Berg Judit Lengemesék

Berg Judit könyve, egész pontosan mesesorozata, a Lengemesék nemrég került a mozikba, hogy elvarázsolja a gyerekeket, a szüleiket és a nagyszüleiket is egy csodálatos tó lakóinak történetével. Ők a lengék. Sokunkban él még a gyermekkor nyarainak emléke. Ha volt alkalmuk játszani tó vagy folyó környékén, bizonyára elvarázsolódtak attól a mesevilágtól, amit a tó lakói, a kacsák, békák, szúnyogok, halak közössége jelenti. Nos, éppen ezt az emléket idézheti a lengék, a tavak zöldbőrű őrzőinek birodalma is. Berg Judit, aki négy gyermek édesanyja és számos mesekönyv szerzője – mint a Rumini-sorozat, a Maszat-könyvek, a Panka és Csiribí vagy a Két kis dinó-sorozat – saját gyermekeinek kezdett meséket írni. Ma már gyerekek sokasága lehet részese mesevilágának. Berg Juditot arról is kérdeztük, hogy a Lengemeséket ki vagy mi ihlette, hogyan építette fel a világukat; a gyermekei mit gondolnak a lengékről, alakították-.e a saját gyermekei a lengék világának történetét; szerinte mire vágyik egy gyermek a mesében; illetve mi volt a legnehezebb feladat amikor a Lengemeséket mozivászonra vitték.

Idén ünnepeljük ötszázadik évfordulóját annak, hogy Luther Márton kiszögezte kilencvenöt tételét a wittenbergi vártemplom kapujára, s ezzel kezdetét vette a reformáció. A csaknem hatszáz programot szervező és támogató, a kultúra és a tudomány eszköztárát összekötő Reformáció Emlékbizottság egyik célja, hogy felhívja a figyelmet arra, miként teremtett új kezdetet és szellemi kincseket Európában és Magyarországon a reformáció, s miként tud a kultúrától a gazdaságig ma is a megújulás lendületével fellépni. A lutheri örökség 21. századi létjogosultságáról a Reformáció 500 nagykövetét, Gundel Takács Gábort kérdeztük, aki beszélt vallásváltása okairól, valamint elárulta azt is, hogyan működtethetjük jól emberi kapcsolatainkat, s miként őrizhető meg belső békénk e digitális eszközökkel átszőtt világban.

Kárpáti Péter (Fotó/Forrás: Rostás Bianka / Dívány)

Kárpáti Péter József Attila-díjas magyar drámaíró, színházi dramaturg, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem docense sokak számára a modern magyar drámaírás meghatározó alakja, egyúttal az alternatív színházak is szívesen mutatják meg darabjait és rendezéseit egyaránt. A legjobb új magyar dráma kategóriában nyert díjat többek között a  Tótferi vel és a  Pájinkás János sal a Dramaturgok Céhében, de a Színikritikusok is elismerték például  A negyedik kapu  című drámáját. Több mint húsz darabját mutatták be színpadon, többek között a Bárka, a Katona József Színház, a Vígszínház, de ismert a neve Londonban, Hamburgban, Varsóban és a felvidéki, erdélyi, vajdasági magyar nyelvű színházak közönsége körében is. Ugyanakkor írói élete egy másik, nem kevéssé fontos része a fiatalabb korosztályokat és a családokat is megszólító darabok, mint amilyen a Radnóti Színház felkérésére íródott, kicsi gyerekeknek szóló  Ofélia Árnyszínház a vagy a kamaszokat megszólító  Titkos ajtók  című darab a Káva Színházban. Nagy büszkesége a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Zsótér Sándor és Börcsök Enikő osztályba járó harmadéves hallgatókkal készült  1089 – Színház az orrod hegyén  című improvizációs darab.  Kárpáti Péter t arról is kérdeztük, hogy a modern drámaírásnak mi a legnagyobb kihívása; vajon meg lehet-e szerettetni a közönséggel a modern drámát, vagy ez még mindig egy meghatározott célközönséget vonz; illetve miért szeret a fiatalabb korosztálynak írni, és mire kell figyelnie, amikor számukra ír darabot.

Budapest hihetetlenül izgalmas építészete, története folyamatosan lázban tartja az ideözönlő külföldi turistákat, akik mindenre kíváncsiak: a gyönyörű épületekre, a fesztiválokra, a gasztronómiára, ahogyan persze a romkocsmákra és az éjszakai életre is. Ám Budapest azoknak is tud újat mondani, akik éppenséggel itt születtek vagy itt élnek régóta, de soha nem volt információjuk arról a sok történetről, anekdotáról, híres emberről és híres esetről, ami egy-egy épülethez, kávézóhoz, utcához, templomhoz kapcsolódik. Ha bármelyikünk nekiindulna csak úgy, nézelődni egy kicsit Budapesten, biztos, hogy egyik ámulatból a másikba esne. Éppen ezért nagyon népszerű az  Imagine Budapest – Városnéző túrák  elnevezésű projekt, amely ebben az ámulatban segíti a kíváncsi városlakókat. A tematikus túrák város- és művészettörténeti ismereteket is átadnak, mindamellett nem pusztán Budapest szépségeit mutatják meg, hanem az egykor itt élők történeteit, mindennapjait, egy adott kor jellegzetességeit a divattól a pletykán át a nagy fordulatokig. Az  Azt beszélik a városban: bűnügyi történetek a városban ,  A fal adja a másikat: avagy a pesti épületdíszek titkos nyelvezete  vagy éppen a  Toronyiránt – a belváros rejtőzködő templomai  mind beszédes címek. A 15 típusú tematikus túra mellett havonta egyszer lehetőség nyílik egy-egy elzárt, a nyilvánosság számára egyébként nem látható épület vagy helyszín meglátogatására és történetének felidézésére.  Káldi Emese  alapítót és túravezetőt arról is kérdeztük, hogyan indult az Imagine Budapest; hogyan épül fel a túrák tematikája; kik a túravezetők és kik a csoportok résztvevői általában; melyek a legnépszerűbb útvonalak; illetve hogyan szereznek mindig újabb érdekes információkat, sztorikat.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.