Tavaly Mester és tanítványa címmel adott nagysikerű közös koncertet Bogányi Gergely Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész és Boros Misi, a Virtuózok tehetségkutató kicsik korcsoportjának 2014-es győztese – 2018-ban pedig ismét együtt állnak színpadra szeptember 7-én a Papp László Sportarénában. Rendhagyó koncertjükön négy Bogányi-zongorát szólaltatnak meg. A közös fellépés egyrészt ünnep, amely megmutatja, hogyan alkot együtt két generáció, és épül fel a híd két művész között, másrészt izgalmas zenei párbeszéd mentor és tanítványa között. A különleges fellépésről Bogányi Gergely mesél.

Boros Misi és Bogányi Gergely, a háttérben pedig a Bösendorfer (Fotó/Forrás: Virtuózok)

Az apákról számos film készült már, gondoljunk csak az Édentől keletre című filmre James Dean-nel, a Kramer kontra Kramerre Dustin Hoffmann-nal, vagy a kilencvenes évekből A boldogság nyomában című drámára Will Smith-szel. S ha magyar filmművészetre gondolunk, Szabó István a hatvanas években már rendezett egy filmet Apa címmel. Az apa figurája tehát sok szempontból érdekes, mégsem mindig kap akkora hangsúlyt, mint amekkora szerepe van a gyermekek életében. Nemrég egy új magyar alkotás is született Apáról fiúra címmel, amelynek bemutatója május 25-én volt a Premier Kultban.

Az Apáról fiúra egy 27 perces rövidfilm, amit többnyire Vörösmartys diákok készítettek. A film egy apáról és az ő fiáról szól, akik útra kelnek, hogy az apa visszatérő álmait kergetve megtalálják Istent. Emiatt a vonulat miatt spirituális drámának is nevezik az alkotást. A film egy másik, ezzel párhuzamos vonala diszfunkcionális apa-fiú kapcsolatról mesél. A szerény, néhány tízezer forintos költségvetésből készült filmet magyar és nemzetközi filmfesztiválokra egyaránt nevezik. Az Apáról fiúra című filmet Zsigmond Géza írta és rendezte, az operatőr Szabó Máté, a gyártásvezető Rácz Dávid, főszereplői pedig Farkas Franciska, Lelkes Botond és Kautzky Armand. A Jászai Mari-díjas színművészt arról is kérdezzük, mi volt számára a legnehezebb abban a rendkívül agresszív, közeledni képtelen apafigurában, aki vélhetően nagyon távol áll a saját személyiségétől; hol forgatták a filmet, és milyen volt a fiatalokból álló csapattal együtt dolgozni; van-e feloldozás a filmben, és milyen szimbólumokat lát benne, ami őt magát is megérinti; illetve az apaságot, az apa-fiú kapcsolatot feldolgozó alkotások közül mi a kedvence.

Márta István és Stenczer Béla (Fotó/Forrás: Zsuzsa Szkarossy Szkarossygmail.com)

Márta István immár második alkalommal rendezi meg a Kapolcska programot, amely minden elemében a gyerekeknek és a családoknak szóló nyolcnapos összművészeti tábor és háromnapos kisfesztivál. A program június 24-én kezdődik és július 1-ig tart, s a program részeként június 24-én indul 13 művészeti, tudományos és integrációs szekcióban az a tehetségkutató és fejlesztőtábor, amelyre a szervezők közel 120 gyereket és 30 pedagógust várnak. Új elem lesz idén a képzőművészeti szekció, melyet Püspök Anita kapolcsi festőnő vezet, s szintén újdonság, hogy létrejött egy ütőhangszeres csoport a Talamba Ütőegyüttes részvételével. A vonós kamarazenei és improvizációs szekciót Szirtes Edina Mókus, a Bon-bon összművészeti szekciót Lukácsházy Győző és Tarr Ferenc vezeti. A táborról és a fesztiválról, azok céljairól Márta Istvánnal, a program megálmodójával beszélgetünk.

Szendrey Júlia (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Szendrey Júlia, akit bár a nemzet költőjének feleségeként, majd később a híres történész, Horvát Árpád feleségeként ismert az ország és a későbbi nemzedékek is, egy nagyon tehetséges, nyitott, sokoldalú, művelt és nyelveket beszélő nő volt, aki szerette a korabeli irodalmat, s maga is költő és író volt. Petőfivel való házasságát a legteljesebb boldogságként élte meg – legalábbis naplója szerint –, Horvát Árpád feleségeként viszont boldogtalan volt, aminek okán egy akkoriban elfogadhatatlan lépésre szánta el magát, és különköltözött férjétől. Rengeteg negatív vélemény és rosszindulatú pletyka övezte alakját magánélete miatt, de arról már kevesebbet hallani, hogy 1856-ban itthon Szendrey Júlia fordításában jelentek meg először nyomtatásban Hans Christian Andersen meséi, s ő fordította A császár új ruhája és A rendíthetetlen ólomkatona című meséket is. Ezekben a munkáiban szívesen és bátran használta a korabeli magyar folklór elemeit.

Szendrey Júlia különös alakjáról és életéről dr. Ratzky Rita irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum főtanácsosa írt könyvet Szendrey Júlia: Családi levelek – Szendrey Júlia élete, pályája és levelezése Szendrey Máriával címmel, amelynek bemutatója június 4-én lesz a PIM- ben. dr Ratzky Rita nagyon régóta foglalkozik a legszebb magyar szerelmes versek múzsájaként is ismert költőnő életével, rengeteg olyan adalékot fedezett fel vele kapcsolatban, amelyet nemcsak saját munkáiban használt fel, de más kutatók számára is rendelkezésre bocsátott a témában. dr. Ratzky Ritát arról is kérdezzük, mi volt az igazán különleges, formabontó Szendrey Júlia egyéniségében és viselkedésében; vajon miért imádták őt utálni a saját korában; az élete és kiközösítése hogyan képezi le a kor férfiak uralta társadalmi közegét; mit jelentett számára a család, és mi derül ki a kevésbé közismert levelezéséből.

A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2018. június 3-án, vasárnap este hét órától kerül sor, a következő héttől pedig a Fidelio Klasszik archívumában is meghallgathatók az interjúk.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.