Klasszikus

Fidelio Klasszik: Tündérkert, Don Juan és a Talány

2018.11.23. 15:35
Ajánlom
A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása november 24-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Bogányi Tiborral, Kovács Ádámmal, Lajkó Félix-szel és Szabó Zoltán Attilával.

Bogányi Tibort 2002-ben, 28 évesen nevezték ki a Turkui Szimfonikusok Zenekar vezető karmesterévé, s ezzel egy pillanat alatt ismertté vált a neve a nemzetközi zenei életben. 2009-től vezető karmestere és művészeti vezetője a finn Lappeenrentai zenekarnak, a Pannon Filharmonikusoknál pedig harmadik éve vezető karmester, sőt, október végétől a Londonban született Maestro Gilbert Varga és Bogányi Tibor együtt állnak a Pannon Filharmonikusok élén.

Bogányi Tibor otthonosan érzi magát az opera és szimfonikus repertoár világában is, stílusát úgy jellemzik: szenvedélyes, de nagyon pontos, ugyanakkor könnyed. A vezénylés mellett aktívan csellózik, és rendszeresen koncertezik Magyarországon és külföldön egyaránt. Bogányi, a Pannon Filharmonikusok vezető karmestere az elmúlt évadokban sikeresen debütált a nemzetközi zenei életben, és vezényelte a Koppenhágai Szimfonikus Zenekart, a Durbani Szimfonikus Zenekart, a Mexikói Állami Zenekart, a Szentpétervári Szimfonikus Zenekart, a Staatsphilharmonie Rheinland-Pfalz és az Orchestre National du Capitole de Toulouse-t.

35654420_2275277485845755_4492793631387680768_o-182720.jpg

Paulo Ferreira és Bogányi Tibor a Bartók Plusz Zárógáláján (Fotó/Forrás: Bartók Plusz)

A zenekarok mellett elismert szólistákkal is együttműködött úgy, mint Andrej Gavrilov, Ilija Gingolts, Kocsis Zoltán, Bogányi Gergely, Kelemen Barnabás, Baráti Kristóf, Gary Hoffman, Perényi Miklós valamint Várjon Dénes. Bogányi repertoárjára rendkívül széles, a klasszikusoktól, nagykórusú műveken, valamint oratóriumokon át a balettig. Rendszeresen mutat be zeneszerzőket, illetve svéd és kortárs magyar komponistákat is. A dirigens november 29-én és 30-án a Kodály Központban és a Müpában Tündérkert és katedrális címmel közös koncertre készül testvérével. Szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész lép színpadra, a zenekart pedig a Pannon Filharmonikus Zenekar vezető karmestereként Bogányi Tibor dirigálja. Mendelssohn g-moll zongoraversenye idézi meg a Tündérkertet, Bruckner V. szimfóniája pedig a katedrálist.

Interjúnk első részében Bogányi Tibort a közelgő koncert okán arról is kérdezzük, mi az a varázslat Anton Bruckner zenéjében, ami miatt gyakran választja egy-egy darabját; híres arról, hogy nagyon pontosan, mégis könnyeden vezényel: e műnél és általában Brucknernél mi a legfontosabb szempont, a vezérelv; hogyan választották ki a koncert témáját, és zeneileg mennyire hasonlít ízlésük, stílusuk testvérével, Bogányi Gergellyel. Közel egy hónapja Gilbert Vargával is együtt dolgozik a PFZ élén: mi a legnagyobb tanulsága számára ennek a néhány hétnek.

