Fidelio Klasszik: Lakatos, M. Tóth, Szakcsi

Tony Lakatos évtizedek óta Európa egyik szaxofonos sztárja. Bár 1981 óta Frankfurtban él, mégis minden évben talál módot arra, hogy a magyar közönséggel is találkozzon, egy-egy koncert, nívós fesztivál okán. Ilyen lesz az idén első alkalommal megrendezendő Zsidó Művészeti Napok is, ahol Tony Lakatos Jasper Van't Hof szintén nagyon keresett jazz zenésszel, zongoristával ad közös koncertet június 5-én. A művész kétévente új lemezzel szokta megörvendeztetni a rajongókat, s azt mondják róla, bármit csinál, azt mindig nagy lelkesedéssel fogadják még a kritikusok is. Kiemelik 2009-es Porgy és Bess lemezét, amelyet a Frankfurti Rádió big bandjével rögzített, de tekintettel arra, hogy több, mint 220 lemezen hallható a játéka, és majdnem harminc önálló albuma van, nehéz lenne felsorolni, melyik a legnépszerűbb. Az utóbbi évek egyik sokat játszott albuma a Jasper Van1t Hoffal közös Go with the wind című lemez, amely kifejezetten lágyabb, líraibb, mint amit például Japsertől megszokott a közönség. A Zsidó Művészeti Napokon is főként e lemez anyagából válogat majd a két művész.

Tony Lakatos (Fotó/Forrás: Gerhard Richter)

Bartók Béla a mai napig is komoly hatást gyakorol nemcsak a klasszikus zene területén, de a modern zenei irányzatokban alkotókra, sőt, valójában minden művészeti ágra a filmtől a fotón át a képző- és táncművészetig. Ennek egyik példája a június 11-én a Bartók Maraton, amelynek keretében A fából faragott királyfi, A kékszakállú herceg vára és A csodálatos mandarin című színpadi műveket mutatja be a Pannon Filharmonikusok, a Miskolci Balett és a GG Tánc Eger. Opera, balett és táncjáték egy estén, egy színpadon, ám különböző megközelítésekben. Bartók, aki maga is kísérletezett egy bizonyos életszakaszában, olyan műveket hagyott hátra, amelyek e kísérletező kedvet is hordozzák, és inspirálhatnak olyan művészeket, akik maguk is szeretnek új színt, új látásmódot bevinni egy-egy rendezésbe. M. Tóth Géza Oscar-díj jelölt, Balázs Béla-díjas filmrendező, producer, a KEDD Animációs Stúdió alapítója és vezetője, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora alkotóként is nagyon egyedi. 2006-ban összművészeti produkcióként már feldolgozta A kékszakállú herceg várát és A csodálatos Mandarint. Egyebek mellett azt is kérdezzük tőle, hogy a tíz évvel ezelőtti koncepcióhoz képest a miskolci bemutató milyen új gondolatiságot képvisel, mit szeretne megmutatni a bartóki életműből e három darabbal, illetve mit szeret Bartókban a leginkább, és mi lesz a Bartók Maraton üzenete.

M. Tóth Géza (Fotó/Forrás: Acsai Miklós)

Hamarosan útjára indul a Zsidó Művészeti Napok elnevezésű összművészeti programsorozat, amely klasszikus és könnyűzenei, filmes, színházi és egyéb programokkal, külföldi és hazai előadókkal várja a közönséget rengeteg helyszínen, Budapesten és vidéken egyaránt. A széles programválasztékban különlegességnek ígérkezik a 100 Tagú Cigányzenekar harminc éves jubileumi koncertje is. Az együttes 1986. március 22-én debütált a Budapesti Kongresszusi Központban, s azóta bejárták a világot: a Magyar örökség és Hungarikum díjakkal is kitüntetett együttes fennállása óta több mint 1000 koncertet adott Magyarország legkisebb településének kultúrházaitól kezdve a világ számos híres koncertterméig. Június 5-én visszatérnek első koncertjük helyszínére, ahol az elhangzó klasszikus művek, vérpezsdítő cigánymuzsika és zsidózene mellett olyan kiváló szólisták lépnek föl, mint Kállai Ernő hegedűművész, Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, Masa Anita, a Sabbathsong Klezmer Band énekese és Hábetler András operaénekes. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, érdemes művész zongoristát, zeneszerzőt, Szakcsi Lakatos Bélát a június 5-i koncertre készülve többek között arról is kérdezzük, vissza tud-e emlékezni, mikor hallotta először a 100 tagú Cigányzenekart; voltak-e metszéspontok a zenekar és az ő művészi életében; illetve hogyan lehet az ő különleges improvizációs, alapvetően jazzre épülő koncertjeit ötvözni a 100 Tagú Cigányzenekar játékával.

