Fidelio Klasszik: Szexuális tabudöntögetés, vígjátéki köntösben

Besszer Szilvia

Negyedik alkalommal rendezik meg a Cziffra György zongoraművész emlékének ápolására létrehozott klasszikuszenei fesztivált, amelynek alapküldetése, hogy Cziffra György magas művészi színvonalú életművét, zenei és szellemi hagyatékát méltóképpen megőrizze és ápolja, illetve folytassa azt a fiatal művészeket felkaroló munkát, amely a világhírű magyar zongoraművész életében oly nagy hangsúlyt kapott. A Balázs János Liszt- és Prima díjas zongoraművész, Érdemes Művész által alapított Cziffra György Fesztiválhoz idén is számos megelőző program kapcsolódik már november elejétől a klasszikus zenei koncertektől az improvizatív és jazz esteken át a kiállításokig. 2019-ben a fesztivál főszervezője, a MOM Kulturális Központ a mellett a Zeneakadémia Nagyterme és a Müpa ad otthont a programoknak, a „nulladik nap” műsorának pedig az Óbudai Társaskör lesz a helyszíne. A tágabb értelemben vett eseménysorozat november 5-én, Cziffra György születésnapján emlékhangversennyel kezdődik a XIII. kerületi József Attila Művelődési Központban, november 8-tól pedig a Molnár C. Galériában Cziffra György életét bemutató tárlat látható. A programokról és a fesztiválszervezésről Besszer Szilviával, a Cziffra György Fesztivál társrendezőjével beszélgetünk.

Cziffra György

Bokros László

A Lordok Háza egy ma is létező ház a VII. kerület mélyén. Hosszú évtizedek, meghatározó korszakok nyomait, emberi sorsokat, családok történeteit őrzi. Köztük egy családé meg is elevenedik Bokros László új könyvében, amelyet édesapja emlékére írt, és amely a hatvanas évek beat-korszakától viszi végig az olvasót a budapesti és általában a magyar családok mindennapjain, amit meghatározott a vágyakozás, a zene, a sport, a vagányok és a kitörési pontok keresésének összessége. Az író családjának történetén keresztül ráláthatunk arra, hogyan éltek egy pesti bérház lakói a gangon, mi adott nekik reményt a napok túléléséhez, és mi volt mégis szép, sőt gyönyörű a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években, amire ma már nosztalgiával gondolnak sokan, pedig akkor is volt bánat, gond, nélkülözés, lemondás, ahogyan volt öröm és összetartozás is. A Lordok háza című kötet szerzőjét, Bokros Lászlót – aki zenészként, rádiósként és a pesti éjszakai élet szervezőjeként lett ismert – arról is kérdezzük, miért érezte úgy, hogy emléket kell állítani egy letűnt korszaknak, s ebben mit jelképez a Lordok Háza; miért fontos számára az apa-fiú viszony, és ha egy szóval kellene jellemeznie a könyvben életre keltett éveket, mi lenne az.

Nagypál Orsolya

Nagypál Orsolya első nagyjátékfilmje, a Nyitva – főszerepben Kovács Lehellel és Radnay Csillával – október 18-tól látható a hazai mozikban. A filmben sorra dőlnek le a szexualitást övező tabuk. A monogámia lehetetlenségét és alternatíváit körbejáró vígjáték egy harmincas, hosszú évek alatt „összekopott” pár történetét meséli el eredeti humorral és zavarba ejtő őszinteséggel. Az elkerülhetetlennek tűnő megcsalásoknak a fiatalok úgy próbálnak elébe menni, hogy megnyitják a kapcsolatukat a szexuális kalandok előtt. A filmben olyan színészek sorakoznak fel, mint Jordán Adél, Péterfy Bori, Ötvös András, Lénárdt Laura és Brasch Bence, de még a legkisebb szerepekben is igazán nagy nevekkel találkozhat majd a néző. A Nyitva a legjobb filmnek és a legjobb külföldi filmnek járó díjért is versenybe száll a november 2-án kezdődő, harmincharmadik alkalommal megrendezésre kerülő floridai Fort Lauderdale Nemzetközi Filmfesztiválon. A pörgő ritmusú, szókimondó romantikus vígjátékról Nagypál Orsolya rendezővel beszélgetünk.

Jelenet a Nyitva című film forgatásáról (Fotó/Forrás: Megafilm / Piti Marcell)

Strausz Kálmán

A Budapesti Olasz Kultúrintézet nemcsak külsejét tekintve éke a Palotanegyednek, de az itt zajló programok, kiállítások és koncertek is nagy érdeklődésre tartanak számot. S ha még Brahms és Goethe is főszerepet kap, ráadásul olyan zenekarok szólalnak meg, mint a Pannon Filharmonikusok, a Honvéd Férfikórus és a Budapesti Stúdió Kórus Strausz Kálmán vezényletével, biztos a siker. A koncerten a közelgő Halottak napjára készülnek: felcsendül Goethe A szellemek éneke a vizek felett című műve Schubert tolmácsolásában és Brahms Német requiemje Brassói-Jőrös Andrea szoprán és Szegedi Csaba bariton közreműködésével. Strausz Kálmán Liszt-díjas karnagy, karmester éveken át a Debreceni Kodály Kórus művészeti vezetője volt, kórusaival számos lemezt, tévé- és rádiófelvételt készített, versenyeket nyert; 1988-ban létrehozta a Budapesti Nemzetközi Kórusversenyt; de volt vendégdirigens Németországban, Hollandiában, Svájcban, az USA-ban, Japánban,  dolgozott a Salzburgi Ünnepi Játékokon, 1992 és 2000 között pedig a Magyar Rádió Énekkarát vezette. 2010-ben vette át a Honvéd Férfikart, és azóta is rengeteg fellépést, rangos nemzetközi versenyt tudhat maga mögött az együttes. Strausz Kálmánt 1998-ban két kategóriában Grammy-díjra jelölték; állandó tagja számos nemzetközi kórusverseny zsűrijének Európa-szerte. Az október 26-i koncert okán azt is kérdezzük tőle, miért e két műre esett a választás; hogyan zajlanak a próbák, és az Olasz Kultúrintézet mit ad hozzá a gyönyörűnek ígérkező hangversenyhez.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.

Fejléckép: Kovács Lehel és Radnay Csilla Fotó: Megafilm / Piti Marcel