Deseő Csaba

Deseő Csaba hegedű- és brácsaművész 1966-tól 2000-ig járta a világot az Állami Hangversenyzenekarral, miközben szinte a kezdetektől, a hatvanas évek elejétől meghatározó alakja volt a hazai jazzéletnek. Nemrégiben Kettős fogás címmel könyv jelent meg gazdag pályájáról a Gramofon Könyvek gondozásában, mely számos dokumentumértékű archív fotóval ad betekintést a zenész gyermek- és ifjú éveibe, a második világháború utáni évekbe, a kényszerű kitelepítések időszakába, az 1956-os forradalom néhány történésébe, a zeneoktatás akkori helyzetébe, majd a jazz magyarországi beindulásába, amely a Dália klub megalapításához köthető. A jazzben és a klasszikus zenében egyaránt nagy sikereket elérő muzsikussal a kiadványról és pályájáról beszélgetünk.

Lengyel Ferenc (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Háy János Utánképzés ittas vezetőknek című keserű komédiáját mutatta be március 23-án a Pesti Magyar Színház. A darab olyan emberekről szól, akiknek ittas vezetésért elvették a jogosítványát, s háromnapos csoportterápián kell részt venniük. Bede-Fazekas Annamáriát és Murányi Tündét pszichológus szerepben, Haumann Petrát, Benkő Nórát, Pataki Szilviát, Varga Zoltánt, Pavletits Bélát, Szűts Sándort, Rancsó Dezsőt, Szatmári Attilát és Csőre Gábort pedig ittas vezető szerepében láthatják a nézők. Hogy milyen kérdésekkel, elgondolkodtató vonásokkal szembesít a darab, ha lefejtjük róla a szórakoztató réteget, arról Lengyel Ferenc rendezőt kérdezzük.

Rutkai Bori

A Rutkai Bori Banda sok gyerek és szülő meg nagyszülő örömére, Űrdöngölős címmel immár harmadik lemezével és könyvvel jelentkezik. A nagy sikerű Sárkányjárgány és Pizsamátor után a Rutkai Bori Banda egy vidám, pörgős Űrdiszkóba várja az egész családot. A Bori által megfestett és megénekelt dalokkal még a Föld nevű titokzatos bolygóra is eljutunk, és megismerjük a galaxis legfurcsább élőlényeit és szokásait. Például, hogy születésnapokon egymás fülét húzkodják. A Rutkai Bori Banda még űrbéli vendégeket is fogad szuper űrjárgányán, mint Mező Misi, Sena Dagadu és Hajdu B. István sportriporter. Rutkai Borit arról is kérdezzük, egy-egy új anyag megírásakor mi alapján választják ki a lemez témáját, hangulatát; a saját személyes élményei közül mi inspirálta az Űrdöngölők zenéjét; a maga által készített horgolt bábok, amelyek mindig sajátságos hangulatot adnak a klipeknek, hol élnek még önálló életet. Továbbá a képi világon túl a nyelvi leleményesség is jellemző: a fánkitáni rugózós guminóták és a robotfalvi trappolós meg a dzsungelszerenádok pirosló szirmai nagyon képszerűek, de értik-e a gyerekek vagy ők is a maguk módján adnak új értelmezést?

Szenteczki Zita (Fotó/Forrás: Bíró András / Budapesti Operettszínház)

A Trafóban március 31-én ismét látható A halál kilovagolt Perzsiából című darab, amely Szenteczki Zita színházrendező és Juhász András intermédia művész közös produkciója. A filmes eszközökkel dolgozó színházi játék alapja Hajnóczy Péter 1979-ben íródott kultregénye, amely az identitás válságát, az alkotás gyötrelmeit, az alkoholizmus démonát járja körbe. A posztmodern magyar próza igen fiatalon, 38 éves korában alkoholbetegsége miatt elhunyt ikonikus alakja, Hajnóczy Péter ebben a regényében a fiatalkori emlékek közé újra és újra visszatérve, a szeretetéhség és a magány, az álom és a valóság határán mozogva ír. A DoN't Eat Group alkotócsoport számos saját fejlesztésű eszközzel állította színpadra a különös látomásokkal teli regényt, amelynek kapcsán a rendezőtől, Szenteczki Zitától azt is kérdezzük, kik hozták létre a produkciót, kik szerepelnek benne; milyen technikai megoldások és újítások láthatók a darabban. Illetve az eredeti szöveg igen sajátságos, de vajon hogyan jeleníthető meg színpadon; miért ezt a regényt akarta megrendezni, és miért filmszerűen. Szenteczki Zitától azt is megtudjuk, a halál mint központi motívum mit jelent neki mint művésznek.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.