Klasszikus

Fidelio Klasszik: Héja, Kopcsay, Takáts, Tóth

2017.02.10. 15:08
Ajánlom
A Fidelio és a Klasszik Rádió 92.1 magazinműsorának következő adása február 11-én hallható.

Héja Domonkos Liszt-díjas karmester, az Óbudai Danubia Zenekar alapítója számos hazai és külföldi együttessel lépett már fel. Zenei repertoárja mind a koncertpódiumon, mind az operák világában jelentős, érdeklődése széleskörű: feladatának tartja fiatal magyar zeneszerzők műveinek bemutatását, de ugyanígy szívügyének tekinti Dohnányi Ernő, továbbá Sosztakovics, Prokofjev és más orosz komponisták népszerűsítését. 2015-ben ötéves szerződést írt alá Németországban, azóta az Augsburgi Színház fő-zeneigazgatója. Az Operaháztól való távozás után Héja Domonkos továbbra is Magyarországon szeretett volna dolgozni, az augsburgi pozícióra egy barátja javaslatára pályázott, majd egy háromfordulós válogatón, többhónapos próbafolyamat során, közel nyolcvan jelentkező közül nyerte el a munkát. A karmesterrel legutóbbi magyarországi tartózkodása idején beszélgettünk itthoni és külföldi feladatairól, a német és a magyar zenés színházak közötti különbségekről, jelenlegi zenekaráról és jövőbeni munkáiról.

Héja Domonkos

Héja Domonkos (Fotó/Forrás: Óbudai Danubia Zenekar)

Az első magyar hangosfilm 1931-ben készült el Kék bálvány címmel. Óriási áttörést jelentett ez a magyar filmművészetben, s a következő mintegy 14 évben közel 360 hangosfilm készült még. Természetesen mindegyik film látványos plakátokkal csalogatta be a nézőket a mozikba. A filmplakátok nemcsak a gyűjtők számára érdekesek, hanem kultúrtörténeti, filmtörténeti szempontból is mindenkinek sokat adnak át a '30-as, '40-es évek atmoszférájából. Éppen ezért volt nagyon izgalmas az a tárlat, amely 2016-ban nyílt a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár együttes rendezésében A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944 címmel. A hiánypótló kiállítás igyekezett ebből a termékeny időszakból minden fellelhető filmplakátot összegyűjteni, de minthogy sok elveszett – köztük az első filmé, a Kék bálványé is –, így a Hyppolit, a lakáj plakátja nyitotta a sort. A kiállítás rendkívül népszerű volt, így nemrég megjelent az ebből készült kötet is a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér és az Országos Széchényi Könyvtár közös kiadásában, Fekete Dávid szerkesztésében. A könyv kronológiai sorrendben, közel 500 alkotáson és hat tanulmányon keresztül mutatja be, hogy a kor filmkészítői és plakáttervezői mennyire fontosnak tartották, hogy a nagy sztárok életnagyságban jelenjenek meg a plakátokon, ahogy a könyvben is olvasható: „Teljesen mindegy volt, hogy milyen volt a film – ha Jávor Pál vagy Karády Katalin rajta volt a plakáton, a néző bement”. Kopcsay Ágnest, az Országos Széchenyi Könyvtár Plakát és Kisnyomtatványtárának vezetőjét arról is kérdezzük, hogy vajon a '30-as évek sztárkultusza hogyan befolyásolta a mindennapi életet; a plakátok elkészítésekor kik vehettek részt az alkotásban, és milyen folyamat mentén került ki végül az utcára az alkotás; milyen típusú filmek voltak akkoriban a legnépszerűbbek, és mennyire közelített a magyar plakátművészet például a nyugati vagy a tengerentúli filmeket hirdető alkotásokhoz; illetve hogyan hasonlítható mindez a mai vizuális információáradathoz.

