adaptációról a rendezővel, Székely Krisztával beszélgetünk.

A Kórusok Éjszakája elnevezésű amatőr fesztivál már évek óta nagyon népszerű a fellépő énekegyüttesek és természetesen a budapesti utcákon, tereken összesereglő hallgatóság körében is. A Kórusok Éjszakája szervezője és lelke a Csíkszerda Egyesület, akik úgy érezték, messze még a tavasz, nyár, amikor ki lehet vonulni a balzsamos éjszakába, jó lenne előtte még egy nagyot énekelni, így szervezni kezdték a Kórusok Téli Éjszakáját, amely február 24-én vár mindenkit a Magnet Házba. A hagyományokhoz híven mindenféle műfajban megszólalhatnak a hang szerelmesei, klasszikus, könnyűzene, kortárs, világ- és népzene, vagy akár régizene. Egy a lényeg: az a capella, tehát hangszeres kíséret nélküli előadás. A fesztivált bemutatkozó egyperces énekek nyitják meg a résztvevő kórusoktól, a záróprogram pedig a fesztivál közös dalának, Tóth Árpád Lélektől lélekig című darabjának együttes éneklése lesz, amelyben minden kórus részt vesz. A Kórusok Téli Éjszakája kapcsán Tóth Árpád karnagyot, a Csíkszerda kórus vezetőjét és a fesztivál ötletgazdáját az esemény részleteiről, a legnépszerűbb műfajokról és az éneklés szerepéről is kérdezzük.

A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2018. február 18-án, vasárnap este hét órától kerül sor.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Könyv

Radnóti üzenetet küldött a Messengeren: Vesd le ruhádat, már esik is kinn ;)

Magyar költők verseinek részletei kerülnek plakátokra. Segít vajon a modernizálás a fiatalok irodalmi érdeklődésének felkeltésében?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hírek

José Cura a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek állandó vendégművésze lesz

A jövő évadtól induló együttműködés részeként november 13-án Verdi Requiemjét vezényli a Müpában az argentin művész.
Klasszikus ajánló

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Klasszikus interjú

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Klasszikus interjú

„A Kárpát-medencei népzene ihletforrás számomra”

A Bartók Világverseny első helyezése után az Artisjus Junior díját is begyűjtötte Dobos Dániel. A fiatal zeneszerzőt inspirációkról, jövőbeli célokról kérdeztük bemutatkozó interjúnkban.
Klasszikus díj

Dés László és Kurtág György is az Artisjus díjazottai között

Dés László életműdíjat vehetett át, Szabó Tibor (Magna Cum Laude) az év zeneszerzője, Bérczesi Róbert (Hiperkarma) pedig az év szövegírója címet kapta meg az Artisjus 2019-es díjainak átadóján.