Falusi Mariann

Szeptember 20-án Falusi Mariann kiváló jazz zenekarával lép a Muzikum színpadára, hogy bemutassa friss, Királyok és Királynők című, NKA támogatásával elkészült lemezét. A koncerttel az elmúlt időszakban az ország több városában bemutatkoztak, és most érkezett el az idő arra, hogy az énekesnő kedvenc dalai egy csokorba gyűjtve, lemez formájában is a közönség elé kerülhessenek. Az album koncepciója Fáy Miklós ötlete nyomán látott napvilágot, a lemezmunkálatokat pedig Gyulai Zsolt hangmérnök végezte. A műsor születésénél az Orfeum bábáskodott, jártak már Debrecenben, Szegeden, és Veszprémben, a Rozé-Rizling Fesztiválon két ízben is. A lemezen többek között olyan örökzöldek öltenek új palástot, mint Cyndi Laupertől a Time After Time, Chertől az All or Nothing, Louis Armstrongtól a Somewhere Over The Rainbow vagy Leonard Cohentől a Hallelujah. Az albumról Falusi Mariannal beszélgetünk.

Falusi Mariann (Fotó/Forrás: Horváth Judit / Rózsavölgyi Szalon)

Hargitay D. Dávid

A Műtárgyak Éjszakája Extra elnevezésű sorozat idén ősszel három festőóriás – Munkácsy Mihály, Csontváry Kosztka Tivadar és Szinyei Merse Pál – magánéletébe és művészetébe enged bepillantást. Mindhárom festő majdnem egy időben alkotva, mégis egyéni útját járva szerzett dicsőséget. Amíg azonban Munkácsy Párizsban a világhírnévre tett szert festészetével, addig Szinyei Merse Pál itthon visszavonult, mert úgy érezte, nem értik meg. Munkásságuk megújította a magyar festészetet, egyúttal iskolát teremtő példájuk a mai magyar festészet alakulására is hat. Csontváry Kosztka Tivadar életműve is e zseniális csoporthoz kapcsolódik, ő maga az egyszeri, páratlan és egyben megismételhetetlen géniusz. A magányos cédrus című festménye – ami önarckép is egyben – hűen tükrözi ezen elszántságát, rendíthetetlenül áll a sok megpróbáltatás közepette is. Csontváry 1893-tól alkotott, és a meg nem értés, a kiközösítés, a gúny miatt 1909-et követően haláláig már nem festett többé. Ebben a mindössze 16 évben születik meg Csontváry páratlan, lenyűgöző életműve – a magyar festészet egyedi, megismételhetetlen alkotásainak felfedezése azonban a festő halála után még 30 évet várat magára.

1951-ben Párizsban Picasso zárás után lép be a Csontváry-kiállítás termébe, ahol egyedül egy órát eltöltve, az ajtón kilépve a következőket nyilatkozza:

– olvasható a Műtárgyak Éjszakája oldalán. Szeptember 19-én Hargitay D. Dávid mesél Szinyei Merse Pál képeinek titkairól. A művészettörténészt arról is kérdezzük, vajon Csontváry hogyan volt képes kibontakozni ebben az elutasító közegben, mi ösztönözte őt; miért tekinthetjük őt korszakalkotó festőnek, és mi az a technika, az a látásmód, ami őt páratlanná tette; mit látott meg benn Pablo Picasso; de azt is megtudhatjuk, mennyit érnek most Csontváry képei a nemzetközi piacon.

Mucsi Zoltán

A Háy János Hozott lélek című novelláskötetén alapuló drámát, amely A lány, aki hozott lélekből dolgozott címet viseli, szeptember 12-én és 13-án mutatják be a Szkéné Színházban. Az Ördögkatlan Fesztivál, a Nézőművészeti Kft. és a Szkéné Színház közös produkciójának rendezője Szabó Máté, a főszerepekben Mucsi Zoltán, felesége, Moldvai Kiss Andrea és Kovács Krisztián láthatók. Izgalmas kihívás ez a színész házaspárnak, ugyanis mindketten több karakter bőrébe bújnak. Az átlagember problémáit, „nyomorát” és fájdalmait górcső alá vevő előadásról az Apát, az Építési vállalkozót és a Plasztikai sebészt megformáló Mucsi Zoltán érdemes művésszel beszélgetünk.

Nagypál Gábor és Mucsi Zoltán - Kutyaharapás (Fotó/Forrás: port.hu)

Nagypál Gábor

Székely János Caligula helytartója című darabját 1972-ben írta, de örökérvényű, a mai kor embere és társadalma számára is fontos tanulságokat hordozó, a  magyar drámaírás meghatározó műveként tartják számon. Milyen világban élünk, mi az, amit erkölcsileg vállalhat egy ember és mi az, ami vállalhatatlan? A történet a Római Birodalomban játszódik, de párhuzamos valóságként napjaink történéseit is megjeleníti szimbolikusan. Caligula, a teljhatalmú zsarnok szíriai helytartója, Petronius azt a parancsot kapja, hogy állíttassa fel a császár aranyszobrát a zsidók jeruzsálemi templomában. Becsület, barátság, árulás és öncsalás – súlyos kérdések és alapvető igazságok jelennek meg a darab minden jelenetében. S a végső kérdés az, hogy szabad-e végrehajtani egy őrült parancsot, vagy mindent feláldozva szembe kell menni vele. A Vádli Alkalmi Színházi Társulás és a Füge Produkció szeptember 8-án mutatja be a darabot Szikszai Rémusz rendezésében a Szkénében, a Zsámbéki Színházi Bázis támogatásával. A darabban Petroniust, Caligula császár helytartóját alakító Nagypál Gábort arról is kérdezzük, mikor találkozott először a darabbal, és mi volt az első érzése, érzelme, amikor készült a szerepre; mi a mű számára legsúlyosabb jelenete; a díszletek, a színpadkép hogyan erősíti a mondandót, a rendezést; illetve szerinte milyen ember Petronius, és ismer-e hozzá hasonlót, aki inspiráló mások számára.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.

Fejléckép: Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus (1907)