Benedek Miklós és Ullmann Mónika kettősével láthatjuk a Hatszín Teátrumban Simon Stephens brit író darabját, a Heisenberg című kamaradarabot. Stephens a York-i Egyetemen végzett történelem szakon, és mielőtt színdarabokat kezdett volna írni, évekig történelmet tanított egy iskolában, sőt egy skót punk banda tagjaként is feltűnt. A negyvenes évei végén járó író első műve 1997-ben debütált Edinburghben, Bring me sunshine címmel, a Heisenberget pedig 2015-ben mutatták be New Yorkban. A Németországban a legtöbbet játszott angol nyelvű írót itthon a nagyközönség elsősorban a Harper Regan és a Kutya különös esete az éjszakában című műveiről ismerheti. A Szabó Máté rendezésében legközelebb február 27-én látható Heisenberg kapcsán a darabban Alexet alakító Benedek Miklóst arról is kérdezzük, mi a darab erőssége művészi szempontból, szakmailag és mi az, ami a leginkább elragadhatja a nézőket; kortárs íróként Simon Stephens milyen eszközöket használ akár látványban, akár a szereplők karakterében, párbeszédeiben, gondolatiságában. Az eredeti bemutató amerikai színpadon volt: Szabó Máté mire törekedett a rendezés kapcsán, volt-e különleges elképzelése a színészi játékról, vagy inkább a két szereplő egymásra hangolódására, ösztönös játékára bízta a megformálást? Hesienberg egyébként német fizikus volt, a kvantummechanika alapítója, és elmélete szerint van egy határa annak, hogy bizonyos fizikai mennyiségek egyszerre, teljes bizonyossággal mennyire ismerhetők meg. A darabban ez egy filozofikusabb síkon azt jelenti, hogy ugyanazt a pillanatot nagyon különbözően éli meg két ember, hiszen másként gondolkodunk. Benedek Tibor azt is elárulja, ez a fajta elmélkedés mennyire jellemző rá általában, vagy áthatja-e a játékát.
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján, február 25-én 21.00-kor mutatják be a Duna Televízióban Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró új történelmi drámáját. Az Örök tél című film a szovjet GUPVI- és Gulag-táborok elhallgatott világába vezeti be a nézőt, ahol közel 250 ezer magyar szenvedett a II. világháború után. A film Havasi János novelláját feldolgozva, megtörtént eseményeken alapszik. A mű többek között arra keresi a választ, hogy hogyan lehet lelkileg és fizikailag is túlélni egy olyan reménytelen helyzetet, amikor az embert gyökértelenné teszik, és kiszakítják a megszokott környezetéből. A filmben Rajmundot alakító Csányi Sándor Jászai Mari-díjas színművésszel beszélgetünk.
Thomas Bernhard világhírű osztrák író művét állítja színpadra a Forte Társulat Az olasz férfi munkacímen a Trafóban február 23-án és 24-én. A társadalmi és politikai mondanivalóval bíró darab a történelmi múlt bűneivel való együttélés problémájára fókuszál, témája a családi és társadalmi bűnök felszínre hozatala, illetve azok hatása a következő generációra. Horváth Csaba rendező-koreográfust, a Forte Társulat alapítóját és vezetőjét a titkokkal terhelt, Bartók-dallamokkal átszőtt drámáról kérdezzük.
A Thália Színház Nagyszínpadán február 24-én kerül színre az évad utolsó bemutatója, az Oscar című vígjáték. Főszereplője a gazdag Bertrand Barnier, akinek élete egy hétköznapinak tűnő reggelen teljesen megváltozik: kiderül, két lánya van, de csak az egyikről tud. Barnier lázasan igyekszik menteni a menthetőt, miközben körülötte mindenki őrült tempóban rohan a vágyai és a szerencséje után, de semmi sem ott van, ahol hitték. Barnier szerepében Nagy Viktort láthatjuk, a további szerepekben pedig Gubás Gabit, Bán Bálintot, Szabó Győzőt, Molnár Piroskát, Tóth Esztert, Fodor Annamáriát, Szabó Erikát, Hunyadkürti Istvánt és Mózes Andrást. A Claude Magnier által 50 évvel ezelőtt írt művet színpadra állító Vida Péter rendezővel beszélgetünk.
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2018. február 25-én, vasárnap este hét órától kerül sor.
A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.