A magyar holocaust emléknapján jelent meg Bauer Barbara legújabb, a XX. századi magyar történelem sorsfordító pillanatait, a vészkorszakot és Rákosi-érát felelevenítő, fordulatos, egyszerre megrendítő és felemelő, fiktív elemekkel átszőtt könyve, Az élet hangja.
A regény két kislány évtizedeken átívelő történetét, egy testvérpárét tárja az olvasók elé, akiket elszakított egymástól a történelem, de életben tartottak az igaz emberek és a zene.
Az Elsuttogom százszor, a Porlik, mint a szikla és még számos regényéről ismert szerzőt, Bauer Barbarát kérdezzük a sorok között megbúvó életigazságokról, kérdésekről, és a zene életmentő funkciójáról.
A Svung – Bécsi Magyar Színkör egy önálló, független színtársulat, melyet 12 Bécsben élő magyar anyanyelvű magyar hozott létre azért, hogy előadásaikkal az osztrák főváros egyre nagyobb magyar közösségét megszólítsa. A társulat vezetője, a szintén Bécsben élő Pohl Balázs pedagógus, rendező, a színkör pedig elsősorban hétköznapi helyzeteket, magánéleti, társadalmi problémákat dolgoz fel, rámutatva, kiemelve az egyén értékeit, ledöntve tabukat, berögzült dogmákat. A darabokat javarészt az alkotók, tehát a rendezők és a színészek együtt írják, társzerzőkként vesznek részt a darabok születésében. A két éve létrejött színtársulat állandó játszóhelye Bécs 8. kerületében a Pygmalion Theater, ahol magyarul játszanak, de német felirat megy az előadások alatt. A Svung következő bemutatója a Monarchia mulató című zenés játék, amelyre szereplőket toboroztak kora tavasztól, így egész nagy társulat mutatja majd be a Bécs-Budapest vonalon a '20-as, '30-as években játszódó, kuplékkal, kávéházi jelenetekkel tarkított, improvizációs elemekre épülő színművet. A Monarchia Mulató kétnyelvű lesz, rengeteg zenei betéttel. Pohl Balázst, a darab rendezőjét arról is kérdezzük, a Svung mit jelent most a bécsi magyar közönség számára, és milyen irányban szeretnének elmozdulni, ha szeretnének; hogyan választják ki a darabokat, és hogyan kezdenek hozzá egy előadás összeállításához; a Monarchia Mulatóhoz milyen háttéranyagból dolgoztak, és a szórakoztató elemeken túl mi a mondandója.
Több mint 24 eseményen közel 300 művész lép fel az idei, május 28-án startoló és június 10-ig tartó Zsidó Művészeti Napokon. A ZsiMü célkitűzése fiatalnak maradni, új tehetségeket felkutatni, és minél többet meríteni a zsidó és izraeli kultúra kifogyhatatlan tárházából. E gondolat mentén majd mindegyik művészeti ág képviselteti magát az összművészeti eseménysorozaton, s az ország olyan kiváló művészei lépnek fel, mint például Szulák Andrea, a Hot Jazz Band, Mácsai Pál, Kern András, Horgas Eszter, Falusi Mariann, a Budapest Ragtime Band vagy Dés László. Hogy hol foglal helyet a fesztivál a hazai és az egyetemes zsidó kulturális fesztiválok sorában, kik lesznek a visszatérő és az új vendégek, illetve hogy mely helyszínek adnak otthont idén a rendezvénysorozatnak, arról Vadas Vera, a Zsidó Művészeti Napok alapító igazgatója mesél.
A szerelem zsoldosai címmel ismét látható egy szokatlan szkeccskabaré a Dumaszínház és a Jurányi Inkubátorház együttműködésében, Bata Éva és Vinnai András játékával május 14-én. Az előadás egymáshoz laza szállal, de egy közös ponton mégiscsak kapcsolódó jelenetekkel elemzi nők és férfiak viszonyát, az együttélés, a szerelem és a magány kérdéseit.
Műsorunkkal azon férfiak és nők emléke előtt tisztelgünk, akik megjárták a párkapcsolat legmagasabb csúcsait és legmélyebb bugyrait. Akik kezdetben társra vágytak, hogy ne kínozza őket a magány, végül pedig magányra vágytak, hogy ne kínozza őket a társ
– írják az alkotók. A szkeccskabaré érdekessége, hogy zenei betétek és dalok is elhangzanak a jelenetekben, sőt kisebb interjúrészletek, amiktől teljesen kilép a színpadi hangulatból az előadás. A produkció további izgalmas vetülete, hogy a szerző, Vinnai Andrásné sem előtte, sem utána soha nem írt több darabot, A szerelem zsoldosai viszont ezzel a feldolgozással beírta magát a kortárs magyar színházi történelembe. Vinnai Andrással, a darab egyik szereplőjével arról beszélgetünk, hogy mikor és hogyan fedezte fel A szerelem zsoldosait, és hogyan indult el a darab színházi feldolgozása Bata Évával; mikor játszódik, van-e ennek jelentősége, visszavezethető-e személyes emlékekhez, érzésekhez, hangulatokhoz; illetve a nézők miért érezhetik úgy, hogy felszabadító a játék, miközben a párkeresés kínos kérdéseit feszegetik a színészek.
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2018. május 13-án, vasárnap este hét órától kerül sor, a következő héttől pedig a Fidelio Klasszik archívumában is meghallgathatók az interjúk.
A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.