A művet Csajkovszkij (akinek egyik furcsa hóbortjáról pont ma írtunk itt) Clarensben, a mai Montreux-ben, a Genfi-tó partján írta. Ide – legendás pártfogója, Nagyezsda von Meck asszony támogatásával – azért utazott, hogy katasztrofális házassága miatti depresszióját kiheverje. A komponista a munkába menekült, és viszonylag rövid idő, bő három hét alatt elkészült a darabbal, csak a középső, lassú tétel maradt kidolgozatlan.
Csajkovszkij a darabot Auer Lipótnak ajánlotta, ő azonban lejátszhatatlannak tartotta, ezért a fiatal Adolf Brodszkij mutatta be. Később Auer is megváltoztatta a véleményét, többször eljátszotta, sőt a ma ismert kottakiadást is ő rendezte sajtó alá.
A bemutató időpontjáról megoszlanak a vélemények, a legvalószínűbb azonban, hogy Bécsben mutatták be 1881. december 3-án, azaz pontosan 134 éve.
A Fidelio Napi Zene-sorozat részeként ma Baráti Kristóf előadásában ajánljuk olvasóink figyelmébe:
Fidelio Napi Zene című rovatunkban minden nap más-más zeneművel várjuk Olvasóinkat a klasszikus zene, a jazz, a világzene és a népzene világából. Kapcsolódjon ki velünk és adja át magát a zene élvezetének!
További zenékért kattintson ide.
-093612.jpg/1920)
