Edvin Marton Emmy-díjas hegedűművész a szeretet ünnepén, közvetlenül szenteste előtt, azaz december 23-án dupla koncertshow-val – 15 és 19 órai kezdettel – kedveskedik a magyar rajongóknak a budapesti Kongresszusi Központban. A különleges, nagyszabású, Ave Maria című performansz-előadás hangulata megidézi a karácsony meghittségét, és elvezet Edvin Marton epikus világába, ahol igazi ünnepi varázslat várható. A hegedűművész sajátos és egyedi módon vezeti körbe közönségét a szerelem és a virtuozitás földjén. A produkció célja közelebb hozni egymáshoz az embereket, rávilágítani a szeretet erejére, az összetartozás és a család fontosságára. Az ünnepi koncertről és készülő lemezéről beszélgetünk a világhírű hegedűművésszel, aki azt is elárulta, hogy mit jelent számára a karácsony, s hogyan tölti azt idén.

Edvin Marton (Fotó/Forrás: Peter Vanicsek)

Ádámok és Évák, korok, stílusok, casting, showtime – és persze Lucifer. Mellettük egy intrikus újságíró és megannyi dal a kiegyezéstől a Kádár-korszakig. Ezt kínálja Verebes István és Nemlaha György történelmi revüje, amelynek Luciferje nem hagyja magát befolyásoltatni a XX. század történéseitől: ő úgy mutatja meg a sorsfordító napokat Ádámjának és Évájának, hogy azokról kiderüljön, tulajdonképpen mind a nagy „showtime” részei. A századforduló szilvesztere a vurstliban, a trianoni szerződés aláírásának napja egy orfeumban, a nyilas hatalomátvétel egy bordélyban, Rákosi Mátyás születésnapja egy üzemi rendezvényen, a szovjet csapatok november 4-i bevonulása egy vidéki szálloda éttermében, a Varsói Szerződés csapatainak csehszlovákiai inváziója az Ifjúsági Parkban éri az első emberpárt. De ők „valami miatt” sosem lehetnek egymáséi. Ez a történet – és közben közel száz korabeli dal – tölti meg a történelmi revüt. Verebes István rendezésében, Mira János díszleteivel, Tordai Hajnal jelmezeivel látható december 16-tól a József Attila Színházban ez a fergeteges időutazás, amelyben a teátrum társulatának jelentős részével találkozhatunk. A különböző korok hangulatát idéző zenék mellé Darvas Ferenc zongorajátéka adja az alapot. A Lucifer Show egyik Ádámjával, Előd Álmossal beszélgetünk.

Gájer Bálint

Az űrlap teteje Gájer Bálint neve sokak számára ismerős lehet, hiszen ő az ország „swing hercege”, aki táncra perdít zenéjével és kitűnik eleganciájával. A swing'n pop stílus meghonosítója és vezéralakja november közepén megjelent Swing Karácsony című nagylemezéről énekel dalokat december 21-én a MOM Sport Rendezvényközpontban. A húsz vonós és a zenész tíztagú zenekara által játszott dalokban fellelhetők lesznek Dean Martin, Bing Crosby, Frank Sinatra és Michael Bublé stílusjegyei is. A koncert Csondor Kata szinkronszínésznővel, a Fool Moon együttessel és meglepetésvendéggel egészül ki. Az új albumról kérdezzük az énekest, de megtudhatjuk azt is, Gájer Bálint milyen tervekkel vág neki a karácsonyi ünnepeknek.

Händel Messiás című oratóriuma a világ egyik legtöbbet játszott műve s egyben Händel fő műve. Ismert az a zenetörténeti adalék is, hogy egy dublini árvaház javára mutatták be 1742-ben, és Händel életében csakis jótékonysági céllal adták elő. A darab keletkezéséhez számos érdekesség kapcsolódik, például az, hogy Charles Jennens angol költő ötlete volt, hogy egy bibliai szövegre épülő darab készüljön, amelynek a szövegét egyébként ő maga állította össze. Händel mindössze 24 nap alatt komponálta meg a zenét. A bemutató után nagyon hamar rendkívül népszerű lett a Messiás, s ahogy feljegyezte róla Burney zenetörténész: „E szent oratórium, ahogyan eleinte nevezték, mivelhogy szövege teljes egészében a Szentírásból származik, a közönségnél igen nagy tetszést aratott, ezért Händel a legtisztább jótékonyságtól indíttatva arra a dicséretes elhatározásra jutott, hogy a Messiást minden évben előadja az árvaház javára. S ez így is történt élete végéig...” December 22-én a Szent István Bazilikában is megcsodálhatjuk Virágh András vezényletével, olyan művészek közreműködésével, mint Szakács Ildikó szoprán, Gion Zsuzsanna alt, Kálmán László tenor, Najbauer Lóránt basszus, az Etunam Vegyeskar és a Monarchia Szimfonikus Zenekar. Virágh Andrást arról is kérdezzük, zenetörténeti jelentőségén túl, a zenészek körében miért annyira népszerű e mű; mit tett bele Händel, amitől ő maga is élete fő művének tekinti; illetve vannak-e kihívások itt ahhoz képest, hogy milyen tudást igényel egy oratórium.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.