Szakcsi Lakatos Béla

Idén huszonöt éves az ország, sőt Európa egyetlen olyan művészeti iskolája, ahol autentikus és legmagasabb szintű népzenei képzés folyik.Az Óbudai Népzenei Iskolában a kezdetektől szoros, családias együttműködés jött létre kollégák, növendékek, szülők között. Ebben az intézményben különösen fontos ez, hiszen zenei anyanyelvünk és a hozzátartozó kultúra nehezen adható át családi kötelékek nélkül. Mint magukról hirdetik, ők „a magyar zenei anyanyelv iskolája”. Huszonöt évvel ezelőtt az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának támogatásával az addig a III. kerületi Mókus utcai Állami Zeneiskola Népzenei Tagozataként működő intézmény teljes önállóságot szerzett Óbudai Népzenei Iskola néven. Az 1991–92-es tanévet tehát már önállóan, új névvel és új igazgatóval: Kobzos Kiss Tamással kezdhették meg. Azóta is – mind a mai napig – az egyetlen, kizárólag népi hangszereket oktató intézményként működnek. Az Óbudai Népzenei Iskola egy nemrégiben megjelent kötettel és CD-vel ünnepli huszonötödik születésnapját ünneplik. Jubileumi kiadványukban arra törekedtek, hogy mindenki jelen legyen benne valamilyen formában, aki részese volt ennek a negyed évszázadnak. A jubileumi kiadvány szerkesztésének előkészítését és az ünnepség megszervezését közel másfél esztendővel ezelőtt kezdte meg Kobzos Kiss Tamás igazgató. Szándéka az volt, hogy a nyugdíjba vonulása előtti néhány hónapot ezzel a munkával tölti, illetve átadja az iskola irányításával kapcsolatos teendőket a tanévre megbízott utódjának. Sajnos azonban elképzelését már nem válthatta valóra, munkájának eredményét – e könyvet – már nem veheti kézbe: a Kossuth- és Liszt-díjas zenész, előadóművész, zenepedagógus hosszú betegség után, élete 66. évében, 2015. november 8-án hunyt el. Kétrészes interjúnkban az Óbudai Népzenei Iskola értékeiről, hagyományairól, huszonöt éves jubileumáról és az ehhez kapcsolódó kiadványról, valamint a június elsején az Óbudai Társaskörben rendezendő Kobzos Kiss Tamás-emlékestről az Óbudai Népzenei Iskola igazgatóját,  Szerényi Bélát kérdezzük.

A szomjúság járványa címmel jelent meg antológia, amely negyven izraeli költő versei közül válogat. Gazdag képet vetít a magyar olvasó elé olyan izraeli költők személyében, akik az elmúlt évtizedekben rendkívüli költészetet teremtettek, amellyel nemcsak olvasóik világát befolyásolták, hanem ezzel együtt korunk héber irodalmára is nagy hatással voltak. Az antológia versein keresztül megismerhetjük a modern Izrael Államát is. A kötet héber és magyar nyelvű bemutatóját június elsején rendezik meg a Müpában. Az est díszvendégei lesznek Salman Masalha és Ronny Someck izraeli költők, akik az antológia versei közül héber, míg Hegyi Barbara és Hegedűs D. Géza színművészek magyar nyelven olvasnak fel a közönségnek. Közreműködik a Freedom Quartet. Az antológia kapcsán Uri Asaffal, a kötet fordítójával beszélgetünk, az interjú végén pedig két vers hangzik el az antológiából.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.