Ljudmila Ulickaja kortárs orosz írónő számos irodalmi díj kitüntetettje, aki gyermekkorától rendszeresen írt verseket, de soha nem publikálta őket. Első, a magyar olvasók számára is elérhető regénye a Médea és gyermekei, valamint, a Kukockij esetei, amelyek a '90-es évek végén jelentek meg. Méltatói és kritikusai egyaránt úgy tartják, hogy Ulickaja a 19. századi klasszikus orosz irodalom és regény folytatója, akinek mindennapi hősei, mindennapi élethelyzetekben jelennek, a háttérben azonban valami fajsúlyos történelmi vagy egyéb esemény, folyamat elszenvedőiként. Nem ritka, hogy a csehovi vonal folytatásaként aposztrofálják őt. A genetikusból lett írónő egyik emblematikus regénye, a Jákob lajtorjája, amely egy izgalmas családtörténet, melyben két ember sorsa kapcsolódik össze: a 19. századi értelmiségei Jakov Oszeckijé és a 20. századi unoka, Noráé, aki színházi ember, szenvedélyes, öntörvényű karakter. Az igazi találkozásuk akkor veszi kezdetét, amikor Nora elolvassa nagyapja és nagymamája levelezését, majd a KGB archívumában kezébe akad a nagypapa aktája. Február 16-án, a MAZSIKE szervezésében, a Retikül Női Irodalmi Szalonban láthatja a közönség a Ljudmilla Ulickaja est keretében Takáts Andrea színművész és Darvas Kristóf előadásában a Jákob lajtorjáját. Takáts Andreát arról is kérdezzük, miért kedveli Ulickaja, mi az, amiről csak ő tud így írni; mikor fogalmazódott meg benne, hogy szeretne a regényből egy estet és hogyan építette fel magában, hogyan kapcsolódik ide Darvas Kristóf zenéje, vannak-e olyan regényrészletek, amelyek neki is nagyon fontosak, ami személyes üzenet a számára is, s vajon ő maga is érzi-e azt a bizonyos keserédes csehovi hagyományt Ulickaja világában.

A félelmeink vezérelnek

Kapcsolódó

A félelmeink vezérelnek

Ljudmila Ulickaja Jákob lajtorjája címen írta meg, elmondása szerint utolsó nagyregényét. A magyarul most megjelent szeszélyesen indázó családtörténetből kibontakozó hol jellegtelen, hol történelmi jelentőségű hétköznapok krónikája kapcsán az írónővel beszélgettünk. Ulickaja bár a félelemérzet természetét írta meg a 20. századot átölelő könyvében, kérdéseinkre nyíltan válaszolt múltjáról, családjáról, nemzedékének társadalmi és genetikai meghatározottságáról, emlékezetpolitikáról és az orosz-ukrán konfliktusról is.

A Karaván Művészeti Alapítvány I'm online című kamaradarabja február 15-én és 17-én látható a Karaván Szobaszínházban. Az előadás kényes és egyre égetőbb kérdésekkel szembesíti a nézőket Pálma, a 15 éves roma kamaszlány és osztálytársai mindennapos megaláztatásain keresztül: a felkavaró előadás témája az iskolai, illetve az internetes zaklatás. A Karaván Művészeti Alapítvány nem titkolt célja megszólítani, párbeszédet kezdeményezni a potenciális támadókkal, és a kamasz gyerekeikkel kapcsolatban tehetetlen, problémáikon segíteni akaró, de nem tudó szülőkkel, pedagógusokkal. Az előadást – amelynek elsődleges célcsoportja a zaklatásoknak leginkább kitett középiskolás korosztály – drámapedagógus által vezetett beszélgetés követi, amely segíti a darab keltette érzelmek feldolgozását. A produkció főszereplői a Karaván Művészeti Alapítvány tandíjmentes színészképző stúdiójának növendékei. A darab rendezőjével, Tóth Gézával beszélgetünk.

A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2017. február 12-én, vasárnap este hét órától kerül sor.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Klasszikus

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Jazz/World

Női energiáktól pezseg a Jazztavasz

A május 3. és 5. között zajló Jazztavaszon idén három hölgy közvetíti a jazz iránti szenvedélyt – ezúttal basszusgitáron, szaxofonon, illetve énekhanggal.
Klasszikus

Kínába vitte Balázs János Bartók III. zongoraversenyét

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar nyitotta a Csiangszui Nemzetközi Zenei Fesztivál programját a kínai Nankingban Balázs János zongoraművész közreműködésével, Hamar Zsolt vezényletével.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Elhunyt Martin Böttcher, Németország egyik legsikeresebb filmkomponistája

A Winnetou-filmek legendás zeneszerzőjét kilencvenegy éves korában, szombatra virradóra érte a halál a schleswig-holsteini Rendsburgban.
Klasszikus ajánló

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Klasszikus magazin

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Klasszikus hír

Kínába vitte Balázs János Bartók III. zongoraversenyét

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar nyitotta a Csiangszui Nemzetközi Zenei Fesztivál programját a kínai Nankingban Balázs János zongoraművész közreműködésével, Hamar Zsolt vezényletével.
Klasszikus london

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.