Mörk Leonóra író-újságíró, az Elle magazin magyar kiadásának vezető szerkesztője a napokban új regénnyel jelentkezett: A porcelánlány napjainkba és az I. világháború éveibe kalauzolja az olvasót jó adag humorral, két szálon futó izgalmas cselekménnyel. A történet főszereplője Lili, aki egy nap felfedez az interneten egy régi udvarházról készült fotót, majd rájön, hogy az épület nem véletlenül ismerős neki – üknagymamája emlékkönyvében találkozott vele. Nyomozni kezd, a megfejtéshez azonban csak akkor jut közelebb, amikor egy távoli szigetre, Ahlbeckbe küldik. Lili egyre mélyebbre merül a régmúlt emlékeibe, és közben nemcsak az üknagymamája, hanem saját élete sorsfordító kérdéseire is választ kell találnia. Mörk Leonórával a regény keletkezési körülményeiről, a regénybeli főszereplő és a szerző élete közötti hasonlóságokról beszélgetünk.

Orosz Ákos (Fotó/Forrás: Juhász Éva)

Orosz Ákos, a Vígszínház Junior Prima díjas színművésze új oldaláról mutatkozik be: rendezőként debütál május 3-án a Mozsár Műhelyben, itt mutatják be ugyanis a Homokember című összművészeti előadást Gyöngy Zsuzsa, Lendváczky Zoltán, Patkós Márton és Zsótér Sándor közreműködésével. A színpadi adaptáció E.T.A. Hoffmann A Homokember című novellájának parafrázisa. Az előadás a színészek és a Biljarszki Maxim által tervezett egyedi multimediális megoldások szimbiózisára épül, a valóság és az idő múlásának témáit feszegeti, és kalauzolja a nézőt ismeretlen világokba. A rendezői koncepcióról Orosz Ákost kérdezzük.

Szerb Antal író, irodalomtörténész olyan hatalmas sikerű regények szerzője, mint a Pendragon legenda, a Budapesti kalauz marslakók számára vagy az Utas és holdvilág. Húszéves sem volt, amikor 1921-ben a Nyugat megjelentette több versét is, néhány évvel később a Belvárosi Színház rendezője, de kiemelkedő a Magyar Irodalomtörténet című kétkötetes műve is. Május 9-én a Hadik Szalonban Szerb Antal-est lesz, az író, műfordító május 1-jei születésnapja előtt tisztelegve, ezúttal is a Római Magyar Akadémiával együttműködve, Szerb Antal emblematikus regénye, az Utas és holdvilág köré fűzve az estet és a meghívott vendégeket. A regény 1937-ben jelent meg, azóta lefordították angol, német, lengyel, francia, olasz, spanyol, holland és szerb nyelvre. 2004-ben Németországban és Ausztriában a mű új, Christina Viraghtól származó fordítása hetekig vezette a könyveladási listát. A regényből egyébként 1974-ben film, később pedig rádiójáték is készült. A Hadik Szalon május 9-i estje kapcsán Puskás Istvánt, a Római Magyar Akadémia igazgatóját, a est ötletgazdáját arról is kérdezzük, vajon mi az a hangulat, az az életérzés, amit Szerb Antal regénye több mint nyolcvan éve újból és újból el tud érni az olvasóinál; miért éppen ezt a regényt választotta most ő maga; a meghívott vendégek hogyan kapcsolódnak az esthez; és vajon miért mondják, hogy az Utas és holdvilág nélkül nincs olaszországi utazás.

Pass Andrea (Fotó/Forrás: Nagy Gergő)

Pass Andrea   Bebújós  című darabja május 5-én ismét látható a Jurányi Inkubátorházban. Az óvodásokról és szüleikről szóló darabot szerzőként és rendezőként is jegyzi, amelynek alaptörténete szerint a gyerekek valamiféle bebújós játékot játszanak, de senki nem tud erről sokat, így a szülők nyomozni kezdenek, mi is történik valójában az oviban. A darab számos érdekessége mellett a gyerekszerepeket felnőttek játsszák, sőt, ugyanaz a színész alakítja a szülőt, mint aki a következő jelenetben a gyerekét. A gyerekek egyszerre bonyolult, ugyanakkor a felnőtt világhoz képest mégis egyszerűbb érzelmi kapcsolatai jelennek meg az előadásban, amiben az idő egészen más szerepet játszik, mint a percre beosztott felnőttlétben. Ahogy egy kritika fogalmaz a drámáról: „megmutatja kicsiben a nagyot”. Pass Andrea korábbi drámái is a gyerekek világával foglalkoznak behatóan: a  Kő, papír, olló  című darab a pályaválasztás előtt álló fiatalok dilemmáit dolgozza fel, és üzeni, hogy az légy, aki vagy; a  Napraforgó  című előadás pedig általános iskolában játszódik. Az eredetileg zenei pályára készülő, majd színháztudomány szakon végzett Pass Andrea saját rendezései mellett sokáig a Pintér Béla Társulatban is nagyon aktív szerepet játszott. Most saját darabjai okán kérdezzük többek között arról, hogy a gyerekek miért ennyire markáns szereplői a darabjainak; mi az, amit a gyereklélektan, a gyerekek viselkedése, kapcsolatrendszere, válságai, örömei ennyire erőteljesen meg tudnak jeleníteni számunkra; a  Bebújós  című darabot nem csak írta, de rendezte is: mi volt a legnehezebb ebben, és mi volt a legnagyobb katarzis az előadás során; illetve a színházi nevelés miben a leghatékonyabb; és az, hogy felnőttek játsszák a gyerekszerepeket, mit váltott ki a szereplőkből és a nézőkből.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.