Klasszikus kedvencek 2016 címmel május 15-én harmadik alkalommal hangzik el a Müpában a Klasszik Rádió és az Óbudai Danubia Zenekar nyárköszöntő koncertje. Az esten a Klasszik Rádió repertoárjának legnépszerűbb dallamai csendülnek fel. A friss és könnyed klasszikus zenei műsort énekes és hangszeres szólisták teszik még különlegesebbé. A hangverseny karmesterével, Hámori Mátéval beszélgetünk.

Hámori Máté (Fotó/Forrás: Óbudai Danubia Zenekar)

A pécsi Pannon Filharmonikus Zenekar története közel kétszáz éves múltra tekint vissza. A zenekar elődjét 1811-ben alapították Zeneművész Társaság néven, s abban az évben, decemberben adták első koncertjüket a muzsikusok özvegyeinek és árváinak. A következő évtizedekben számos formában és névvel léteztek és alakultak át a pécsi szimfonikus zenekar elődei, többek között volt Szabad Királyi Pécs Városi Zenekar, majd 1871-ben Zeneegylet. Hosszabb ideig működött – 1895-től 1948-ig – a Zenekedvelők Egyesületének Zenekara, végül 1951-ben jött létre az első hivatalos pécsi szimfonikus zenekar. Önálló művészeti intézményként, Pécsi Szimfonikus Zenekar néven működtek; első karmesterük Breitner Tamás, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója volt. Időközben Howard Wiiliams, az első Magyarországon dolgozó brit karmester vette át a szakmai irányítást, s végül az együttesből Hamar Zsolt vezetése alatt lett a ma is ismert Pannon Filharmonikus Zenekar. Amikor Horváth Zsolt trombitaművész, közgazdász lett a zenekar vezetője, két együttes jött létre: egy hangversenyzenekar és egy kamara szimfonikus együttes, de nemcsak a szervezeti átalakulások jellemzik ezt a munkát, hanem a mai napig tartó művészeti szemlélet átalakulása is: sok kortárs darab és kreatív projektek sokasága. Horváth Zsoltot kétrészes interjúnkban többek között a szimfonikus zenekarok működéséről, a Pannon Filharmonikusok márkaépítés-menedzsmentjéről, Pécs meghatározó kulturális szerepéről is kérdeztük.

Horváth Zsolt

Csíkszerda - Csíkosan (Fotó/Forrás: Csíkszerda Együttes)

A Csíkszerda kórus az egyik legérdekesebb, legtöbb tagot számláló és legrendhagyóbb amatőr kórus, akik ma Magyarországon énekelnek. Létrejöttük is szokatlan, az együttes minden szerdán próbált – innen kapta a nevét. Az azóta már több, mint 100 tagot számláló kórus nagyon népszerű, részben a tagok lelkesedése, részben pedig karizmatikus vezetőjük, Tóth Árpád személye okán. A karnagy, aki tanít középiskolásokat is, úgy gondolta, a hagyományos karének nemcsak unalmas, de új kihívásokra, új módszerekre is vár. Ekkor hozta létre a minden elemében formabontó együttest, amely azóta is folyamatosan kísérletezik. A közönség május 13-án, 14-én és 15-én láthatja őket legközelebb Mária története című műsorukkal. Tóth Árpádnak – a Csíkszerda nevű amatőr kórus létrehozásán túl – másik, hasonlóan nagy tömegeket mozgató, eredetileg kísérleti, ma már várt, szervezett, nagy érdeklődéssel kísért projektje a Kórusok éjszakája, amely idén június 4-én, a Palotanegyedben vár az utcára, terekre, zöld udvarokba, eldugott terecskékre minden zenét szeretőt, hogy a több, mint 60 csatlakozó kórus valamelyikének muzsikálásában gyönyörködhessen. A karnagyot arról is kérdeztük, hogyan lehet összetartani ennyi embert; hogyan lehet jól összeállítani egy mindig izgalmas és teljesíthető műsort; mi az erőssége a Csíkszerdának és hogyan készülnek a Kórusok éjszakájára?

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Fotóriporterek Szakosztálya 34. alkalommal írta ki a Magyar Sajtófotó Pályázatot, amelyre 240 fotográfus hétezernél is több képpel pályázott sikeresen. A magyar sajtófotográfia legrangosabb versenyére beérkező munkákat neves szakemberekből álló, öttagú zsűri bírálta el. A legjobbak közül közel négyszáz képet nézhetünk meg május közepéig a Capa Központban.  Szigeti Tamás  fotográfust, a tárlat rendezőjét az idei év súlypontjairól és a legizgalmasabb sorozatokról is kérdeztük.

Szigeti Tamás (Fotó/Forrás: Mudra László)

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.