Bogányi Gergely és Bogányi Tibor

Bogányi Gergely és Bogányi Tibor

A folytatásban egy különleges projektről esik szó. Ősszel, a magyar Állami Operaház évadnyióján a karmester feleségével, Zászkaliczky Ágnes képzőművésszel, illetve Könnyű Attila forgatókönyvíróval az Erkel Színházban mutatta be Carl Orff Carmina Burana című művét ún. Freelusion 3D video mapping látványvilággal kiegészülve, a szerző eredeti összművészeti elképzelései alapján,  a legmodernebb látványtechnika segítségével. A Carmina Buranát legtöbbször oratórikusan adják elő, hiszen eredeti műfajmeghatározása szcenikus kantáta, azaz színpadi történésekkel színesített zenemű. Az Orff által 1937-ben megfogalmazott koncepciót értelmezte újra Könnyű Attila, Zászkalicky Ágnes festő-és orgonaművész és féjre, Bogányi Tibor karmester. Kétrészes interjúnk folytatásában azt is kérdeztem Bogányi Tibortól, hogy mit jelent pontosan a Freelusion technika, és hogyan találkozott vele először. Amikor dirigál, akkor is képekben gondolkodik-e, mi volt az első lépés a koncepció kidolgozásakor, és ki hogyan kapcsolódott be, továbbá miért fontos számára ez a különleges előadás?

Bűntudat drámát tűz műsorára a Jurányi Ház: november 25-től látható az Ödön von Horváth művén alapuló Don Juan visszatér című dráma, melyet Kovács Ádám állít színpadra. A rendező számos Don Juan-feldolgozással találkozott már, de Ödön von Horváth darabjánál érezte azt, hogy a leginkább közel került hozzá a címszereplő alakja, s hogy a főhős nem mozog végre a sztereotípiák szintjén. Az előadás kiindulópontja, hogy a címszereplő épp visszatér a háborúból, hogy megkeresse a nőt, akit elhagyott. Egy férfi és húsz női szerep jelenik meg e finomra hangolt drámában, a főszerepekben Klem Viktort, Hajdu Lujzát, Kerekes Évát, Nagy Marit, Sztarenki Dórát és Török-Illyés Orsolyát láthatják a nézők. A főhős cselekvéseinek mozgatórugóiról, az előadás látványvilágáról kérdezzük a rendezőt, Kovács Ádámot.

Lajkó Félix

Lajkó Félix (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás)

Lajkó Félix Liszt Ferenc-díjas világzenei hegedűművész és zeneszerző, aki a hegedű mellett kiválóan zongorázik és citerán is játszik, Szabadkán volt középiskolás, ahol már aktívan zenélt, majd Budapestre ment, és a Dresch Quartett tagjaként folytatta a zenélést. Azóta számos kiváló, nemzetközi hírű zenésszel játszott együtt, de színházi és filmzenéket is komponál, sőt, első filmszerepében is jól fogadta a közönség: 2008-ban a 39. Magyar Filmszemle Aranykorsó-díját nyerte el Mundruczó Kornél Delta című filmje, amelyben Lajkó Félix főszerepet játszott.

Egyedülálló zenei világát sokan úgy jellemzik, hogy vad és zabolátlan, régi korok hegedűvirtuózait idézi. Ugyanakkor érzékenység és lágyság is megjelenik vele a színpadon, a lemezeken, a koncerteken, amit hamarosan ismét láthatunk tőle, hiszen év végi koncertjére készül a művész. Nemrég tért haza Portugáliából, és már indul is tovább Varsó felé, hogy a szimfonikus zenétől az elektronikus zenén át a hagyományok, a népdalok világa is felbukkanjon játékában, legyen bárhol a világban.

November 29-én ad különleges koncertet a BOK Csarnokban új zenei gondolatokkal, új zenésztársakkal. Ennek okán arról is beszélgetünk Lajkó Félix-szel, van-e újra meg újra felbukkanó gondolat, motívum az albumain, szerzeményeiben, amely valamiért annyira az ő része, hogy mindig megjelenik; van-e konkrét témája, amivel szeret dolgozni, vagy inkább a benyomások, hangulatok, impresszió alakítja a zenéjét; az utóbbi években kivel volt számára meghatározó a munka, és miért; Portugália zenéjével mit hozott haza, és a BOK Csarnokban mit szeretne adni a közönségnek; illetve azt is megtudhatjuk, ki az, akivel bárhol, bármikor szívesen játszana.

