Klasszikus

Fidelio Klasszik: Katona, Náray, Réthly, Teszárek

2018.01.12. 18:13
Ajánlom
A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsornak következő adása január 13-án hallható a 92.1-en.
Katona Klári

Katona Klári

Katona Klári az egyik legismertebb magyar énekes. Csakhogy ő nem pusztán énekes, hanem énekes költő, aki szövegeit az utóbbi évtizedekben nemcsak lemezeken, de könyvben is átadja. Művészi pályája mellett hatalmas lendülettel segíti a gyerekek zenei tehetségének és érzékenységének kibontását, ezt szolgálta az Óvodás dalaim című album és a Zeneország című tévés műsor, de társadalmi ügyek mellett is ott áll, legyen szó mélyszegénységről vagy az állatok védelméről. Kész szavak címmel hangoskönyvben mondta el gondolatait az érzések fontosságáról, a világ sokféle szimbólumáról, most pedig itt az új, Közelség című kötet, amelyben férfi és nő kapcsolatáról, az élet picike csodáiról mesél filozofikus hangvételű írásaiban. Ahogyan a szerző fogalmaz: „Ami naponta közel kerül hozzánk, az sodor el talán bennünket a legnagyobb távolságokba egymástól. Mintha attól tartanánk, hogy a közelkerülésben elveszünk. Az igazi közelség: más. Vágyott, befogadó.” Katona Klárit arról is kérdezzük, vajon ez a fajta filozofikus, csendes szemlélődés ott van-e az emberben fiatalabb korában is, vagy később alakul ki. Volt-e ráeszmélése, amitől ő maga is számítja élete új szakaszát? Mi az, amit a fiatalság ad egy művésznek és mi az, amit az érettebb korszak adhat? Mi a legfontosabb a férfi-nő kapcsolatban, és mit értünk mi közelségen és mit a költői én?

Náray Erika

Náray Erika

ray Erika számtalan film szinkronja, filmek és színházi darabok, musicalek és operettek szereplője és jazzénekes. 1985-től, alig 18 évesen már a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója, de szerzett diplomát a kilencvenes években a Zeneművészeti Főiskolán is, jazz szakon. Az éneklés és általában a zene nagyon fontos része életének, ahogyan a színpad is. E kettőt ötvözi a Müpa sorozata, amelyben Náray Erika művészeket, a magyar művészvilág érdekes szereplőit látja vendégül egy beszélgetésre, és természetesen maga is énekel jazz dalokat. A sorozatban megjelenő művészek és a házigazda legfontosabb közös vonása, hogy mindannyian imádják a jazzt. A Jazzyrajongók sorozatban láthattuk már Náray Erika és zenésztársai vendégeként Ónodi Esztert, Sándor Pált, Kovács Patríciát, Nagy Ervint és Grecsó Krisztiánt, január 25-én pedig Hirtling István lesz a vendége. A Jászai Mari-díjas színész ritkán nyilatkozik jazz témában, pedig ő maga is imádja az elmúlt száz év jazztörténetének számos irányzatát és előadóját, ezért is lesz különleges az este, amelynek során kiderül, hogy a basszusgitár, a szaxofon vagy a dob áll-e közelebb hozzá, illetve hogy mely zeneszerzők számait hallgatja (netán játssza?) szívesen. A kedvencek zenéi el is hangzanak majd az est háziasszonya és a Berdisz Tamás által vezetett zenekar előadásában. Náray Erikát arról is kérdezzük, vajon mi annyira vonzó számára a jazzben, mit ad ez a műfaj, amit egyetlen más zenei áramlat sem; hogyan készül a vendégeivel való beszélgetésre, kitől énekel szívesen, és mit énekelne, amit eddig soha nem próbált.

Réthly Attila

Réthly Attila (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Igazi csemegének ígérkezik Várkonyi Mátyás nagyhatású musicalje, a Dorian Gray, amelyet január 19-én a Budapesti Operettszínház új játszóhelyén, a Kálmán Imre Teátrumban láthat első ízben a nagyközönség. A vad szenvedélyekkel és tomboló érzékiséggel átitatott, Oscar Wilde kultikus regényéből készült, Réthly Attila által színpadra alkalmazott misztikus történet a művészet, a szépség, a lélek, az erkölcs, az értékek és a szabadság kérdéseit egyaránt feszegeti. A rendezővel aról is beszélgetünk, hogy mitől lehet aktuális ma a 200 éve született történet.

