Hónapokig tartó bizonytalanságot követően októberben úgy határozott a józsefvárosi önkormányzat, hogy nem alapítja újra a Bárka Színházat, ezzel pedig megszűnt az Üllői úti teátrum. Bérczes László, az egykori alapítók egyike két előadást menekített át a Nemzeti Színházba: a Nehéz című produkciót, valamint a tizenhat éve bemutatott Mulatságot. A Nehéz főhőse Háy János mindenkori főhőse: a vidékről tizenévesen Budapestre kerülő fiatalember, aki kiszakad az otthoni fészekből, „különb" lesz, mint ősei, megváltja a nemzetséget. Aztán az illúziók kicsorbulnak, ahogy az lenni szokott. Az előadás legközelebb november 8-án látható. A Mulatság 1999 februárjában a Bárka ideiglenes, Kálvária téri lerobbant épületében született, ott zendített rá a három szereplő először Cseh Tamás csujogatósára, és ott hangzott el először az örök kérdés: van-e az életben mulatság? A produkció legközelebb november 26-án látható a Nemzeti Színházban. A két előadásról a rendezővel, Bérczes Lászlóval beszélgetünk.
Az amerikai és európai pop art vezéralakjai mellett az irányzat kelet- és közép-európai hatását is bemutatja a Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum Ludwig Goes Pop + The East Side Story című legújabb kiállítása. Az év kiállításaként felvezetett tárlat a nemzetközi Ludwig-gyűjtemény anyagára épülve több mint 200 művet vonultat fel, amelyek biztosítási összértéke az 1 milliárd eurót is meghaladja. A Ludwig Múzeum így egyedülálló gazdagságú anyaggal tudja bemutatni a pop art különböző irányzatait. Ludwig Goes Pop címmel tavaly Kölnben, 2015 februárjában pedig Bécsben rendezett kiállítást a Ludwig Stiftung, a budapesti tárlat azonban nem ezek másolata, hiszen jelentős anyaggal vizsgálja a pop art kelet- és közép-európai hatását is. A 2016. január 3-ig nyitva tartó kiállítás koncepciójának megálmodójával, egyik kurátorával, Timár Katalinnal beszélgetünk.
2015 tavaszán a Bethlen Téri Színház és a Manna Kulturális Egyesület első alkalommal írt ki pályázatot fiatal, pályakezdő rendezők részére. A Találkozások című projekt keretében pályájuk elején járó rendezők vagy leendő színházi rendezők pályázhattak egy kétszereplős darabbal. Fontos kritérium volt, hogy a két választott színész közt legalább két generációnyi korkülönbség legyen. A pályázó munkáját egy felkért, tapasztalt rendező mentorálja. Így a produkció létrejöttekor két-két rendező- és színészgeneráció is találkozik, ahol a tapasztalt kollégák segíthetik fiatal, pályakezdő társaikat. A részletekről Gáspár Annát, a Manna Egyesület vezetőjét kérdeztük.
Bár a budapesti közönség leginkább Bach- és Mozart-játékosként ismerte meg, Jevgenyij Koroljov változatos, a barokktól a bécsi klasszikusokon, Schuberten és Chopinen át Debussyig, Messiaenig és Ligeti Györgyig ívelő repertoár birtokosa. Október 31-én és november 1-jén – a Concerto Budapest zenekar visszatérő vendégeként – Bach g-moll zongoraversenyét és Beethoven III. zongoraversenyét szólaltatja meg a Zeneakadémián. Az eseten elhangzik még az idén nyolcvanéves Arvo Pärt Missabrevis című műve és Beethoven V. „Sors” szimfóniája. Néhány héttel később, november 25-én az együttes a Művészetek Palotájában lép színpadra, ahol egy másik vendégművész, Valentina Lisitsa lesz a szólista. Az ukrán születésű, Amerikában élő zongoraművész játékát közel ötvenmillióan hallották már interneten keresztül, így kétségtelenül napjaink legismertebb zongoristáinak egyike, de olyan rangos koncerttermekben is fellépett, mint a Carnegie Hall és a Royal Albert Hall. Rachmaninov III. zongoraversenye a klasszikus repertoár technikailag egyik legnehezebb darabja, ezt követik majd ritkán hallható Stravinsky-művek. A hangversenyekről a Concerto Budapest vezetőjét, az est karmesterét, Keller András hegedűművészt kérdeztük.
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére október 25-én, vasárnap este hét órától kerül sor, a következő héttől pedig a Fidelio Klasszik archívumában is meghallgathatók az interjúk.
A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.