Fidelio Klasszik: Kerényi Miklós Gábor és Kovács Géza

A Miskolci Operafesztivál idén is várja hazai és külföldi közönségét a már megszokott, kiemelkedő színvonalú produkciókkal, színpadi és zenekari művekkel, világhírű művészekkel és szinte valamennyi jelentős európai operatársulattal. A fesztivál küldetése Miskolc szerepének erősítése az európai zenei és kulturális életben, valamint a Bartók-életmű előtti tisztelgés, a Bartók-művek bemutatása újabb és újabb értelmezésben és művészekkel. A zenei élmények mellett más szerepet is felvállal a rendezvény, többek között új tehetségek felfedezését és támogatását, a világhírű magyar művész életművének hatását, az utána következő zene- és zenészgenerációk megnyilatkozásait, kortárs művek születésének elősegítését. Az idei Operafesztivál egyik fontos eseménye az Ezrek operája sorozat keretében Kerényi Miklós Gábor rendezésében a spanyol cigánylány, a katona és a torreádor tragikus szerelmi háromszögének felelevenítése Bizet Carmen című operájával. Az izgalmas szereposztás mellett közreműködik a Miskolci Nemzeti Színház Zenekara, a Cantemus gyermekkar, a Miskolci Nemzeti Színház Kórusa, a Debreceni Csokonai Színház Kórusa és Duda Éva Társulata. Kerényi Miklós Gábor évtizedek óta emblematikus személyisége a hazai zenei forgatagnak. Operett-, opera- és musicalrendezései mindig egyedi és maradandó élményt nyújtanak nemcsak a közönségnek, de a vele dolgozó színészeknek is. Számtalan elhíresült bemutatója után most itt a Carmen, amelyet három estén át láthat a közönség a Miskolci Operafesztiválon. Kerényi Miklós Gábort kétrészes interjúnkban arról kérdeztük, mit jelent számára Carmen alakja, milyen tulajdonságai, történetének mely elemei ragadták meg érzelmileg a leginkább; mennyire törekszik a hagyományos értelmezésre és mennyire szeretne saját látásmódot bevinni a klasszikus történetbe, mi a produkció koreográfiájának legnehezebb része a számára és a színészek számára, illetve milyen feladatok várnak rá a Miskolci Operafesztivált követően.

Kerényi Miklós Gábor

Kovács Gézát nevezi ki újabb öt évre a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Nonprofit Kft. ügyvezetőjének szeptember 1-től Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Kovács Gézát 2014-ben a művészeti menedzser szakma egyik legrangosabb nemzetközi elismerésével, a Patrick Hayes-díjjal tüntették ki New Yorkban, 2015-ben pedig a kultúra érdekében hosszabb időn át végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Bánffy Miklós-díjat kapott. A Nemzeti Filharmonikusok nemrégiben mutatta be új, A harmonikus kapcsolódás szlogent viselő évadát. Bartók Béla mellett elfeledett magyar zeneszerzők, így Koessler János és Veress Sándor művei is megszólalnak a Nemzeti Filharmonikusok előadásában a 2016–2017-es szezonban. Folytatódnak a martonvásári Beethoven-estek, az Úton a zene elnevezésű edukációs program és a családi matinésorozat a Fesztivál Színházban, de megjelent a Bartók új sorozat keretén belül a Bartók-vegyeskarok lemez, amelyen Kocsis Zoltán vezényli, a Nemzeti Énekkar, illetve a pozsonyi filharmónia kórusa szólaltatja meg a zeneszerző népdalokból írt kórusműveit. A szlogenválasztás és a jövő évad bérletei mellett interjúnk két részében arról is kérdeztük az igazgatót, hogy milyen mérföldköveket emelne ki a zenekarnál töltött elmúlt húsz évből, illetve milyen eszközökkel érhetnek el szélesebb és fiatalabb közönségréteget.

Kovács Géza (Fotó/Forrás: Glódi Balázs, NFZ)

#moszkvater – A Széll Kálmán tér története címmel nyílt kiállítás a Kiscelli Múzeumban. A tárlat a több ízben átnevezett, így a különböző nemzedékek által jellemzően másként hívott közlekedési- és emlékezeti csomópont múltját és jelenét dolgozza fel. A Széll Kálmán tér a városi tömegközlekedésben és a város életében betöltött szerepe révén az utóbbi évtizedekben Budapest egyik ikonikus terévé vált. A jelenlegi átalakítás, újjáépítés során több olyan szimbolikus elem is elkerült onnan, amelyek évtizedeken keresztül egyet jelentettek a térrel. A Kiscelli Múzeum közösségi összefogással jó néhányat összegyűjtött a Széll Kálmán térhez köthető emblematikus tárgyakból, sok más mellett az egykor a tér közepén álló órát is kiállították, de a rendezők a tárlat ideje alatt is arra biztatják a látogatókat, hogy hagyjanak egy Moszkva téri emléket a kiállítótérben. A tárlat egyik kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgetünk.

Moszkva tér

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.