Teszárek Csaba

Teszárek Csaba (Fotó/Forrás: Budapest Bábszínház)

Bambi – ha ezt a nevet halljuk, biztos, hogy egy kellemes, bájos mesefigura jut eszünkbe, akinek a meséjét annyiféleképpen megjelenítették már az elmúlt közel száz évben. Bizony, nagyon régi mesehős ő, akinek alkotója Felix Salten osztrák író, aki egyébként eredetileg Siegmund Salzmann néven született Budapesten, de hamarosan családjával együtt Ausztriába költözött. Salten főleg művészeti és színházi kritikákat írt, de ő alapította 1901-ben az első bécsi irodalmi kabarét is. Leghíresebb munkáját, a Bambit 1923-ban jelentette meg, majd 1928-ban lefordították angolra, és Thomas Mann ajánlásával Walt Disney-hez került – mindössze 1000 dollárért – a megfilmesítési jog, és 1942-ben már játszották az amerikai mozik. Természetesen a mese eredeti formájában is nagyon népszerű a gyerekek között, és színházi, sőt rádiójáték változatai is évtizedek óta sikeresek. A Budapesti Bábszínház most felújítja a Bambit, és egy egészen más megközelítésben mesél a fiatal őzről, akinek neve eredetileg az olasz bambino, gyermek szóra utal. Teszárek Csabát, aki a darabban a felnőtt Bambit alakítja, arról is kérdezzük, Bambi vajon ugyanazt jelenti-e minden generáció számára a múlt század húszas évei óta; kell-e arra törekedni, hogy ugyanazt jelentse, vagy éppen a megújulás, az újraértelmezés teszi a mostani gyerekek számára izgalmassá; az eredeti történet mennyi változtatást enged egy színházi feldolgozásban, és mennyire tettek hangsúlyosság vagy kevésbé jellegzetessé egy-egy elemet, szereplőt, szituációt; illetve mit szeretnének elmondani a gyerekeknek a Bambival és mit a felnőtteknek.

A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2018. január 14-én, vasárnap este hét órától kerül sor.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bolyki György elmondta: nem lesz tizenegyedik Kaposfest

Tíz év után búcsúzik a Kaposfest, ahogy azt a társalapító igazgatótól megtudtuk. Bolyki György távozik a Liszt Ferenc Kamarazenekar éléről is, pedig tovább tervezett maradni. Eközben hangsúlyozza: nagyon büszke mindkettőre. Elsőként a Fideliónak beszélt a változásokról. FRISSÍTVE!
Klasszikus

Megütközéssel fogadta Bolyki György állításait a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyelőre nem kíván érdemben reagálni Bolyki György lapunknak tett kijelentéseire, ám jelezték, megütközéssel fogadták az interjúban szereplő, a valóságnak nem megfelelő állításokat.
Klasszikus

Beethovent, ahogy kevesen – Jevgenyij Kiszin koncertjéről

Jevgenyij Kiszin az ötvenhez közelítve is csodagyerek maradt. Nem Beethoven-játékosként ismerjük, de olyan órákat okozott a Müpában, amilyent csak a legnagyobbak tudnak.
Vizuál

A nap, amikor Charlie Chaplin 20. lett a Chaplin-hasonmás versenyen

Igaz, vagy csupán legenda – nem tudni. Mindenesetre az alábbi történet olyan, mintha Charlie Chaplin rendezte volna.
Klasszikus

Komolyzene szól a budapesti szórakozóhelyeken

A zene éjszakáján, november 16-án este hat órától éjfélig nyolc frekventált szórakozóhelyen hallhatunk ingyenes komolyzenei koncerteket. A fellépők között találjuk a Budapesti Fesztiválzenekar zenészeit és Fischer Annie-ösztöndíjas muzsikusokat is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Húszévesen már fesztivált alapított: Balog Alexandra

November 16-án szombaton mutatkozik be a Budapest Music Centerben szólistaként a Londonban diplomázó Balog Alexandra, aki alig 20 évesen alapította meg a Bozsoki Zenei Fesztivált és nemzetközi Nyári Akadémiát. Beethoven, Schubert és Kecskés D. Balázs művei hangoznak fel.
Klasszikus hír

Megütközéssel fogadta Bolyki György állításait a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyelőre nem kíván érdemben reagálni Bolyki György lapunknak tett kijelentéseire, ám jelezték, megütközéssel fogadták az interjúban szereplő, a valóságnak nem megfelelő állításokat.
Klasszikus kritika

Beethovent, ahogy kevesen – Jevgenyij Kiszin koncertjéről

Jevgenyij Kiszin az ötvenhez közelítve is csodagyerek maradt. Nem Beethoven-játékosként ismerjük, de olyan órákat okozott a Müpában, amilyent csak a legnagyobbak tudnak.
Klasszikus ajánló

Koncertsorozatot rendeznek a Nemzeti Múzeum alapítására emlékezve

1802. november 25-én gróf Széchényi Ferenc engedélyért fordult I. Ferenc császárhoz, hogy tudományos gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekintjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének.
Klasszikus ajánló

Komolyzene szól a budapesti szórakozóhelyeken

A zene éjszakáján, november 16-án este hat órától éjfélig nyolc frekventált szórakozóhelyen hallhatunk ingyenes komolyzenei koncerteket. A fellépők között találjuk a Budapesti Fesztiválzenekar zenészeit és Fischer Annie-ösztöndíjas muzsikusokat is.