A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében debütált a Zichy Szín-Műhely Díszítők című darabja a B32 Galéria és Kulturtér színháztermében március 31-én. Az ősbemutató maga a szerző, Csikós Attila által átdolgozott és átírt formában, Dolmány Attila rendezésében kerül a közönség elé olyan elismert színművészekkel, mint Fehér Tibor, Karácsonyi Zoltán, Tarján Péter, Szentirmai Zsolt, Gerner Csaba és Erdélyi Tímea. A színházi háttérmunkások világát bemutató darabról a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművészével, Fehér Tiborral beszélgettünk.

Fehér Tibor (Fotó/Forrás: FHB Bank)

A korábbi évekhez hasonlóan idén tavasszal is tíz kortárs magyar szerző versengett a 3 millió forint összdíjazású Aegon Művészeti Díj elnyeréséért. A rangos elismerést 2017-ben Krasznahorkai László kapta a Báró Wenckheim hazatér című regényéért. A tízes lista egyik legfiatalabb szerzője Jászberényi Sándor, aki A lélek legszebb éjszakája című kötetével pályázott az irodalmi díjra. A Közel-Kelet konfliktuszónáit megjárt 36 éves újságíróval az immár második novelláskötete kapcsán egyebek mellett a haditudósítók mindennapjairól és a szépírás nehézségeiről beszélgettünk. Jászberényi Sándor azt is elárulta, hogy egy nagyregény tervét fontolgatja.

Örkény István, a magyar groteszk próza megteremtőjének első elbeszélése 1937-ben jelent meg a Szép Szóban Tengertánc címmel. A stílusteremtő Egyperces novellák 1967-ben volt először olvasható. Újszerű, szokatlan, olykor filozofikusabb, olykor groteszkebb hangvételű rövid, néha 1-2 oldalas, néha csak pár soros írások, amelyek a világirodalomban is újdonságnak számítottak. Minden egypercesnek fontos része a cím, amely egyúttal része is a szövegnek. Örkény a hetvenes évek végén sajtó alá rendezte addigi műveit, így 1979-ben az Egypercesek új kiadásban jelentek meg, négy ciklus szerint: Aforizmák – A groteszk felé – Szövegek – Egyperces novellák. Örkény maga így írt az Egypercesekről:

Az örkényi hagyaték azóta számos írót ösztönzött saját kísérletre, de a művészeket is gyakran inspirálja. Így például Bíró Kriszta, Für Anikó és Kálid ArtúrÖrkény (egypercesek) kalapban címmel kedvenc Örkény-novelláikat hozzák el arra a játékos irodalmi-színházi estre, amelybe a nézőket is bevonják április 8-án az Óbudai Kulturális Központban. Kálid Artúrt, az est egyik fellépőjét arról is kérdezzük, hány éves volt, amikor először olvasott Örkényt, és milyen hatással volt rá akkor és most; miért és hogyan állt össze Bíró Kriszta, Für Anikó és Kálid Artúr erre az estre; illetve neki melyek a kedvencei.

Kálid Artúr (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt)

Április 6-án indul a 24. Titanic Filmfesztivál, amely 2005 óta versenyfesztiválként is funkcionál. A független filmek budapesti szemléje idén is izgalmas válogatást ad az amerikai független filmektől a történelmi drámákon át a kortárs nemzetközi és magyar alkotásokból. Láthatja a közönség elsőfilmes bemutatkozó rendezők munkáit, de befutott rendezők alkotásait is. A Titanic idei kiemelt programja Török Ferenc 1945 Magyarországon című filmje, amely nagy sikert aratott a Berlinale Panorama programjában Miamiban, ahol közönségdíjas lett, és amelyet itthon először a Titanicon láthatunk. A filmfesztivál, ahogyan azt megszokhattuk, az Urániában és a Toldi moziban zajlik majd, ám idén kiegészül egy különleges helyszínnel, az Ódry színpaddal, Ódry Árpád halálának 80. évfordulójára emlékezve. Az idei Titanic 34 alkotással várja a film szerelmeseit, s 7 film verseng majd a Hullámtörők-díjért. A Titanic programigazgatóját, Horváth Györgyöt arról is kérdezzük, hogy idén kik lesznek majd a zűri tagjai; milyen tematika alapján válogatták össze a 2017-es szemle filmjeit; illetve mely filmek alkotóival találkozhat idén a közönség.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.