Fidelio Klasszik: Mit képvisel ma a Bolsoj a világ zenei életében?

Masa Tamás

A klezmer meghatározása szerint kelet-európai jiddis hangszeres zene. A szó egy régi héber, hangszeres zenészt jelentő kifejezésből ered, és elsősorban a kelet-európai zsidóság népzenei együtteseit jelöli, legalábbis Moses Borowski 1938-ban megjelent Zsidó hangszeres népzene című munkája alapján. A klezmer együttesek mindenféle zenét játszottak ünnepeken, nagyobb eseményeken, a megbízástól függően. A ’80-as évektől fedezték fel újra a klezmert, és mára több magyar klezmer banda is ismert. Ilyen például a Sabbathsong klezmer együttes, amely több szempontból is különleges. Azt mondják róluk, hogy igazi örömzenét képviselnek, amelybe belefér a haszid, jiddis, izraeli dalok, hóra, örmény dallam, arabos hatás, jazz, keringő, roma muzsika – s mindezt tökéletes egységben nyújtják. A Sabbathsong 1998-ban alakult egy kis budapesti zsinagógában. Tagjai hivatásos zenészek, a Magyar Állami Operaház, a Honvédség Központi Zenekara vagy éppen a Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar tagjai, s világzenét éppen úgy játszanak, mint jazzt. Repertoárjukban a kelet-európai klezmer mellett a jiddis és izraeli tradicionális, illetve modern dalok és táncok is fontos helyet foglalnak el. Céljuk a zsidóság dallamainak magas szintű interpretálásán túl visszatalálni e dalok szellemi gyökeréhez és forrásához, a Bibliához. Ezért is lett szlogenjük, a „Több, mint klezmer”. Az együttes vezetőjét, Masa Tamást arról is kérdezzük, hogyan lehet jól összehangolni az ősi forrásokból táplálkozó szöveget és dallamot a mai kor számára fontos és ismert zenei világgal; hogyan lehet vagy kell modernizálódni ebben a különleges térben; mit játszanak legtöbbször, és az újévi koncertre hogyan készülnek.

Philipp György (Fotó/Forrás: Végh Dániel)

Philipp György

Philipp György karmester-rendező olyan zenés performanszok és operaelőadások létrehozását tartja elsődleges feladatának, amelyek képesek a műfajt gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt érhetővé és szerethetővé tenni. Ilyen Az alantas felettes című rendezése is, amely három kreatív előadóművész-operaénekes előadásában kerül az Óbudai Társaskör színpadára január 7-én. A darab arra hívja fel a figyelmet, hogy dobjuk el az álarcainkat és a társadalmilag ránk erőltetett szokásokat, és vállaljuk fel önmagunkat legalább egymás előtt. Az alantas felettes egy mindenki számára könnyen befogadható, bármilyen szférában és időben elgondolható szerelmi bohózat, vígopera. A szöveget mai nyelvezetre fordították, a történet helyszíne egy fogorvosi rendelő, az úr-szolga viszonyt a mai kor főnök-beosztott viszonyrendszerével mutatják be. A pikírt humorú, sokak elé tükröt tartó előadásról a rendezővel, Philip Györggyel beszélgetünk.

Medveczy Ádám

A Bolsoj, azaz a moszkvai Nagyszínház a világ leghíresebb operaházainak egyike, Oroszország vezető zenés színháza, az orosz opera- és balettművészet nagy hagyományú intézménye. Alapítása is érdekes volt, 1776-ban kapott ugyanis Pjotr Vasziljevics Uruszov herceg előjogot színházi előadások megtartására II. Katalin cárnőtől, s társult egy angol vállalkozóval, Michael Maddox-szal, hogy felépüljön a színház épülete. Egy moszkvai előkelőség palotájában kezdték meg ideiglenesen az előadásokat, ám annak leégése után új helyet kellett találniuk. A Bolsoj második hivatalos megnyitója 1780 decemberében volt. A moszkvai Nagyszínház az elmúlt 250 évben számos világhírű szólistát és különleges produkciókat adott a világnak. 2019. január 9-én a neves társulat operagálát ad az Erkel Színházban a világhírű Elena Zelenskaya és Olga Ionova szoprán, Svetlana Shilova mezzoszoprán, Andrej Grigoriev bariton, vaéamint Roman Muravitsky és Aleksey Neklyudov tenor operaénekesekkel. A budapesti koncertet megelőzően, január 8-án Debrecenben is felcsendülnek majd Verdi, Puccini, Gounod, Csajkovszkij, Offenbach és Mozart legszebb művei. Az esten a 2000-ben alakult és fiatal muzsikusokkal működő Monarchia Szimfonikus Zenekar kíséri a művészeket. A Tosca, a Traviata, a Turandot, a Rigoletto vagy éppen a Bohémélet csodálatos áriái Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester vezényletével szólalnak meg. A dirigenst arról is kérdezzük, hogy a Bolsoj mit képvisel most a világ zenei életében; a Budapestre érkező szólisták hangja, technikája miben különleges, általában az orosz zenei képzésnek mi az érdekessége; hogyan kezdték meg az együttműködést és felkészülést, illetve mi a kihívás egy ilyen típusú estben.

Vass Virág (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia)

Vass Virág

Már kapható Vass Virág legújabb regénye, Az örökké rövid története, melyet a Kádár-korszak egyik legsikeresebb manökenjének, Lantos Piroskának életútja ihlette, amelyet beárnyékolt a történelem és a hidegháború komor valósága. A regény bepillantást enged a '70-es, '80-as évek szocialista és nemzetközi divatvilágának kulisszatitkaiba, Budapest, Párizs és New York pezsgő mindennapjaiba. Az izgalmas romantikus krimiről, a regényírást megelőző anyaggyűjtésről, fikció és valóság arányáról Vass Virágot, a Nők Lapja szerzőjét, a magyar ELLE magazin alapítóját kérdezzük.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.

Fejléckép: Medveczky Ádám (forrás: Győri Nemzeti Színház)