Fidelio Klasszik: Bozsik, Hamar, Molnár, Németh

Kodály Zoltán zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató 135 évvel ezelőtt született és 50 évvel ezelőtt halt meg. Emléke és kivételes zenei hatása előtt tisztelegve 2017-et Kodály-emlékévnek nyilvánították itthon és külföldön egyaránt, számos koncerttel, kiállítással egybekötve. A Kodály-év tiszteletére a Bozsik Yvette Társulat október 13-án Kodály-Ligeti estet mutat be a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében. A műsoron szerepel többek között Kodály egyik legnépszerűbb zenekari műve, a Galántai táncok, amelyet Kodály Galántán töltött gyermekévei ihlettek, s amelyet 1933. október 23-án mutattak be a Budapesti Filharmóniai Társaság megalakulásának 80 éves jubileumi koncertjén. Az est második részében a Musica ricercata című, Ligeti György 11 rövid darabból álló zongoraciklusa hangzik fel. Ligeti Kodályhoz fűződő kapcsolata igen szoros volt, hiszen tanára segítségével lett a Zeneakadémia oktatója. Az est számos további érdekességet is tartogat, többek között Bozsik Yvette szólótáncát Ligeti említett zongoraciklusára koreografálva. A Müpa felkérésére összeállított est kapcsán Bozsik Yvette-et további tervei mellett többek arról is mesél, Kodály zenéje és munkássága hogyan inspirálhat egy kortárs táncegyüttest.

Hamar Zsolt (Fotó/Forrás: Balogh Zoltán / MTI)

A Nemzeti Filharmonikusok önmagában is a minőség garanciája, hiszen kivételes szakmai érzékenységgel, a komolyzene értő és élményszerű tolmácsolásával ejti rabul a közönség szívét. A zenekar a 2017/2018-as évadban az eddigiekhez képest kétszer annyi koncerttel várja az érdeklődő, a klasszikus zenére fogékony közönséget. Kodály Zoltán, Liszt Ferenc és Dohnányi Ernő műveivel indítják az évadot szeptember 25-én a Müpában. Hogy milyen további koncertekkel készülnek, mely projektekben működnek együtt a Nemzeti Énekkarral, és miért tartják fontosnak, hogy nyissanak a modern kor vívmányai, például a mobilapplikáció felé, arról Hamar Zsolttal, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar zeneigazgatójával beszélgetünk.

Molnár Piroska (Fotó/Forrás: Kolibri Színház)

Ötödik évadát kezdi meg idén a Rózsavölgyi Szalon, amely megújult belső térrel és több bemutatóval várja a 2017-ben és 2018-ban is közönségét. Október 6-án Molnár Piroska Emberi hang című önálló zenés színházi estjét mutatják be, amelyen a művész életpályája legjelentősebb zenei szerepeiből és a neki írt dalokból válogat. Egy-egy estére meglepetésvendégeket is fogad, mások mellett Novák Jánost, Udvaros Dorottyát, Alföldi Róbertet és Vári Évát. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, Molnár Piroska önálló estjéről mesél.

A Simplicissimus Kamaraegyüttes 2012 áprilisában alakult, és ahogyan önmagukat aposztrofálják, „a legvidámabb barokk együttesként” zenélnek koncerttermekben, fesztiválokon. Az együttes állandó 7 tagja mellé előadástól és műsortól függően általában további tagok társulnak; legfőbb ismertetőjegyük, hogy korhű hangszereken játszanak, az adott kor hangzásvilágának és előadói stílusának felidézésével. Repertoárjuk átfogja a késő reneszánsztól egészen a romantika végéig tartó időszakot, de műsoraikon elsősorban a 17. század második, illetve a 18. század első felének kamarazenei művei szerepelnek. Októberben nagyszabású koncertet ad az együttes az Óbudai Társaskörben Zengő földrajz címmel, amelynek keretében a 17-18. század fordulójának Európájába, sőt Oroszországba és az Oszmán Birodalomba is elviszi a hallgatóságot. Az apropó pedig az idén 250 éve elhunyt Georg Philip Telemann Klingende Geographie című műve, amelyet Adolf Hoffman jelentetett meg ezen a címen Telemann zenekari szvitjeinek részleteiből. Németh Zsombort, a Simplicissimus Kamaraegyüttes vezetőjét arról is kérdeztük, honnan ered a névválasztásuk; az együttes számára mit képvisel Telemann zenei világa; illetve amikor készülnek egy-egy koncertre, történelmi, zenetörténeti szempontból kutatják-e az adott kort, amelyet szeretnének felidézni a hallgatóknak.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.