A KFT zenekar 36 éve a magyar könnyűzenei zenei élet egyik legérdekesebb szereplője. A nyolcvanas évek hangulatát nemcsak az akkori fiatalok, de a mostani húszas generáció is ismeri a Balatoni nyár című, azóta sokszor feldolgozott daluk révén, vagy említhetjük az Afrika, az Elizabet és a Bábu vagy című dalokat is. Alternatív zenekarnak számított a KFT nagyon sokáig, ami talán a rendkívül egyéni, olykor ironikus, sok abszurd elemet használó, szövegközpontú zenéjüknek köszönhető. Az 1981-ben alakult zenekar tagjai először a Fonográf együttes mellett zenéltek, majd az alapító tagok, Bornai Tibor, Laár András és Márton András a Bábu vagy című dallal tűntek fel a Táncdalfesztiválon, tíz év siker után pedig,hosszabb szünet és 2003-ban a Higiénikus Ember című új album jelentette a következő szakaszt. A KFT zenekar most újra koncertezik: december 14-én a MOM-ba várja a rajongókat minden korosztályból, de ezúttal vendégekkel: Kecskés Karinával és Mácsai Pállal. A különleges koncert teljes bevétele egy iskolát támogat majd. Bornai Tibort, a KFT egyik alapítóját arról is kérdezzük: mit is jelentett akkoriban alternatív zenésznek lenni; a KFT-dalok hogyan születettek egykor és most: mi az, ami a tagokat a világból akkor érdekelte, és hogyan látják most ugyanezt; a KFT zenéje most mit jelent a zenei piacon, mennyit számít, hogy a tagok egyébként is szokatlan karriert, egyéb más, sikeres művészi területet is képviselnek.

Makranczi Zalán, Balsai Móni (Fotó/Forrás: Éder Vera / Rózsavölgyi Szalon)

Makranczi Zalán most először látható a Rózsavölgyi Szalon színpadán – Oleksandr Mardan kortárs ukrán szerző Valentin nap éjszakája című, valóság és fikció határán mozgó darabjában debütál Balsai Móni oldalán december 14-én. A darab egy megfáradt házasságról szól, amiben a szerelemtől a féltékenységen át a gyűlöletig, a múlttal és a jövővel való szembenézésig minden megvan, amivel Férfi és Nő szembetalálhatja magát egy párkapcsolatban. A szerző a humor mellett egy krimi-szálat is beleszőtt a darabba – ez izgalmassá, fordulatossá teszi a valóságtól kissé elemelt történetet, amelyben bizony néha nem könnyű eldönteni, hogy mi a valóság és mi a szereplők képzeletének szüleménye. A skandináv krimik abszurd hangulatát idéző, humorral fűszerezett történetről a férjet alakító Makranczi Zalánnal beszélgetünk.

A tavalyi év egyik könyvsikere, Gyurkovics Tamás Mengele bőröndje – Josef M. Két halála című regénye alapján azonos címmel készült monodráma, melyet a Spirit Színházban december 16-án láthat első ízben a közönség. Az auswitzi haláltábor hírhedt orvosa, Josef Mengele egy végletekig nárcisztikus, önvádat, lelkiismert-furdalást nem ismerő, középszerű jellem volt, aki több százezer, többségében magyar zsidó haláláért felelős. Alakja mára az auschwitz–birkenaui halálgyár egyik szimbólumává vált. A halál angyalának is nevezett orvos karakterének megformálási nehézségeiről a Spirit Színház igazgatójával és főszereplőjével, Perjés Jánossal beszélgetünk, aki szerint megfelelő kontroll nélkül ma is sokakból válhatna korunk Mengeléje.

Az előkerült Csontváry-kép (Fotó/Forrás: Virág Judit Galéria)

Különleges karácsonyi árverés lesz a Virág Judit Galéria szervezésében december 17-én: számos csodálatos alkotás között – mint Aba-Novák Vilmos itáliai kikötője vagy Tihanyi Lajos Szajna-parti látképe – egy elveszettnek hitt és előkerült Csontváry Kosztka Tivadar-kép, az Olasz halász, amely 100 millió forintos kikiáltási árról indul a liciten. A Csontváry-képekből alig néhány van magángyűjteményben, ezért is nagyon érdekes az 1901-ben készült Olasz halász felbukkanása, hiszen 1936-ban láthatta utoljára a közönség, azóta csak reprodukciókon tűnt fel, majd 70 év után bukkant fel New Yorkban. Hasonlóan izgalmas a története Tihanyi Lajos Pont St. Michel című képének, amely 100 éven át volt ismeretlen helyen, ám a karácsonyi aukción erre a képre is lehet majd licitálni, ahogyan Aba-Novák monumentális Olasz kikötőjére is. Kelen Anna művészettörténészt arról is kérdezzük, e művészek miért kiemelkedő mesterei a magyar és az európai képzőművészetnek: mit adott Csontváry, Aba-Novák és Tihanyi, amit csak ők és csak így tudtak adni. Három kiemelkedő alkotás is ott lesz az aukción: mekkora érdeklődés övezi és mi a jelentősége, illetve van-e valami, ami összeköti e képeket és mestereket?

Nagy Dániel Viktor (Fotó/Forrás: Sin Olivér/1foto.hu)

Tennessee Williams nagysikerű Üvegfigurák címűdrámáját december 16-án láthatja első ízben a közönség Valló Péter rendezésében, Kováts Adél, Lovas Rozi, Nagy Dániel Viktor és Porogi Ádám főszereplésével. Az amerikai drámaíró önéletrajzi ihletésű művének műfaji megjelölése memory play, azaz „emlék-játék”, amelyben egy háromtagú család reményekkel és illúziókkal teli mindennapjai kelnek életre. Az előadás adta kihívásokról és a Valló Péterrel közös munkáról a Jimet alakító, a Radnóti Színházban először vendégszereplő Junior Prima Díjas Nagy Dániel Viktorral beszélgetünk.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.