Georg Büchner töredékben fennmaradt, Woyzeck című, 1897-ben írt drámáját, pontosabban annak értelmezését mutatta be április 11-én a Nemzeti Színház a Kaszás Attila Teremben. Az előadást ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében láthatják a nézők; közreműködik a Vecsei H. Miklós nevével fémjelzett Sztalker Csoport, valamint a színház színészei. A történet szerint a katonaként szolgáló Woyczek féltékenységből követ el gyilkosságot: kedvesét, Marie-t öli meg különös kegyetlenséggel, miután megtudja, hogy a nő a nőcsábász Ezreddobossal létesített viszonyt. A rendhagyó előadás
Büchner elementáris erejű szövegén keresztül olyan kérdésekre keresi a válaszokat, mint például, hogy ma milyen világban élünk, milyenné tesz bennünket a világ, bűnös-e, aki öl, vagy az a társadalom az igazi vétkes, aki indirekt módon gyilkolásra kényszerít.
A Nemzeti Színház Jászai-díjas színművészével, Fehér Tiborral is ezeket a kérdéseket feszegetjük.
Lőrinczy Attila nagyszabású Shakespeare-parafrázisát állítja a Pesti Magyar Színház színpadára Horváth Illés Balta a fejbe címmel, aki maga is a Magyar Színház színésze, s akinek két évvel ezelőtti első rendezését, a Köztársaságot a Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázison majd a Trafó nagyszínpadán mutatták be.
A Balta a fejbe misztikus rémkomédia, mely összetett módon ábrázolja az ember esendőségét.
Helyzetei abszurdak, bizarr karakterei vígjátékiak, miközben végig ott lapul mély érzékenységük. A főbb szerepekben többek között Vilmányi Benett, Kovács Zsolt, Móga Piroska, Csarnóy Zsuzsa és Gáspár Kata láthatók. Az április 20-án debütáló előadásról, a darabbeli főszereplő világáról és a nézők elé tárt kérdésekről a rendezővel, Horváth Illéssel beszélgetünk.
A Dumaszínhát Gyerekhajó retró mesék sorozata a Micimackó, a Pumukli és a Mekk Elek után Csukás István Keménykalap és Krumpliorr című klasszikusát állítja színpadra. Ki ne emlékezne a jól ismert kántálásra: „Itt van, megjött Bagaméri, aki a fagylaltját maga méri....”, vagy Lópici Gáspárra, aki plakátragasztóként az utcahírmondója? Magács László rendezésében, a Dumaszínház Gyerekhajó és a balatonszárszói Csukás Színház közös rendezésében, Kerekes László, Pille Tamás és Csifó Dorina főszereplésével láthatja a közönség az évtizedek óta népszerű mesefeldolgozását május 5-én. Csukás István Kossuth-díjas magyar költő, író a Keménykalap és krumpliorr című regényével valóban maradandót alkotott, hiszen a játékfilmváltozat 1975-ben egy hollywoodi fesztiválon elnyerte a fesztivál nagydíját és „Az év legjobb gyerekfilmje” címet. Külön érdekesség, hogy 2013. szeptember végén avatták a Keménykalap és krumpliorrban szereplő valós személy, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárus bronzszobrát. Pille Tamást, aki Lópici igazgatót alakítja a darabban, arról is kérdezzük, ő maga kapcsolódik-e személyesen a Keménykalap és Krumpliorrhoz gyerekkori emlékekkel; mi az, ami e mese igazi vonzerejét adja több mint negyven éve;
vajon mit szimbolizálnak a regény karakterei; változtat-e Lópici Gáspár jellegzetes megszólalásian; illetve mi a legnehezebb a színpadra állításban.
Leonard Bernstein éppen 100 évvel ezelőtt, 1918-ban született, és 1990-ben hunyt el. Az amerikai karmester és zeneszerző egyik leghíresebb műve a West Side Story című musical, amely egyébként filmváltozatként 10 Oscar-díjat is elnyert. Bernstein a Harvardon tanult, 1944-től pedig már a New York-i Filharmonikusok másodkarmestere, később első amerikai vezetője volt. Fiatal korában jazzklubokban zongorázott. Nagyon közel állt hozzá a jazz műfaja, amely egész életművében felfedezhető.
Bernstein zongoraművészként is kiemelkedő volt, zeneszerzőként pedig a musicalek mellett az opera, a kamarazene, a balett és a filmzenék területén is maradandót alkotott.
Születésének kerek évfordulójára az egész világon megemlékeznek, így itthon is, többek között a Bernstein100 elnevezésű zeneimaratonnal. Ennek egyik izgalmas állomása Szőke Nikoletta és Gájer Bálint közös estje, amelynek során Bernstein legismertebb művei szólalnak meg jazzes formában, ismert hazai jazz zenészek közreműködésével. A Maria, a Somewhere, a Someother time című örökzöldek mellett a koncert alatt Bernstein is megjelenik videobejátszások formájában.
Szőke Nikoletta jazz énekesnőt arról is kérdezzük, énekesként mit kedvel Bernstein műveiben és mi az, amit különösen nehéznek talál; mikor hallott először Bernstein-művet, és mit szeret tőle hallgatni igazán; hogyan kezdtek készülni a koncertre, hogyan állították össze a műsort és van-e olyan dal, amit különösen kedvel, vagy amit nagyon ritkán énekelnek.
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2018. április 15-én, vasárnap este hét órától kerül sor.
A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.