Közös koncertet ad Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész és Boros Misi, a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató felfedezettje december 6-án a Müpában. A Mester és tanítványa címet viselő hangversenyen először mutatkozik be a Bogányi-zongora 296 centiméteres, új „full-size” változata, amelyen a két művész fog játszani a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának kíséretében, Bogányi Tibor vezényletével. Hogy hogyan talált szakmailag egymásra a két zongoraművész, mit tanulhat mester a tanítványától, és miben különbözik az új zongoramodell a 2015-ben bemutatottól, arról Bogányi Gergelyt kérdeztük.

Boganyi Gergely

Kodály Zoltán zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató 135 évvel ezelőtt született és 50 évvel ezelőtt halt meg. Emléke és kivételes zenei hatása előtt tisztelegve 2017-et Kodály-emlékévnek nyilvánították itthon és külföldön egyaránt, számos koncerttel, kiállítással egybekötve. A Kodály-év tiszteletére a Bozsik Yvette Társulat október 13-án Kodály-Ligeti estet mutat be a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében. A műsoron szerepel többek között Kodály egyik legnépszerűbb zenekari műve, a Galántai táncok, amelyet Kodály Galántán töltött gyermekévei ihlettek, s amelyet 1933. október 23-án mutattak be a Budapesti Filharmóniai Társaság megalakulásának 80 éves jubileumi koncertjén. Az est második részében a Musica ricercata című, Ligeti György 11 rövid darabból álló zongoraciklusa hangzik fel. Ligeti Kodályhoz fűződő kapcsolata igen szoros volt, hiszen tanára segítségével lett a Zeneakadémia oktatója. Az est számos további érdekességet is tartogat, többek között Bozsik Yvette szólótáncát Ligeti említett zongoraciklusára koreografálva. A Müpa felkérésére összeállított est kapcsán Bozsik Yvette-et további tervei mellett többek között arról is kérdeztük, hogy Kodály zenéje és munkássága hogyan inspirálhat egy kortárs táncegyüttest.

Bozsik Yvette (Fotó/Forrás: Horváth Judit)

A számos díjjal kitüntetett Grecsó Krisztián költő, író volt a Bárka folyóirat szerkesztője, a Nők Lapja vezető szerkesztője és a Szépírók Társaságának alelnöke, 2009-től vezeti az Élet és Irodalom próza és esszé rovatát. Nevéhez olyan könyvek kapcsolódnak, mint az Isten hozott, a Tánciskola vagy a Mellettem elférsz. A tavalyi nagysikerű Jelmezbál – Egy családregény mozaikjai után most itt a Harminc év napsütés című regény, amely egy különleges kalendárium a családjáról, személyes emlékeiről, amelyben mi magunk is felismerhetjük saját emlékeinket. Egy sokszor idézett rész a könyvből igen árulkodó a hangulatát tekintve: „Amikor meghalt a nagyapám, anyám után én is végigolvastam az összes füzetet. Harminc év napsütése, átlaghőmérséklete, felhőátvonulása. Minden nap időjárása gondosan lejegyezve, rajzolt, dőlt betűkkel írva, milyen színű volt az ég. Olyan volt, mint egy gyönyörű, felemelő és végtelen mantra. Akárha egy csendes kalendáriumot találtam volna az életünkről, amelyben – nem kell az a hízott egó – mi nem vagyunk benne”. Grecsó Krisztiánt a családi történetek megidézése mellett a tárca műfajának sajátosságairól is kérdezzük.

Grecsó Krisztián (Fotó/Forrás: Dobó László)

Hogyan viseljük el a szenvedést, hogyan oldhatóak fel a traumatikus élmények, felelőssé tehető-e Isten a bennünket érő tragédiákért? Többek között ezek a kérdések kerülnek terítékre az Ádám almái című előadásban, amelyet október 21-én mutatnak be a Radnóti Színházban Szikszai Rémusz rendezésében, László Zsolttal, Pál Andrással és Schneider Zoltánnal a főbb szerepekben. Anders Thomas Jensen mára kultikussá vált filmjének színpadi adaptációja a jellegzetes skandináv humor groteszk világába kalauzolja a nézőt, miközben egy végtelenül kegyetlen, keserű és megindító pillanatokkal átszőtt emberi történettel szembesít. Az előadásról Jónás Ágnes az Ádámot megformáló Pál Andrással beszélgetünk.

Pál András

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.