Játék a városban címmel nyílt új kiállítás az Óbudai Múzeumban. Budapest egyetlen állandó játéktörténeti kiállítása felhagy a hagyományos lány-fiú tematikával a város témakörében mutatja be a hazai polgári játékokat. Az Óbudai Múzeum a mostani Játék a városban tárlattal együtt három állandó kiállítással gyarapítja a kerület kulturális palettáját, a korábbiakban megnyitott Egy város, három arca című helytörténeti tárlat, valamint a Goldberger Textilipari Gyűjtemény kiállítása mellett. Az intézmény a fővárosban egyedülálló állandó játéktörténeti kiállítása az 1990 évek előtti polgári játékkultúrát színesen, izgalmasan kialakítva, interaktív elemekkel tűzdelve hozza el a látogatóknak. Az Óbudai Múzeum már többször adott otthont különböző időszaki játékkiállításoknak. 2013-ban újra megfogalmazódott az igény mind a látogatók, mind pedig a múzeum részéről, ezúttal azonban újabb területeket is be kívánt vonni a tárlat kialakításához a múzeum szakmai vezetése. Az 1973-ban alapított múzeum alapvetően a helytörténet kutatásával és feldolgozásával foglalkozik. A múzeum első vezetője, Janek Éva érdeklődött a játékkultúra iránt, ő kezdte el gyűjteni a főváros területéről a játéktörténettel kapcsolatos tárgyakat. A múzeum gyűjteményében jelenleg csaknem 7-8 ezer darab tárgyat őriznek. Az önkormányzattól három évvel ezelőtt kapták meg azt a 330 négyzetméteres területet, amelynek egy része ad most otthont az új állandó kiállításnak. A teljes gyűjtemény legizgalmasabb elemeit összeválogatva közel 1200 darabot felvonultató tárlatot hoztak létre, köztük babákat, autókat, építőkockákat, társasjátékokat, miniatűr babaházakat, de a kiállítás a játékgyártás történetét is bemutatja. A látogatók kultúrtörténeti, pszichológiai, neveléstörténeti, gyártástechnológiai kontextusba helyezve ismerhetik meg az egyes tárgyakat és tematikus egységeket. A Játék a városban kiállításról Népessy Noémit, az Óbudai Múzeum igazgatóját kérdeztük.
Az Óbudai Múzeum június 22-én nyitotta meg a látogatók előtt új állandó kiállítását Játék a városban címmel. A megnyitón Csukás István író felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy ugyan a játék a gyerekek birodalma és kifejezőeszköze, általa ismerik és hódítják meg a világot, a felnőttek is voltak gyerekek. Mint mondta, a kiállítás hordozza a történelem üzenetét, a hagyományt és a személyes kapcsolódást, azaz a gyerekkort. A kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb hatású nyelvteremtője, az idéen nyolcvanadik születésnapját ünneplő Csukás István meséin generációk nőttek fel. Mirr-Murr, a kandúr, Keménykalap és krumpliorr, Süsü, Ágacska, Pom Pom, A Nagy Ho-ho-ho-horgász, A legkisebb Ugrifüles... csak néhány azok közül a mesék közül, amiket Csukás Istvánnak köszönhetünk. Kevesen képesek arra, amire ő: belehelyezkedni a gyerekek világába, az ő szemükkel látni, valósággal gyermekké válni újra, belülről élve át a mesék kínálta élményeket, kalandokat. Az író játékról, saját gyerekkori játékairól és arról is mesél, honnan merítette figuráihoz, meséihez ötleteit.
A Concerto Budapest idén nyáron is várja a legkisebbeket Zeneházikójával a Páva utcai zeneházban. A július 11-től rendezendő napközis táborba a 7-14 évesek jelentkezhetnek, akiket a zenekar muzsikusai, zenepedagógusai ismertetik meg a hangszerekkel, a zenei improvizációval és a legkülönbözőbb zenei kreatív játékokkal. A Concerto Budapest azonban saját közönségét is várja a nyár folyamán, júliusban a Concerto Nyárestek keretében Mozart és Beethoven darabok szólalnak meg a Pesti Vármegye Díszudvarán. A három koncertből álló eseményen Keller András és Vásáry Tamás is vezényel, a közreműködő művészek pedig Dienes Gábor oboaművész, Kaczander Orsolya fuvola- és Bábel Klára hárfaművészek. A szólistaként, koncertmesterként és kamarazenészként is világszerte ismert és elismert Keller András hegedűművész 2007 óta a zenekar vezetője és karmestere. Többek között arról is faggattuk, hogy a nyáresti koncerteken miért esett a választása éppen Mozartra és Beethovenre, felmerült-e benne, hogy kortárs darabok is megszólaljanak; mi a Concerto Nyárestek kifejezett célja; a gyerekek számára évente megrendezett zenei napközis tábor milyen sikerekkel dicsekedhet, illetve lehet-e innen utánpótlásra számítani.
A Balaton és az ország legnagyobb összművészeti fesztiválja, a Művészetek Völgye idén már 26. születésnapját ünnepli. A fesztivál, amelyet 1989. július 31-én hívtak össze először, nagyon sokat változott több, mint két évtized alatt. Azóta felnőtt két generáció, s bár számukra is ugyanúgy érték mindaz, amit akkor megálmodtak az alapítók, idén mégis arra törekedtek a szervezők, hogy különleges programelemekkel, zenei kísérletekkel és egyedülálló kulturális találkozásokkal újítsák meg a rendezvényt. A Művészetek Völgye mindig nagyon közvetlen, felszabadult légkörű, a magyar kulturális, zenei, színházi, irodalmi élet színe-javát felsorakoztató programsorozat volt, idén nyáron azonban hangsúlyosabb lesz a film, mint eddig, és külföldi sztárvendégekkel is kedveskednek a fesztiválozóknak. A július 21. és 31. között rendezendő eseményfolyam a családosokat, a gyerekeket is várja, de nemcsak a programok, hanem a festői táj és egy baráti beszélgetés is éppen úgy vonzó lehet az idelátogatóknak. Oszkó-Jakab Natáliát, a Művészetek Völgye programigazgatóját arról is kérdeztük, miért és hogyan újul meg idén nyáron a program; mely programok a legvonzóbbak általában, és idén mik lesznek az újdonságok, kik az új partnerek, akik bizonyára új színt is visznek a fesztivál életébe.
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére július 3-án, vasárnap este hét órától kerül sor.
A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.