Kovács Adrienn

Bűvös erdő – Boszorkányos küldetés (Fotó/Forrás: Magyar Mezőgazdasági Múzeum)

A Vajdahunyadvár szeptember 22-től ismét varázslatos hellyé alakul az F exhibition segítségével, hiszen kezdetét veszi a Bűvös erdő – Boszorkányos küldetés kiállítás, amely a korábbi rendezvényekhez hasonlóan interaktív, a gyerekeket és felnőtteket pillanatok alatt másik világba repítő esemény. Az új játék egy képzeletbeli erdei utazásra, bűvös küldetésre hív. A mesebeli kaland során a látogatók megismerhetik a rejtelmes rengeteget, miközben megtévesztő feladványok, játékos fejtörők és megbűvölt erdőlakók teszik próbára bátorságukat, ügyességüket és érzékeiket. Az óriásgombák közt barangoló résztvevők küldetése, hogy az akadályokat legyőzve túljárjanak egy bajkeverő Boszorkány eszén. A furfangos feladványok megfejtéséhez éles szemre, jó szimatra és biztos fülre is szükség lesz. A több mint 1000 négyzetméteren megvalósuló kiállítás szöveges játékfüzettel, látványos installációkkal, sok játékos feladvánnyal és ajándékkal várja a kalandvágyó látogatókat. A Bűvös erdő – Boszorkányos küldetés kapcsán Kovács Adriennt arról is kérdezzük, milyen újdonságokat tartogat a kiállítás; a szakemberek milyen fontos információkat szeretnének átadni, hangsúlyozni; vannak-e ehhez hasonló kezdeményezések külföldön; mi a visszajelzés a pedagógusoktól a korábbi évekről; és mely érzékszerveket mozgósítja az idei erdei utazás.

Pálosi István

Orkesztika – Mozdulatművészet. A módszert eredeti formájában 1912-ben hozta létre Dienes Valéria, és a mai napig is él, hiszen a mozdulatlehetőségek kifejeznek emberi érzelmeket, gondolatokat, tapasztalatokat, eseményeket egyaránt. Október 2-án Pálosi István, a MOHA – Mozdulatművészetek Házában bevezeti az önkifejezésre, az emberi test, lélek-szellem szépségének kifejezésére vágyókat abba a komplex rendszerbe, amelyet a Dienes és Berczik rendszer és módszer alapján dolgozott ki. A cél a tudatos mozgás elsajátítása a tér, idő, erő szimbolika felfedezésén keresztül.
A mozdulatművészet órák a klasszikus alapú tradicionális magyar modern táncra épülnek, fejlesztve a testtudatot, a koordinációt és a térhasználatot. Az alapozó gyakorlatok mellett tudatosítja a mozdulatokat a tér-idő-erő-kifejezés tükrében. A fátyolvariációk, korong, labdahasználat mellett az óra végén a szabad tánc, improvizáció sem maradhat el. Pálosi István mozdulatművészt, koreográfust, pedagógust, a Magyar Mozdulatművészeti Társulat igazgatóját arról is kérdezzük, hogy a Táncművészeti Főiskolától és a Balettintézettől hogyan vezetett az útja a mozdulatművészetig; mi volt az első témája, amit feldolgozott;  mit érdemes tudni Dienes Valériáról és Berczik Sáráról; illetve mit ad az orkesztika a tanítványoknak, amit csak e módszer képes megtanítani.

Kapcsolódó

Hogyan lett terhestorna Isadora Duncan forradalmi művészetéből?

Szécsi Noémi A modern budapesti úrinő című, Gera Eleonórával közös életmódtörténeti kötetében érdekes aspektusára mutatott rá a mozdulatművészet magyarországi hatásának.

Szabó Marcell

A romantikus zene 145 éve született mesterének, Rachmaninovnak a művei állnak a szeptember 29-én kezdődő, október 6-án záruló első Orosz Zenei Fesztivál középpontjában, amely idén két városban, Debrecenben és Budapesten várja a közönséget. A programsorozaton többek között olyan rangos művészek ismertetik meg Rachmaninov műveivel az érdeklődőket, mint Kolonits Klára, Perényi Miklós, Farkas Gábor, a Moszkvai Rachmaninov Trió és a Debreceni Kodály Kórus. Az eseménysorozat megálmodóját és művészeti vezetőjét, Szabó Marcell zongoraművészt kérdezzük.

Ullmann Mónika és Józan László a Táncórák próbáján (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Rózsavölgyi Szalon)

Ullmann Mónika

Az utolsó óra és az Istenek tanácsa után ismét Mark St. Germain-művet tűzött műsorára a Rózsavölgyi Szalon: az évadot szeptember 14-én az amerikai drámaíró Táncórák című romantikus, kétszereplős darabjával nyitották, amely egyszerre szórakoztató és elgondolkoztató mű, ráadásul ajtót nyit az autisták világára, s megmutatja, hogyan boldogul két magába zárkózó ember a páros tánc, azaz a lélek rejtett nyelvén. Az előadás egyik főszereplőjével, a Senga nevű Broadway-táncosnőt megformáló Ullmann Mónikával beszélgetünk.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.

Fejléckép: Bűvös erdő – Boszorkányos küldetés című kiállítás (forrás: Magyar Mezőgazdasági Múzeum)