A tizenöt éves Szent Efrém Férfikar hatodik Orientale lumen (Kelet világossága) sorozatát rendezte meg, s ünnepelte születésnapját a budapesti Szent István Bazilikában január 7-én. A bizánci imádságokat, himnuszokat éneklő és megzenésítő kórus nagy hangsúlyt fektet az európai kortárs zene új kompozícióinak megszólaltatására, a magyar férfikari hagyomány ápolására, és gyakori fellépője Európa legfontosabb zenei központjainak, fesztiváljainak. A kórus életre hívója, karmestere és művészeti vezetője, a Liszt-díjas Bubnó Tamás szívesen nosztalgiázik a Hajnówka Ortodox Zenei Fesztiválról, beszél a jövőbeni turnékról és azokról a mérföldkövekről, illetve elismerésekről is, amelyek a másfél évtized alatt új utakat nyitottak meg a kórus előtt.

Bubnó Tamás (Fotó/Forrás: Óbudai Társaskör)

Csaba Péter kolozsvári születésű hegedűművész és karmester 2012 óta a MÁV Szimfonikus Zenekar vezető karmestere, művészeti vezetője. Rengeteg nagy sikerű koncert- és lemezfelvétel köti a zenekarhoz, mindamellett bár Lyonban él 1983 óta, számos híres művészt hozott Magyarországra, ő maga pedig több mint 60 országban vendégszerepelt hegedűművészként és karmesterként. Rendszeresen vezet mesterkurzusokat Magyarországon, Franciaországban, Finnországban, Japánban és az Egyesült Államokban, a Lyoni Zeneművészeti Főiskola professzora, és számos neves zeneszerzővel működött együtt műveik bemutatásában. Csaba Pétert néhány hete a Francia Köztársaság Becsületrendjével tüntették ki. A Francia Becsületrendet Napoléon Bonaparte, Franciaország első konzulja alapította 1802-ben. A mindenkori köztársasági elnök dönt a kitüntetettekről, akik három rang – lovag, tiszt, parancsnok – valamelyikét kaphatják meg. Csaba Péter lovagi fokozatban részesül, egészen pontosan a Művészetek és az Irodalom Lovagja kitüntetést veheti át hamarosan a francia kormánytól. A MÁV Szimfonikusok vezetőjét arról is kérdezzük, hogyan kezdődött életében a különböző kultúrák és zenei, művészeti projektek és együttesek összekapcsolása; miért éppen Lyont választotta élete középpontjának; mit ad számára a MÁV zenekar, és ő maga milyen változásokat, markáns nyomokat hagyott a szimfonikus zenekar tevékenységében; kik a kedvenc zeneszerzői és művészei; ki az, akivel még nem dolgozott együtt, de nagyon szívesen vállalkozna rá.

Csaba Péter (Fotó/Forrás: MÁV Szimfonikusok)

Az idén 21 éves Fonó Budai Zeneház megtántoríthatatlan lendülettel és új ötletekkel folytatja tovább munkáját. Az újítások mellett megmaradnak az állandó programok, amelyek közül kiemelkedik a Fonó szerda elnevezésű, húsz éve futó énekkurzus- és táncházsorozat, amelynek alkalmain különböző tájegységekkel és tematikával várják a közönséget. Emellett a közönség idén is számíthat a megszokott gálaműsorokra, a hagyományőrző táncos és énekes mesterek foglalkozásaira, amelyeket többek között zongoraklub, illetve jazz-, népzenei és világzenei koncertek egészítenek ki. Az új, Családi nap névre keresztelt sorozatról, a közeljövő programkínálatáról, lemezbemutató koncertekről, kiállításokról és a Gardon Bistro jóvoltából a Fonóban kóstolható ínyencségekről Horváth László ügyvezető igazgató mesél.

Horváth László - Fonó Budai Zeneház (Fotó/Forrás: Zsugonits Gábor)

1749. március 17.: Londonban bemutatják Händel nagyszabású, életművében is különleges helyet foglaló, nagyon gazdag és sokszólamú oratóriumát, a Solomont. Händel ekkoriban már nagyon sikeres zeneszerzőnek számít Angliában, néhány évvel korábban már hatalmas sikert arat a Covent Gardenben és a King's Theather-ben a Belsazar és Héraklész, majd a Júdás Makkabeus. Händel mestere volt az oratórium műfajának, a szöveg és a cselekmény zenei ábrázolására is nagy hangsúlyt fektetett, s drámaisága későbbi nagy mesterekre, többek között Haydnre és Mendelssohnra is nagy hatást gyakoroltak. Ezt a Magyarországon ritkán hallható remekművet mutatják be február 1-jén a Zeneakadémián Xavier Sabata kontratenorral, valamint, Jónás Kriszta és Ducza Nóra szopránok, Szigetvári Dávid tenor és Jekl László basszussal a főszerepben. A Savaria Barokk Zenekart és a Kodály Kórus Debrecent Németh Pál vezényli. A karmestert, Németh Pált arról is kérdezzük, miért olyan nehéz igazán jó kontratenort találni, s vajon Xavier Sabata miben különleges. A kor szokásának megfelelően Händel maga is férfihangra, kontratenorra írta Salamon király szerepét. Mennyire volt fontos most ez és a korhű hangszerek megjelenítése; szakmailag milyen kihívásokkal kell szembenézni e darabnál; mi a kedvenc részlete az oratóriumban, és ő maga miért látja annyira fontos műnek.

Németh Pál

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.