Egerházi Attila

Augusztus elsején hivatalosan is megkezdte működését a város új kulturális intézménye, a Székesfehérvári Balett Színház, amely egy korábban nem létező, új és egyben markáns színt fest fel a királyi város sokszínűen gazdag kulturális palettájára. A táncszínház repertoárja cselekményes nagy balettekből és egyfelvonásos balettestekből áll, ezeket Fehérváron a Vörösmarty Színházban és a Művészetek Házában láthatja a közönség, de terveznek belföldi tájelőadásokat, és külföldön is játszanak majd. A társulat összetételéről, az önkormányzattal való együttműködésről és az új évadra tervezett produkciókról a Harangozó Gyula-díjas koreográfussal, a társulat alapító igazgatójával, Egerházi Attilával beszélgetünk.

Nyáry Krisztián

Nyáry Krisztián Így szerettek ők címmel nagysikerű irodalmi szerelmes könyveket jelentetett meg, amelyek negyven magyar író, illetve művész híres szerelmi történeteinek kevésbé ismert vagy elfeledett részleteibe avatja be az olvasót. A korabeli eredeti dokumentumok – levelek, naplórészletek, fényképek – pedig a titkos vagy kevésbé titkos románcok igazi oldalát is megmutatja egy-egy művész életéből. Szeptember 15-én a Müpában Így szerettek ők címmel irodalmi esten is gazdagodhatunk további érdekes, megható vagy izgalmas részletekkel félig szcenírozott formában, olyan ismert színművészek tolmácsolásában, mint Nagy-Kálózy Eszter, Rudolf Péter, Simon Kornél, Gryllus Dorka.

Nyáry Krisztián (Fotó/Forrás: Fülöp Máté / Fidelio)

A zenés irodalmi időutazás során, amelynek házigazdája maga a szerző, Nyáry Krisztián, olyan írók magánélete tárul fel a közönség előtt, mint Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Ady Endre, Heltai Jenő, József Attila vagy Weöres Sándor. A szépirodalmi szövegek, személyes dokumentumok és a Kaláka népszerű zenéi által megelevenedő történetek az érzelmek titokzatos világába kalauzolnak bennünket. Az est kapcsán Nyáry Krisztiánt arról is kérdezzük, milyen koncepció mentén építette fel az irodalmi műsort, hogyan választotta ki a közreműködő művészeket, a megjelenítendő írókat mi kapcsolja össze és mi volt velük kapcsolatban a számára legérdekesebb, legmeghatóbb momentum.

Paczolay Béla és Pindroch Csaba

A Legyen férfi, monsieur Pignon! című kétrészes vígjátékkal nyitja évadát a Thália Színház – az előadás október 13-tól lesz látható a teátrumban. A darab színpadi változatát az a Francis Veber készítette, aki 2001-ben a darab alapjául szolgáló filmet is jegyzi rendezőként, s amelyet a magyar közönség Daniel Auteuil és Gérard Depardieu főszereplésével  láthatott Addig jár a korsó a kútra… címmel. A magyarországi ősbemutató rendezője Paczolay Béla, a főszerepben Pindroch Csabát és Szabó Győzőt láthatják a nézők, a további szerepekben Gubás Gabi, Szervét Tibor, Vida Péter, Nagy Viktor és Tóth Eszter láthatók. A mulatságos, helyzetkomikumokban gazdag szatíra arra a görcsös megfelelési kényszerre kíván reflektálni, mely nap mint nap nehezedik ránk a munkában és a magánéletben egyaránt. A darab a homoszexualitás témájával is foglalkozik, azonban ez csupán eszköz a fő mondanivaló megfogalmazásához. Az előadásról a rendező Paczolay Bélával és Pindroch Csaba színművésszel beszélgetünk.

Pindroch Csaba (Fotó/Forrás: Horváth Judit / Thália Színház)

Szalóki Ági

Különleges utazásra hív mindenkit a Bodor Tibor Kulturális Egyesület, amely hangoskönyveket készít vakok és gyengénlátók számára: Szalóki Ági teljes sötétségben énekel Karády-dalokat Helle Maximilián zongorakíséretével szeptember 16-án a Turay Ida Színházban. A zenehallgatás, a dallam, a szöveg egészen új módon válik befogadhatóvá azzal, ha nem figyelünk semmi másra, nem használjuk érzékszerveink többségét, csakis a hallásunkat. A koncert során segítséget kaphatunk Frankó Csuba Dea transzformációs coach segítségével, aki beavatja a közönséget abba a titokba, ami lehetővé teszi, hogy

A jótékonysági koncert okán, amelynek bevételét a látássérültek számára készítendő hangoskönyvek készítésére fordítják, Szalóki Ágit arról is kérdezzük, vajon az az ösztönös cselekvés, hogy lehunyjuk a szemünket zenehallgatás közben, hogyan tudatosítható; saját maga mire törekszik majd, amikor énekel; a látássérültek világát mennyire ismerik a kívülállók, milyen téves ítéletekkel találkozott, és mit remél ő és a szervezők ettől az élménytől. A Láthatatlan kiállítás már ismert a közönség előtt, a sötét koncertben milyen élmények várhatnak ránk?

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.

Fejléckép: Szalóki Ági (fotó: Emmer László)