Harcsa Veronika

Harcsa Veronika énekes, dalszerző új albumot jelentetett meg Shapeshifter címmel. Gyémánt Bálinttal közös alkotómunkájának két emblematikus dala a Listen to me now és a San Francisco. Harcsa Veronika 2008-ban diplomázott jazz-ének szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, 2014-ben pedig mesterdiplomát szerzett a Brüsszeli Királyi Konzervatóriumban. Pályafutása során a kísérletező kedv, a szokatlan megoldások is jellemezték, ahogyan az alternatív zenei irányzatokban is jól érzi magát. A Harcsa Veronika Quartet, az Erik Sumo Band, a Bin-Jip elektronikus trió, illetve egy Kassák verseket feldolgozó lemez is mind az ő projektjei. Saját dalait angol nyelven írja, de XX. századi magyar költők verseit is feldolgozta két albumon. 2014 óta a Művészetek Völgyében is találkozhatunk vele saját udvarában, s ugyanettől az évtől Berlinben havi rendszerességű koncertsorozatot vezetett olyan vendégművészekkel, mint David Friedman vagy Julia Hülsman.

Gyémánt Bálint gitárossal közös duójával eddig két lemezt készítettek, néhány éve a németországi Jazzahead! European Jazz Meeting showcase-ére is bekerültek. A most megjelenő Shapshifter kapcsán azt is kérdezzük tőle, mi az, ami Gyémánt Bálinttal szakmailag, zeneileg összekapcsolja: mi az, amiben egy húron pendülnek? A kísérletező kedv itt is megvan-e, és hogyan mutatkozik meg, mi érdekli a jazzben, mit szeret benne megmutatni másoknak; a szövege írásakor mi inspirálja, mit szeret feldolgozni?

Csáth Géza

Juhász Anna

Csáth Géza a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja. Orvostanhallgatóként már publikált a Nyugatban a lap alapításától, 1908-tól kezdve. Ugyanebben az évben jelent meg első novelláskötete, az A varázsló kertje. A következő évben megszerezte diplomáját, és idegorvosként kezdett gyakornokoskodni. Később tapasztalatait megírta az Egy elmebeteg nő napja című művében, amelyben a pszichiátria és a pszichoanalízis szempontjai mentén jeleníti meg egy paranoiás nő kórképét. 1910-ben, 23 évesen használt először morfiumot, amire hamar rászokott, mert érdekelte a tudatmódosító hatás. A morfium hatása alatt szerzett élményeit innentől beépítette irodalmi műveibe. 1911-ben jelent meg a Délutáni álom című elbeszéléskötete, amely szintén foglalkozik ezekkel az orvosi és személyes jellegű tapasztalataival. 1912-ben – Adyval együtt – felvették a Martinovics szabadkőműves páholyba. Két évvel később katonaorvosként szolgált a fronton, de függőségét már nem tudta kezelni, elszigetelődött, elmeosztályra került. Megszökött, lelőtte feleségét, öngyilkosságot követett el, amely sikertelen volt, végül túladagolásban meghalt 32 évesen.

Rá emlékeznek, különös életét jelenítik meg az A varázsló estéje című felolvasószínházban. A MiroArt sorozat hatodik estéjén a 100 éve elhunyt, Brenner József, azaz Csáth Géza író, orvos, pszichiáter, pszichoanalitikust és 15 évnyi irodalmi munkáját jeleníti meg Szabély Mihály irodalomtörténész, Trokán Anna és Pál András színművészek, Réczei Tamás társszerkesztő és az est  szerkesztője, Juhász Anna. Juhász Annától azt is kérdezzük, mit érdemes tudni a MiroArt estekről, mi a célja a sorozatnak; Csáth Géza irodalmi munkássága – túl az extrém élmények feldolgozásán – mitől válik fontossá, mitől izgalmas az irodalomtudósok számára; az est felépítése során milyen emlékekből dolgoznak, és mennyire lesz interaktív mindez?

Juhász Anna (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Oberfrank Pál

Oberfrank Pál Jászai Mari-díjas színművész, rendező, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja művészeti vezetésével megújul a Szó • szín • játék című színházi programsorozat. Hogy milyen vonásokban érhető tetten e megújulás, s hogy milyen előadásokat láthat a közönség a Pesti Vigadóban és vidéki színházakban, arról Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója beszél.

Sümegi Eszter

Sümegi Eszter Kossuth-díjas szoprán, Kiváló és Érdemes Művész 1993-ban szerezte operaénekesi diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, majd még a diploma évében elnyerte a Pavarotti Énekverseny első díját Philadelphiában, illetve debütált a Magyar Állami Operaházban Puccini Bohéméletének Mimijeként. Innentől nagyon gazdag repertoárt alakított ki, amelyben szerepelt a Tosca, A végzet hatalma, sőt a Lohengrin című Wagner operából Elsa és a Tännhauserből Erzsébet. Számos nemzetközi fesztiválon vett részt, és ő az egyik leggyakrabban külföldre hívott magyar operaénekes. A Torinói Operaház éppen úgy számon tartja és hívja, mint a Bécsi Staatsoper vagy a Frankfurti Opera, de a párizsi Chatelet-ben is nagy sikert aratott A walkürrel, ahogyan Texasban a Toscával. A nemzetközi koncertpódiumokon világhírű énekesek partnereként lép fel, mint Guiseppe Giacomini vagy Jose Cura. 2018-ban New Yorkban hódította meg a közönséget és a kritikusokat a Sába királynőjében, Szulamith szerepében.

Sümegi Eszter (Fotó/Forrás: Bartók Plusz)

A New York Times vezető kritikusa, Anthony Tomassini kivételes művészként és ezüstösen csillogó szopránként méltatta, az Opera News nagyon erős színpadi jelenlétét emelte ki. Sümegi Eszter első önálló albuma 2003-ban jelent meg Love, Blood&Fire (Szerelem, Vér és Tűz) címmel, amelyen Verdi-, Catalini- és Wagner-operákat énekel. Február 1-én pályafutásának 25. évfordulóját ünnepelte az Erkel Színházban, s ugyanebben a hónapban, február 22-én debütál a Gioconda címszerepében. Ponchielli La Gioconda című operáját 1876-ban mutatták be a milánói Scalában. Librettója Victor Hugo Angelo, Pádua zsarnoka című drámája nyomán készült. Az olasz romantikus melodráma és a francia nagyopera elemeit ötvöző Giocondát itthon 1884-ben játszották először az Operaházban.

Sümegi Eszter pályafutásának 25 éves évfordulója kapcsán arról is mesél, mikor fogalmazódott meg benne először, hogy operaénekes lesz, volt-e más ambíciója is? Mit szeret igazán egy szerepre való felkészülésben; szakmailag mit tart élete kimagasló pontjainak? A Giocondával debütál az Erkelben: mi az igazán kedvére való ebben a szerepben, milyen színpadi látványra, rendezésre számíthat a közönség?

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.

Fejléckép: Harcsa Veronika