RTG_1742-110445.jpg

Zöld Csaba, Korponay Zsófia és Blazsovszky Ákos (Fotó/Forrás: Roth Tamás)

Szabó Zoltán Attila író, költő, a József Attila Színház és a Madách Színház színészeiből álló Talány Akusztik zenekar művészeti vezetője. A formáció 2016 őszén alakult a József Attila Színház irodalmi szalonjában, és az Óbudai Társaskörben mutatkozott be. Dalaik mindegyike Szabó Zoltán Attila versein alapul, amelyeket Zöld Csaba zenésített meg. Az együttes énekesnője Korponay Zsófi, gitáros-énekese Blazsovszky Ákos, a ritmusszekció Németh-Szabó Tamásé. A Talány Akusztik igazi formabontó kortárs zenekar: kedvelik a boresteket, az elhagyott mozikat, a közönség által kevésbé látogatott kultuszhelyeket, de nagy siker volt a Belvárosi Fesztiválon a Molnár C. Pál Műterem-Múzeum kertjében adott koncertszínházi produkciójuk is. A formáció műsoraiban zenés irodalmi válogatások, felolvasószínházi elemek éppúgy szerepelnek, mint az egykori és a mai Budapestet megjelenítő dalok. 

Nemrég Nívódíjjal ismerték el Vasútdal című dalukat, amely a Nyugatiban, a februári utastalálkozón debütált. A Vasútdal című vers a Nyugat Plusz folyóiratban jelent meg először, és Szabó Zoltán Attila Gershwin szerelmei című kötetében található. Hasonló címmel egyébként az első magyar jazz fantasy-t is bemutatták a szerzőtől néhány éve. A kötetben ott van még a névadó Talány című vers is. A Talány Akusztik december 1-én adventi koncertre készül a Molnár C. Pál Galériában, ahol a koncertet követően Krizsán Edit sakk nagymesterrel lehet találkozni. Szabó Zoltán Attilát arról is kérdezzük, hogy mikor kezdett el komolyan verseket írni, és mi volt az első olyan verse, amit a közönség előtt is bemutatott; a Talány zenekar neve mire utal; a kötet, a Gershwin szerelmei milyen szimbólumokkal dolgozik; a zenekar a dallamokat és az előadások stílusát tekintve mennyire nyers, tükröt tartó formáció, illetve mennyire törekszik a hangulatok átadására.  Művészként menedzselni egy zenekart milyen felismeréseket hozott számára?

A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2018. november 25-én, vasárnap este hét órától kerül sor, a következő héttől pedig a Fidelio Klasszik archívumában is meghallgathatók az interjúk.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Könyv

Radnóti üzenetet küldött a Messengeren: Vesd le ruhádat, már esik is kinn ;)

Magyar költők verseinek részletei kerülnek plakátokra. Segít vajon a modernizálás a fiatalok irodalmi érdeklődésének felkeltésében?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hírek

José Cura a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek állandó vendégművésze lesz

A jövő évadtól induló együttműködés részeként november 13-án Verdi Requiemjét vezényli a Müpában az argentin művész.
Klasszikus ajánló

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Klasszikus interjú

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Klasszikus interjú

„A Kárpát-medencei népzene ihletforrás számomra”

A Bartók Világverseny első helyezése után az Artisjus Junior díját is begyűjtötte Dobos Dániel. A fiatal zeneszerzőt inspirációkról, jövőbeli célokról kérdeztük bemutatkozó interjúnkban.
Klasszikus díj

Dés László és Kurtág György is az Artisjus díjazottai között

Dés László életműdíjat vehetett át, Szabó Tibor (Magna Cum Laude) az év zeneszerzője, Bérczesi Róbert (Hiperkarma) pedig az év szövegírója címet kapta meg az Artisjus 2019-es díjainak átadóján.